SZTK és árvíz
2017. március 11.
Utána kellett néznem, hogy minek a rövidítése az SZTK, amivel a mai napig jelöljük a szolnoki Hősök terén álló rendelőintézete. Meg annak is, hogy 54 évvel ezelőtt mi történt a Jászságban, hogy ki kellett telepíteni Jászdózsát. Amiről ez az 1 forint 20 filléres, expresszként feladott képeslap tudósít.
Még tízéves sem volt a szolnoki Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központja - azaz az SZTK -, amikor a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata megörökíttette, és a felvételt képeslapként sokszorosította és árulta. Nem hinném, hogy azért, mert ezt az épületet gondolták volna Szolnok legjellegzetesebb épületének, hiszen hasonlót fotózhattak akár Dunaújvárosban, Miskolcon vagy Várpalotán. Hogy ez a felvétel nem ott készült, azt leginkább az épület előtti tér, illetve a Batthyány utca 2. számú ház igazolja bő fél évszázad távlatából is. E képeslap témaválasztását inkább a szocializmus sikereinek és eredményeinek bizonyítási kényszere motiválhatta, főleg, hogy remek propagandaeszköz volt az emberek által több ezres vagy tízezres példányban megvásárolt és küldözgetett anziksz. Tehát ebben az esetben nem az volt a cél, hogy a képről azonnal felismerhető legyen a város, hanem az üzenet: ez is felépült az elmúlt években. Tegyük hozzá: az útókor szerencséjére, hiszen a mai napig ebben az épületben működik Szolnok egyik legnagyobb rendelője.
Persze az épület a fotózás óta sokat változott. Szerintem nem feltétlenül az előnyére. Ami ezt a régi felvételt nézve azonnal feltűnik, hogy az SZTK-nak akkoriban még sokkal alacsonyabb volt a teteje, amit a legutóbbi felújításkor annyira megemeltek, hogy egy plusz szintet tudjanak alárejteni. Ezzel magyarázható a főbejárat fölötti, három nagy ablakos, tetőtéri kiemelés is. Ugyancsak más volt az épület főbejárata, hiszen ötnyílásos árkádon keresztül lehetett az ajtóhoz jutni. Ma e nyílások helyén ablakok, mögöttük belső helyiségek vannak, ráadásul plusz ablak is került a kiugró rész oldalára. Sajnos nem emlékszem az épület korábbi színére - mintha valami szürkés-sárga lett volna -, így nem tudom, hogy a mai hús- vagy rózsaszín mennyire tér el az eredetitől. Az viszont tény, hogy a jelenlegi külső burkolás azért nyomokban emlékeztet az első tervekre, hiszen mind a vízszintes csíkozás, mind az áloszlopok megmaradtak. Csak az ablakok fölötti félkördíszítések nem stimmelnek az első emeletnél.
Bár nem túl régi képeslapról van szó, számomra nagyon érdekes a hátuljára írt szöveg is. Részben azért, mert az ismeretlen aláíró - talán Jani - géppel írta az üzenetét, ami elképesztően ritka. Másrészt, mert úgy tűnik, hogy expressz - azaz gyorsított - küldeményként is fel lehetett adni akkoriban a képeslapot, amivel kapcsolatban persze kíváncsi lennék, hogy Szolnok-Rákóczifalva viszonylatban ez mennyi előnyt jelentett. Harmadrészt pedig a rövid üzenetben említett árvíz miatt, amiért Jászdózsát ki kellett telepíteni.
A kitelepítés okának éppúgy utána kellett néznem, mint az SZTK rövidítésnek. A Néplap 1963. március 15-i lapszámának címoldaláról derült ki számomra, hogy azon az 54 évvel ezelőtti tavaszon komoly árvíz tombolt a Jászságban. Elsősorban az Északi-középhegység felől, a hóolvadás után a vizet elvezető Tarna és a Zagyva áradása okozott komoly problémákat. Jászdózsát pedig a Tarna gátjának 50 méter hosszú átszakadása miatt kellett kitelepíteni valamikor március 12-én vagy 13-án. Mint arra a Szolnokon is jól értesült - talán az árvízi helyzettel foglalkozó - hivatalnok személyes tudósítása utal.
