Album



Damjanich és az ideiglenes állomás

2022. június 04.

A fotó két szélén álló jellegzetes lámpák miatt le se lehetne tagadni, hogy Szelényi László valamikor a hatvanas-hetvenes években örökítette meg a szolnoki Damjanich-emlékművet. Az ebből a fotóból lett képeslapomat pedig 1973-1974-ban adta postára egy bosszankodó utas.

A Radnai Béla - akinek születési és halálozási dátuma valamilyen oknál fogva ennek a képeslapnak a hátuljára is felkerült: 1873-1923 - 1912-ben készíthette el az 1849. március 5-ei szolnoki csatának emléket állító szoborcsoportot. Köztudott, hogy az akkor már tíz éve működő Szolnoki Művésztelep közelében 1912-ben felállított emlékmű közadakozásból jöhetett létre, amihez anno még a szoborcsoport központi alakjának, Damjanich tábornoknak az özvegye is csatlakozott. A carrarai márványból készült négyalakos, diadalív alá helyezett szobor a felállítása óta a szolnoki március 15-ei megemlékezések központi helyszíne, és talán az egyetlen olyan politikai-történelmi emlékművünk, amelyet születése óta senki sem akart máshová vinni, ledönteni, átalakítani. Sőt rendszerektől függetlenül, rendszeresen jelent meg képeslapokon. Az így ránk maradt képeken maximum a szobor környezetének változását követhetjük nyomon.

Az itt mellékelt képeslappá lett fotó le sem tagadhatná, hogy a Kádár-korban született. A felvétel két szélén álló jellegzetes "ufó lámpák" a kor szüleményei, és nemcsak Szolnokon, de az egész országban megvilágították a közterületeket, sőt itt-ott még ma is felbukkan egy-egy példány belőlük. Ugyancsak jellegzetesek a kavicsos út mellett álló, a szoborra néző padok, bár ezek nem a szocializmus találmányai, viszont "tömeggyártásuk" akkor zajlott. Ha valaki ült ilyen padokon, az emlékszik: ezek sok mindenre alkalmasak voltak, kivéve a hosszabb vagy kényelmes ücsörgésre. Kisgyerekként nagyon tudtam utálni az ülőfelület és a támla között tátongó, olykor hatalmas "lyukat", ami miatt hátradőlni nem, maximum leesni lehetett róluk. Egyébként a legalább ötven évvel ezelőtti fotón a szobor körüli park szépen rendezett, gondozott, a fák között pedig a Művésztelep első épületének kicsit szocialistára formált homlokzata bukkan elő.

Maga a felvétel nem túl különleges. Leginkább azért vette meg a gyűjteményem számára, hogy legyen Kádár-kori Damjanich-szobor ábrázolásom is. Aztán megfordítva a lapot, kiderült, a személyes üzenetek ismét különlegessé tudnak tenni egy elsőre nem túl érdekes anzikszot is. E lap hátoldalán ugyanis a szolnoki ideiglenes állomásról ír a postára adója, ahol 140 perc késés miatt kell várakoznia, így csak másnap hajnalban érhetnek "oda". Nem hinném, hogy a címzetthez, Hódmezővásárhelyre, hiszen az 1973-74-ben sem volt olyan messze Szolnoktól. Talán inkább valami távolabbi úti célra, ahová éppen a Csongrád megyei városból indultak szolnoki átszállással. Hogy miért 1973-74-ben? Hát mert a lapon már szerepel irányítószám - amit ugye 1973. január 1-jén vezettek be -, másrészt hónap nap megjelölés is, márpedig 1975. augusztus 17-én már nem lehetett volna Szolnokon, ideiglenes állomáson várakozni.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Szolnoki képek a háborúból
Böske mit kereshetett 1943 kora tavaszán, Szolnokon? Az általa Pinnyédre küldött négyképes szolnoki képeslapról ez nem derül ki. A háború hatása viszont érződik a rossz minőségű papíron és képeken. A lap egy olyan, ma már nem létező utcarészletet is őriz, ami máshol még nem bukkant fel.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

De miért pont ott?
Értem én, hogy rollerezni jó, környezettudatos és valakinek hasznos is. De amikor már nem jó, nem környezettudatos és az eszköz gazdájának sem hasznos, akkor a rollerek többsége miért az út közepén végzi? Mintha minden második szolnoki rollerező menet közben, az út közepén gondolná meg magát, és hagyja magára zöld eszközét, mint gazdátlan eb az ürülékét. Én meg kerülgethetem. Vagy hódolhatok a lassan alakuló új szenvedélyemnek: az útban lévő rollerek útból elpakolásának. De ebben nekem mi a jó?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Kátay Endre emléktábla
Véletlenül bukkantam az Alcsi városrészben lévő Tulipán kocsma falán Kátay Endre színművész emléktáblájára, amiről kiderül, hogy a nagyszerű színész Szolnokon született. Február 23-án talán friss koszorú is kerül a tábla alá.

A Szoborpark további képei