Album



Étterem a vasúton

2012. szeptember 01.

Gyorsan lendüljünk túl azokon a kötelező körökön, hogy ha nem lenne felirat ezen a képeslapon, akkor akár miskolcinak vagy éppen szombathelyinek is gondolhatnánk az épületet. Viszont a kép középpontjában látható hatalmas, fehér lepedők sokkolóan hatnak. Legalábbis, ha a mai szolnoki állomásra gondolok.

A szolnoki vasútállomás épületeinek története külön dolgozatot kíván, ám egyszerűen nem lehet megállni, hogy a négy nagy, fehér lepedő okán nem vegyem elő ezt a képeslapot. A felirat alapján ugye egyértelmű, hogy ez a kép a második világháborúban lerombolt, majd a hetvenes évek elején végleg eltűntetett, egykori szolnoki vasútállomást mutatja. Fénykorában! A postára adás alapján azt feltételezhetjük, hogy valamikor a múlt század húszas- vagy harmincas éveiben készülhetett ez a kép a vágányok felől fotózva. Ami a kép jobb szélén álló vasutas tekintetéből úgy tűnik, nem volt egy mindennapi, megszokott művelet.

Még mielőtt áttérnénk a fehér lepedőkre, időzzünk el egy kicsit a "Kimenet" feliratnál is. Még száz éve sincs, hogy azt, amit mi ma kijáratnak mondunk, így jelezték. Vajon ötven-hatvan év múlva mi díszeleg majd a kijáratok fölött? És lesz olyan ma készült képeslap, ami fölött, hasonló módon lehet elmélázni az élő nyelv átalakulásáról?

Visszatérve egy pillanatra a fotózásra. Ha az épülethez illesztett, a peron egy részét védő tetőzet és a ház falának találkozásához téved a tekintetünk, egy létrát látunk odatámasztva. Vajon ki és miért indult el a szolnoki állomás tetejére? Nem tudjuk. Az azonban valószínűnek tűnik a lajtorja okán, hogy a képeslap készítője nem megrendelésre dolgozott, csupán fotózgatott, és ezt a képét olyan jónak vélte, hogy képeslap formájában is megjelentette. És, mint a példa mutatja, volt is igény az ilyen képeslapokra.

Na, de vessünk végre egy pillantást arra a négy, hatalmas lepedőre. Ami nyilvánvaló, hogy nem lepedő, hanem valamiféle napellenző. Amit azért feszíthettek a peron féltetejéhez, hogy a vasútállomás népszerű éttermének a "teraszán" üldögélő helyieket és utazókat ne bántsa a nap. El tudják képzelni, hogy ma ilyen féltő vendéglátásba legyen részük a szolnoki állomáson?

Elképzelni és elvárni eltudnánk, de gyorsan belepottyan a bilibe a kezünk. Miközben a magyar és az európai vasutak bő évszázadon keresztül együtt fejlődtek, e tekintetben mára katasztrofálisan leszakadtunk. Míg egykor rangot jelentett vasutasnak lenni, vonattal közlekedni, az állomás éttermében ebédelni, vagy a vonatra várakozva egy kávét és brióst rendelni, mára a szégyen, a kosz és a lepusztultság maradt. Milyen fekete és foszlott lenne ma az a négy lepedő, ha még állna ez az állomás, ha még lenne vendéglő a szolnoki vasútállomáson?

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Főpostán maradó üdvözlet
Így nézett ki Szolnok főterének déli oldala a XIX. század utolsó pillanataiban. Amikor már biztosan nem ?Piacztér? volt a neve, hiszen még azelőtt átkeresztelték Kossuth Lajosra, hogy a városban elindult az áramszolgáltatás. Márpedig ezen a képen ott sorakoznak a villanypóznák is.

Az Album további képei
 

AKB

MÁV álláspont
A szolnoki vasútállomás 1-es vágánya mellett lévő táblára festett felszólítást tekinthetjük a Magyar Államvasutak hivatalos álláspontjának vagy új szlogenjének. Mert ugye az elég valószínűtlen, hogy az elmúlt 4 hónapban nem járt arra vasutas, vasúti vezető, és nem tudott volna intézkedni a mocsok eltüntetéséről. Szolnokra is szégyen, hogy a város egyik kapujában így hirdetik az állami vállalat immár hivatalosnak tekinthető álláspontját.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Szolnoki bivaly, avagy 424.320
"Szoborrá" lett ipari emlék, amire vigyáznunk kellene, hiszen tizennyolc, még nagyjából épségben lévő példányt tartanak belőle nyilván, és talán kilenc olyat, ami bármikor megtekinthető. A Szolnokon 1982 óta kiállított "bivaly" a sorozat és a magyar gőzmozdonygyártás egyik utolsó darabja.

A Szoborpark további képei