[vendegoldal]

Szolnok Zuglóban

2025. április 01.

A fővárosban létezik egy viszonylag nagy park, ami 1973 óta Szolnok nevét viseli, és erre hatalmas emlékkő is utal. A téren elhelyezett, egykor Szolnokon dolgozó képzőművészek alkotásai sajnos már nincsenek a helyükön, nem úgy, mint a Zuglóiaktól kapott, és itt felállított szobor.

Budapest XIV. kerületének Törökőr városrészében található a helyrajzilag Újvidék térnek nevezett közterület. A négyzet alaprajzú tér tulajdonképpen a Szugló és az Újvidék utcát vágja ketté, de innen indul az Amerikai út is. Az Újvidék tér négy szélén körbe autózható, középső része azonban forgalom elől elzárt terület. A rajta átmenő Szugló és a Variházy Oszkár utcák tulajdonképpen négy részre osztják. Egyiken egy bekerített játszótér, másik kettőn sportpályák, a negyediken pedig klasszikus, növényes közpark található. Az egésznek a közepén pedig ott áll az a kőtömbökből összeállított emlékmű, ami egyetlenként emlékeztet arra, hogy az Újvidék tér közepe 1973 óta a Szolnok park.

A park története Budapest egyesítésének centenáriumával függ össze, aminek apropóján született az a döntés, hogy a Szolnok megyét az ötvenes évek vége óta patronáló zuglói - azaz XIV. kerületi - vállalatok segítségéért cserébe, erre a területre, az alföldi megye vállalatai parkot építenek. A Zugló honlapján elérhető összeállításból tudható, hogy park kialakítását 1973. március 5-én kezdték, amihez 27 Szolnok megyei vállalat csatlakozott. Az alig két hónap alatt elkészülő parkban, a cégek anyagi hozzájárulása, illetve a dolgozók társadalmi munkájának köszönhetően kiépítették a közvilágítást, megépítettek egy játszóteret és két sportpályát, utakat alakítottak ki, illetve parkosítottak, virágosítottak. Az elkészült parkot 1973. április 29-én adta át Soós István, a Szolnok megyei tanács elnökhelyettese Zugló tanácselnökének, aki ígéretet tett a park megőrzésére. (Fotó: A megyei napilap korabeli riportképe)

Az átadáskor került a helyére a már említett, ismeretlen művésztől származó, 80x200 centis sziklaalkotás, rajta a "Pro urbe Szolnoktól 1873-1973" felirattal, utalva a főváros centenáriumára, illetve, hogy Szolnok megyétől kapták a zuglóiak a parkot. A zuglói cikk szerint a park avatásakor állították fel a játszótér mellett Simon Ferenc szobrászművész 1958-ban készült, a besenyszögi Boros bácsit ábrázoló kalapos parasztportréját. A Köztérpék oldalán, Kalaposlánynak köszönhetően viszont az olvasható, hogy Simon Ferenc szobra 1974 januárjában még a zuglói tanácsházán volt. Így sokkal valószínűbb, hogy csak 1974-ben, Szabó László Rackajuh című munkájával együtt került a térre, egy körülbelül másfél méteres posztamensre. Amiről ma már hiányzik. És senki sem tudja, mikor tűnt el. A zuglói honlap szerint néhány évvel az avatást követően, Kalaposlány kutatásai alapján viszont csak a kilencvenes évek elején, amit színesfémkereskedelem beindulása miatt inkább el tudok fogadni.

Szabó László Rackajuh című szobrát - Simon és Nagy István alkotásaihoz hasonlóan - a zuglóiak a Képzőművészeti Alap közreműködésével lebonyolított, Szolnok megyei művészeknek kiírt pályázaton választották ki. Az életnagyságú állatszobrot a játszótérrel szemben, a leginkább parkosított részen, a földből alig kiemelkedő talapzaton helyezték el. A rézlemezből, hegesztéses technikával készült alkotását azonban 1980-ban átalakították, ugyanis az állat hegyes szarvai balesetveszélyesnek bizonyultak. A módosított szarvakkal visszahelyezett szobor 1995-ben állítólag Fővárosi Állatkertbe került, de ma már ott sincs meg, így Zuglóban, a Szolnok parkban csak a fűben árválkodó talapzata őrzi emlékét.

A Szolnok parkba eredetileg tervezett negyedik képzőművészeti alkotás soha nem érkezett meg Zuglóba. Viszont Nagy István alkotása ma is áll a XVI. kerületi Centenáriumi sétányon, az azonos nevű lakótelep közepén. Így a zuglói parkban csak a két magányos talapzat és a feliratos kő emlékeztet a több mint fél évszázaddal ezelőtti kezdeményezésre, azaz Szolnok megye és a főváros XIV. kerületének "testvérvárosi" kapcsolatára. Miközben Szolnokon ma is a helyén van a Zuglóiaktól kapott Gyermekek című alkotás. A Sebestény körút és a Városmajor út kereszteződésében ráadásul nemcsak a helyén van, de néhány éve fel is újították Nagy Sándor szobrászművész alkotását.

 
hirdetésApache WebSevice - Weboldal készítés, webdizájn, tarhely szolgáltatás

Album

Szolnoki lámpák és kirakatok
Róth Dezső szolnoki papírkereskedő adta ki ezt a színezett képeslapot, aminek az itt bemutatott példányát Bőcsre 1913. április 19-én küldték Bőcsre, Borsod megyébe. A felvétel legalább két évvel korábban készült, hiszen a jobb oldalán látható Kádár cukrászda épülete még földszintes.

Az Album további képei
 
hirdetés Blogszolnok Anno - Így lett Szolnok 900 éves - 2025. április 28. (hétfő) 18:00

AKB

Veszteségek halmozása
Az egy dolog, hogy 19. század végén épült Szapáry utcai ház évtizedekig pusztulhatott Szolnok közepén. Legalább ennyire vérlázító, hogy immár harmadik hónapja követhető az épület lassú, de biztos összedőlése. Amikor a felelősöket majd megkérdezik (?), hogy mindez miként fordulhatott elő, akkor ugye a kiesett parkolási és területfoglalási díjakat, a kerítés költségeit is kiszámlázzák majd feléjük? Vagy ez a közös veszteségünk, mert hagytuk, hogy mindez a szemünk láttára történhessen.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Híres szobrász eldugott Trombitása
Kérdezhetném, mi köti össze a Dunánál üldögélő József Attilát, a Vigadóval szemben, a korláton egyensúlyozó Kiskirálylányt, az Operaház tetején álló Mozartot és a szolnoki, a megyei rendőrkapitányság előtt ücsörgő trombitás lányt. Nem nehéz kitalálni. Elképesztően termékeny alkotója.

A Szoborpark további képei