Album



Fővárosi fotó Szolnokról

2020. december 17.

A Fővárosi Fotó Vállalat nevével ellentétben nemcsak Budapestet örökítette meg működése néhány évtizede alatt, hanem a vidéki, szocialista Magyarországot is. A napokban tették elérhetővé több tízezres gyűjteményét, amiben talán ez a képeslappá lett szolnoki fotó is fellelhető.

Olyan jó lenne tudni, hogy az állami fotóvállalatoknál dolgozó riportereket a rendszerváltás előtt milyen instrukciókkal küldték ki egy-egy város megörökítésére. A Szolnokról kiadott Kádár-kori képeslapokat nézegetve ugyanis sokszor olyan érzésem támad, mintha kifejezetten vigyázniuk kellett volna a fotósoknak arra, nehogy valami régi, valami háború előtti is rákerüljön a képekre. Főleg a kevesebb történelmi emlékkel rendelkező, nem turista célpontként, hanem inkább szocialista nagyvárosként számon tartott települések esetében. Persze tudom, hogy a korabeli képeslap egyfajta propaganda eszköznek is tekinthető volt, de azért a mából nézve mégis minimum érdekes, miként lehetett régi épületeket ennyire kerülve fotózni.

A másik, ami nagyon sok hatvanas-hetvenes években készült szolnoki képeslapon feltűnik az a "helysemlegesség". Azaz igyekeztek olyan épületeket és helyszíneket megjeleníteni a képeslapokon, amelyek újdonságuk vagy az egész országra jellemző egyformaságuk okán nem éppen voltak jellegzetességei egy-egy településnek. Azt is mondhatnám, hogy sok olyan képeslap született, amelynek helymeghatározása esélytelen lett volna a hátlapra nyomott felirat nélkül, mert az adott épült vagy városrészlet a korabeli Magyarországon szinte bárhol felbukkanhatott volna. Az más kérdés, hogy négy-öt évtized távlatából nézegetve ezeket a lapokat már sok épület beleívódott az adott település szövetébe, így ma már jóval ismerősebb, mint a negyven-ötven éve, amikor az adott anziksz forgalomba került.

A budapesti Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata által megjelentetett, a Fővárosi Fotó Vállalat munkatársának képéről is csak a szolnokiak vagy az avatottak tudták megmondani a hatvanas évek második felében, hogy hol is készült. Mert a kép középpontjában lévő amforás szökőkút és a mögötte leginkább kibontakozó társasház, na és az oldalról látható Munkásmozgalmi emlékmű, a fotózás idején még elég újak voltak, talán még a szolnokiak retinájába se égtek bele. A távolabb lévő épületek, a jobb szélen álló Steiner-ház, a tetején fényreklámot viselő Nerfeld-palota vagy éppen a magas tetős, de már Hermész nélküli Népbank alig ismerhető fel. A bal szélen bekúszó Városháza meg olyan jellegtelen szögletét mutatja, hogy az tényleg bárhol lehetne. Összességében persze egy parkos, szökőkutas, modern város benyomását kelti a kép.

A képet kinagyítva tűnik fel néhány érdekesség. Például, hogy milyen sokan vannak éppen a Kossuth téren, és nemcsak a szökőkút körül, de a Városháza árnyékosabb oldalában is. Kibogarászhatóak a kor jellegzetes utcabútorai, a kő virágtartók, a nem tudom milyen alakú, de az egész országban látható szemeteskuka, a padok és persze a ma már iparterületek megvilágítására szolgáló lámpaoszlopok. Nagyon nehezen lehet észrevenni, de nagyításban látható, hogy a Városháza jobb szélén még egy faszerkezetes portál volt, valószínűleg az onnan elköltöztetett patika részeként. És persze nem lehet szó nélkül elmenni a gyér forgalom mellett sem. Az emberek száma alapján, munkanapon, az árnyékokat figyelve, kora délután, egyetlen egy autó tűnik fel a 4-es főútként is szolgáló szolnoki Kossuth utcán.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Kossuth téri ház
A maga nemében egész szép ez a Kossuth téren ma is álló lakóház, amelyet valamikor a hatvanas években örökítettek meg először képeslapon. Amikor a fotó készült, még csak ebből a szögből lehetett fotózni az akkor, feltételezhetően, éppen elkészült házat.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

De miért pont ott?
Értem én, hogy rollerezni jó, környezettudatos és valakinek hasznos is. De amikor már nem jó, nem környezettudatos és az eszköz gazdájának sem hasznos, akkor a rollerek többsége miért az út közepén végzi? Mintha minden második szolnoki rollerező menet közben, az út közepén gondolná meg magát, és hagyja magára zöld eszközét, mint gazdátlan eb az ürülékét. Én meg kerülgethetem. Vagy hódolhatok a lassan alakuló új szenvedélyemnek: az útban lévő rollerek útból elpakolásának. De ebben nekem mi a jó?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A 145-ös vonal emléktáblája
A vasútállomás mellett álló szocreál irodaház távolabb eső sarkánál - a kiállított 424-es gőzmozdony felé haladva - öt emléktáblát találunk a falon. Közülük az egyik a Szolnok-Kiskunfélegyháza vasútvonal megnyitásának centenáriumára emlékeztet.

A Szoborpark további képei