Szobor Park Szolnok



Kisherceg és a róka

2011. október 19.

Nem hittem volna, hogy a város egyik legkedvesebb szoborkompozíciójának a múltjában is vannak idióta pillanatok, és bár alig négy évtizede állították fel, a leleplezés dátuma sem egyértelmű. Még szerencse, hogy mindez a Kisherceget és a rókát legtöbbször látó gyerekeket egyáltalán nem érdekli.

A Kisherceget és a rókát ábrázoló, bronzból és kőből készült szoborkompozíció legalább három évtizede áll az egykori Ságvári, ma Fiumei Úti Általános Iskola kertjében, a főbejárattól jobbra,. Igazi különlegessége, hogy az alakok életnagyságú méretei és a jól elhelyezett kő kiegészítők révén a "park" szerves része, a város talán első olyan szobra, amelyet nem távolból kell figyelni, hanem megérinthető, sőt megmászható.

"A szobrot a 70-es években készítettem, s abban az időben az iskola vezetése nem tartotta elfogadhatónak a "Kisherceg" elnevezést. Pedig a könyv akkor már megjelent, s az ihlette a szobrot is természetesen. Úgyhogy akkor inkább "Rókázó kisfiú" néven hívták... Örülök, hogy most már valódi nevén szerepel a szobor..." Így kommentálta a szobráról szóló bejegyzést az alkotó, Szöllőssy Enikő a Fiumei Úti Általános Iskola honlapján. Amin azért ne lépjünk túl ilyen könnyedén.

Antonie de Saint-Exupéry regénye 1943-ban jelent meg először. A világháborúban repülőjével eltűnt író regényét viszonylag gyorsan, már 1946-ban kiadták magyarul. Tehát a hazai megjelenése és a szolnoki szobor fölállítása között minimum három évtized telt el. A szobrász bejegyzéséből azonban úgy tűnik, a hetvenes években voltak olyan hivatalosságok Szolnokon, akiknek a Kishercegről nem a remek könyv, hanem talán a szocializmus idején üldözni rendelt főnemesség ugrott be. A menthetetlenre szolgáljon mentségül, hogy az illetékeseknek talán nem volt gyerekszobájuk, és a regény elolvasására sem juthatott soha idejük.

Szöllőssy Enikő (1939) egyébként a hatvanas évek második felétől elismert képzőművész, akinek nemcsak köztéri alkotásait, de kisplasztikáit és érmeit is számon tartják. A Magyar Iparművészeti Főiskolán Borsos Miklós tanítványa, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán pedig Pátzay Pál a mestere. Több mint négy évtizedes munkásságát eddig többek között Munkácsy- és Ferenczy Béni-díjjal illetve a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével ismerték el. A hetvenes évek elején szívesen alkotott gyerekeknek szóló szobrokat, így játszótéri plasztikái álnak Felsőpetényben és Balassagyarmaton is. A megyénkben azonban Szolnokon kívül egyedül Jászárokszálláson találkozhatunk alkotásával, az ottani templomban elhelyezett, ember nagyságú Szent Pál szoborral.

A szolnoki Kisherceg című alkotása 1973-ban vagy 1979-ben került a mai helyére. A művésznőről és a szoborról fellelhető anyagok az előbbit valószínűsítik, ám egy szemtanú, Ragó Lászlóné, az iskola egykori igazgatóhelyettese másként emlékezik. A Fiumei Úti Általános Iskola negyvenéves jubileumi emlékkönyvében arról beszél ugyanis, hogy a szobrot 1979. május 26-án, a Nemzetközi Gyermekév alkalmából állították fel. Igaz, hozzáteszi, hogy a szobor korábban az alkotó kertjében állt, így nem zárható ki, hogy elkészítése és felállítása között hat év telt el.

A szoborkompozíció egyébként azt a pillanatot örökíti meg, amikor a Kisherceg a rókával beszélget, aki elmondja neki: "Egyszer és mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél... Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan..."

A szobor igazi különlegessége, hogy ez az ország egyetlen Kisherceg szobra, de az sem zárható ki, a világon is egyedülálló, hogy bronz szobor örökíti meg Antonie de Saint-Exupéry világhírű alakját.

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Száz éve a Szapáry vége
A Szapáry út végén pózoló fehér ruhás hölgyet valamikor száz évvel ezelőtt fotózhatták le az utca közepén állva. A kép igazi érdekessége azonban nem ő, hanem azok az évszázados képeslapon megörökített házak, amelyek egy kivételével a mai napig állnak.

Az Album további képei
 
hirdetés Az eltűnt városháza borító

AKB

Hova lett a fatörzs?
Szolnok egyik különleges közterületi "szobra" volt (?) az a 120 éves fekete nyár törzsszelet, amely a Tisza árterében végzett helyreállítási munkáknak állított emléket. A fatörzset négy évvel ezelőtt egyszer már "renoválták", ám most ismét eltűnt. A mellette lévő ismertető tábla így most értelmetlenül áll a Vízügyi székház tövében. Reménykedjünk, hogy a 120 éves törzs ismét csak "felújításon" van, és nem valami végzetes baj érte, így hamarosan visszakerül a Boldog Sándor István útra. Persze, pár sort megérne, hogy ne aggódjunk, hisz az utóbbi hónapokban túl sok szolnoki "emlékműnek" kélt lába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Czibulás-kút
A Szolnokon élőknek ma még egyértelmű, hogy kiről kapta a nevét a színház hátsó falán lévő kút. Nem vagyok azonban biztos abban, hogy a városba tévedő turisták, vagy azok, akik már nem láthatták őt színpadon, tudják, ki volt Czibulás Péter.

A Szoborpark további képei