Album



Volgák és Moszkvicsok

2014. január 11.

Óriási a forgalom Szolnok megye székhelyén. Olyannyira, hogy a megyei tanács székháza előtt araszoló Volgák és Moszkvicsok között rendőrnek kell átsegítenie a gyalogosokat a zebrán. A fejlődő várost megörökítő fotós pedig halált megvető bátorsággal áll a két sáv között.

Akár ilyen mondatok is kerülhettek volna az itt látható fotó mellé, ha nem képeslapon, hanem MTI hírképként fut be karriert a hatvanas évek végén. Persze nem zárható ki, hogy eredetileg nem a Képzőművészeti Alap számára készült, ám mivel remekül adta vissza a fejlődő, lüktető megyeszékhely atmoszféráját, valakinek eszébe jutott, hogy anziksz is lehetne belőle. Azt nem tudom, hogy negyven évvel ezelőtt küldözgettek-e ilyen képeslapokat az emberek - talán igen -, mindenesetre a birtokomban lévő példány postatiszta.

Amin nekem leginkább a régi Volgák és Moszkvicsok tetszenek. Bár, ha nem tévedek, két különböző Trabant is kikacsint a sorból. A fotó bal alsó sarkában egy Moszkvics 407-es húz ki a képből, mögötte két Volga M21-es, azt pedig egy Trabant 500-as vagy 600-as, utánuk pedig egy 601-es halad a Tisza-híd felé. Az ellenkező irányban pedig egy Moszkvics 407-est fog közre két fekete, gyaníthatóan állami Volga. Akkoriban mindennapi látvány lehetett egy ilyen autósor a Kossuth úton, senkit nem hozott lázba. Ma viszont szoronganák az útszélén, hogy ilyeneket láthassunk.

Persze a szocialista autóipar remekein kívül mást is érdemes felfedezni ezen a fotón. Például azt, hogy az akkori "hatalmas" forgalmat - ami a 4-es út tranzitját is magában foglalta - még egy-egy sáv vezette el. Így a padka és az autók között bőven volt még hely a kerékpárosoknak, akikből - mint látszik - akkor sem volt kevés a városban. Érdemes egy pillantást vetni a bíróság előtti buszmegállóra is. Nemcsak a korabeli tábla és a telefonfülke miatt, hanem annak okán is, hogy ez a megálló mennyit vándorolt már a helyi tömegközlekedés elindulása óta. Ha nem tévedek, a Varga előtt kezdte karrierjét, ma pedig már a Jókai utca torkolatánál találjuk.

Nem vagyok erdész vagy kertész, így nem tudom megítélni, hogy a Kossuth utca páros oldalán, a megyeháza előtt lévő, itt még fiatalnak tűnő fákból él-e még valamelyik. A zebránál lévő már biztosan nincs meg. A túloldalon, a biztosító bérháza és az egykori mezőgazdasági bank épülete előtt lévők viszont akár még a helyükön is lehetnek. Mindenesetre soha sem lehetett túl hálás dolog itt a faültetés.

Ez a kép egyébként azért is érdekes - főleg, mint képeslap -, mert az utcát ebből az irányból fotózva inkább a palotasor érvényesül, mintsem a szocialista építőipar remekei. Míg a Kossuth tér felől készült fotókon - ami szerintem sokkal gyakoribb képeslapként - az aranykor épületei kevésbé hangsúlyosak. Itt is látszik a Megyei Tervezővállalat székháza, a Járási Hivatal épülete és az 1-es számú irodaház, ám úgy tűnik: történelmi épületek által szegélyezett úton haladnak az autók. Amit az is segít, hogy a Kossuth tér végét ekkor még a Steiner-féle ház zárt le.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

A régi Centrum feléledése
Az egykori Pártház előtt állva készült mind a két fotó, nagyjából két év különbséggel, szerintem 1973-ban és 1975-ben. Érdekességük abban rejlik, hogy a képek tanúsága szerint, a kiégett Centrum áruház helyén, fél évtizeddel a tűzeset után ismét boltot nyitottak. Azaz a Nerfeld-palotának nem az 1969-es tűz miatt kellett pusztulnia.

Az Album további képei
 

AKB

Apró figyelmetlenség
Mikor lettünk beoltva gondolkodás ellen? Egy rendelő felújítása mindig öröm. Szandaszőlősön is. A bekerítést ugyan meg tudom érteni, de van vele problémám. Adott esetben a bezárt kerítéskapu és a bejárati ajtó közötti távolság. Merthogy felújítás ide, drága beruházás oda, maradtak az ajtóra ragasztott tacepaók. Rajtuk a rendelési idővel. Ami a kerítésen túlról elolvashatatlan. Ha már kerítésre futotta, egy vállalható hirdetőtábla sokba került volna? Apró, de hasznos figyelmesség lenne.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Hiányzó Örkény
Fél évszázaddal ezelőtt olyan színházi előadást láthatott a szolnoki színház közönsége, ami mindörökre megérdemli a világpremier jelzőt. A Macskajátékot író Örkény István nemcsak a Szigligeti "házi szerzője" volt, de családi kötődése révén szolnoki is. És éppen neki nincs szobra a városban.

A Szoborpark további képei