Album



Időutazás vagy tévedés?

2014. szeptember 13.

Erre a képeslapra ránézve, eddig nagy magabiztossággal kijelentettem volna, hogy a felvétel 1909 és 1912 között készült. Aztán kivettem az albumból, megfordítottam, és elkerekedett a szemem. Vagy bizonyítékot találtam az időutazásra, vagy rosszak az információim.

A Divald Károly kiadásában, Budapesten megjelent levelező lap Szolnok XIX. század végén kiépülni kezdett korzóját, a Szapáry utcát ábrázolja. A jobb oldalon lévő, földszintes házakból mára sajnos egy sincs meg, hiszen az egykori szakszervezeti művelődési ház, a valamikori K&H Bank épülete, a jelenlegi OTP és előbb a Nerfeld-palota majd az Árkád került a helyükre. A bal oldali paloták viszont mind állnak, csupán a közéjük ékelődött földszintes házak tűntek el. A Sütő köz sarkán bérház áll, az ipartestület épülete mellett egy jellegtelen emeletes ház található ma. A harmadik földszintes házból pedig - ha jól tudom - 1912-ben emeletes épület lett, hogy helyet adjon a híres Kádár cukrászdának és a névadó család otthonának.

Az utca végén, a Baross és a Kossuth utcák kereszteződésénél, ott ahol ma tovább haladhatunk a Boldog Sándor István körúton, még látható a képeslapon a Kereskedelmi Bank szecessziós épülete, illetve mellette az egykori temetkezési vállalkozó háza. A bank épületéről - aminek emeletéről nagyon sok szolnoki képeslap fotóját készítették a XX. század első évtizedeiben - már sokszor írtam, jelezve, hogy a valamikor szép épület pusztulását nem az egykori Ságvári körút ötlete, nem a 4-es főút szélesítése vagy a pártház építése okozta, hanem, hogy eleve ideiglenes engedélyt kapott a beruházója.

És itt bizonytalanodtam el. Mert mikor is adhatta ki Szolnok városa ezt az ideiglenes - 30 éves - fennmaradást biztosító építési engedélyt? A sok szempontból várostörténeti origónak tekintett Kaposvári Gyula Szolnok képekben című könyvének 103. oldalán a következő olvasható: "De - gazdasági okokból - a Kereskedelmi Banknak engedélyt adtak az építkezésre, azzal a megkötéssel, hogy harminc év múlva köteles lebontani és telkét a városnak visszaszolgáltatni. Meg is épült ott 1909-ben a Kereskedelmi Bank székháza szecessziós stílusban...".

Ha ez valóban így történt volna, akkor a mellékelt képeslapot nem küldhették volna Szolnokról Nagyszebenbe 1905. augusztus 14-én.

Nem hiszek az időutazásban és a postai pecséttel történt esetleges machinációban sem. Inkább azt mondanám, a forrásom tévedett, és nem 1909-ben, hanem minimum 4-5 évvel korábban épült a Kereskedelmi Bank szecessziós épülete. Ám, ha ez így van, akkor már csak azt kell megmagyarázni, hogy 1934-35-ben miért nem bontották le szerződés szerint az épületet. Aminek elmaradását eddig ugye a háborúval magyaráztam.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Melánka és az új Zsinagóga
Bár Violics Melánka úrleánynak csak 1903. szeptember 28-án küldték Budapestre, az Alsó Erdősor utca 36. szám alá ezt a szolnoki képeslapot, nekem nem sok kétségem van afelől, hogy Szigeti Henrik az új zsinagóga elkészülte után azonnal, tehát még 1899-ben elkészítette ezt a felvételt.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

De miért pont ott?
Értem én, hogy rollerezni jó, környezettudatos és valakinek hasznos is. De amikor már nem jó, nem környezettudatos és az eszköz gazdájának sem hasznos, akkor a rollerek többsége miért az út közepén végzi? Mintha minden második szolnoki rollerező menet közben, az út közepén gondolná meg magát, és hagyja magára zöld eszközét, mint gazdátlan eb az ürülékét. Én meg kerülgethetem. Vagy hódolhatok a lassan alakuló új szenvedélyemnek: az útban lévő rollerek útból elpakolásának. De ebben nekem mi a jó?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Titokzatos Galaxis
Valószínűleg Szolnok egyik legismertebb köztéri alkotása a vasútállomás főbejárata előtt lévő, szökőkútba állított fémszerkezet. Ami bár a rendszerváltás előtt is több szolnoki könyvbe belekerült, sem a címében, sem az alkotójában, sem felállítása dátumában nem lehetünk biztosak.

A Szoborpark további képei