Album



Ravasz lap 1899-ből

2015. december 12.

Minden bizonnyal Szigeti Henrik fényképész lehetett ennek az 1899-ben megjelent képeslapnak a kiadója, ami nemcsak azért érdekes, mert talán az első szolnoki mozaik - azaz több képes - lap, hanem azért is, mert Szigeti mester egy kis trükkel játszotta ki a korabeli szabályokat.

A XX. század elejéig a képeslapokon elvileg nem lehetett üzeneteket továbbítani. Az ilyesmire ugyanis nemcsak hely nem volt a lapokon - az úgynevezett hosszú címzés miatt, ami az egész hátlapot elfoglalta -, de a szabályok is tiltották. Ami egyrészt teljesen érthető a postai díjszabások XIX. századi kidolgozóinak szemszögéből, akik azt tartották szem előtt, hogy a szöveges üzeneteket drágább levelekben vagy táviratokban továbbítsák az ügyfelek. Ráadásul a díjszabás kidolgozásakor még egyáltalán nem lehettek biztosak abban, hogy a nagyközönség körében olyan sebesen elterjed majd a képeslap küldés divatja, mint történt az az előző századforduló környékén. Arra meg végképp nem számíthattak, hogy a divat és a józanész hamar megkeresi majd a kiskapukat, ami ellen a Magyar Királyi Posta tehetetlen lesz. Egyszerűen azért, mert életszerűtlen lett volna minden szöveggel teleírt képeslapot megportózni.

A jelenségre a szolnoki Szigeti Henrik udvari fényképész és képeslapkiadó is felfigyelhetett, és 1899-ben egy egyszerű, de zseniális ötlettel vágta át azt a gordiuszi csomót, hogy a hosszú címzéses képeslapokon hol lehetne a szövegnek hely. Hát nyilván, hogy a lap képes oldalán. Igen ám, de ha azon egyetlen, nagyméretű fotó van, akkor kilóg a lóláb vagy a vásárlónak nem lesz egyértelmű a megoldás. Lehetett még a fotó körüli szélesebb kerettel is játszani, ám az sem nyújtott tökéletes megoldást. A mozaik képeslap, főleg, ha az elrendezése a lap negyedét szabadon hagyja, tökéletes variáció arra, hogy az üzenni akarók tudjanak hová írni a lapon.

Így tett 1899. március 31-én az ismeretlen anzikszküldő is, aki Szolnokról a főváros VII. kerületébe postázott ily módon húsvéti üdvözletet. Feltételezem, hogy a címzett, Kőhalmy Irén úrhölgy udvarlója lehetett az illető, hiszen nyíltan "Kedves kis Irénem"-nek szólította a címzettet, akinek a saját szülei nevében is küldte a jókívánságait, és természetesen nemcsak az ifjú hölgynek, de szüleinek is. Talán még azon a nyáron megtartották az esküvőt.

A mozaik elrendezés miatt viszonylag pici nagyítások kerültek a lapra, alig olvasható feliratokkal. A bal felső kép a Magyar Király Szállodát, azaz a mai Damjanich Múzeum épületét ábrázolja. Aminek bejáratától jobbra, a földszinten egy komolyabb étterem vagy kávéház működhetett a XIX. század utolsó éveiben. Legalábbis erre utal a szinte járdaszélességben kiengedett napernyő. A képet egyébként a városháza erkélyéről fotózhatta a mester.

A bal alsó kép egy olyan házat ábrázol, ami a hatvanas évek óta nem áll már a Kossuth téren. A felirat szerint a Tiszavidéki Takarékpénztár épületéről van szó, ami annak idején a mai múzeum és a könyvtár, azaz a Magyar Király Szálloda illetve a Pénzügyigazgatóság - korabeli adóhivatal - között állt. A térről, az épülettel szemből készült képen sajnos nem vehető ki, hogy a Takarékpénztár földszintjén milyen üzletek működhettek, de egyértelmű, hogy a város főterén, ahol a szolnoki piacokat is tartották, se lakás, se iroda nem lehetett ilyen értékes négyzetmétereken.

A harmadik fotó a tíz évvel később elsodort tiszai fahidat ábrázolja. A képet a Vártemplom tornyából készítette Szigeti Henrik valamelyik nagy tiszai árvíz idején. Jól látható ugyanis az aprócska képen, hogy mintha tenger venné körül a várost, akkora a folyó. A torkolat környékén felfedezhetőek a régi házak, a távolban pedig a pár évvel később elpusztult Hungária Gőzmalom füstjét is láthatjuk.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Négy templom meg a malom
Egyértelmű, hogy Szigeti Henrik e képeslapon közzétett fotója sokszor, sokféle kivágásban került anzikszokra. Miként ennek az 1904. szeptember 15-én postára adott lapnak köszönhetően az is világos, hogy az eredeti fotó 1899 és 1904 között készülhetett a Tisza szolnoki nagy kanyarjánál, nagyjából a mai dohányfermentáló alatt.

Az Album további képei
 

AKB

MÁV álláspont
A szolnoki vasútállomás 1-es vágánya mellett lévő táblára festett felszólítást tekinthetjük a Magyar Államvasutak hivatalos álláspontjának vagy új szlogenjének. Mert ugye az elég valószínűtlen, hogy az elmúlt 4 hónapban nem járt arra vasutas, vasúti vezető, és nem tudott volna intézkedni a mocsok eltüntetéséről. Szolnokra is szégyen, hogy a város egyik kapujában így hirdetik az állami vállalat immár hivatalosnak tekinthető álláspontját.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Az áthelyezett Bartók
Az egyik legnagyobb magyar zeneszerző, zongoraművész és népzenekutató szolnoki szobrával csak az találkozhat, akinek köze van a zenéhez. A talán a hetvenes évek elején már meglévő Bartók Béla mellszobor csak második felállításakor került mai helyére, a róla elnevezett zeneiskola udvarába.

A Szoborpark további képei