Album



Damjanich és az ideiglenes állomás

2022. június 04.

A fotó két szélén álló jellegzetes lámpák miatt le se lehetne tagadni, hogy Szelényi László valamikor a hatvanas-hetvenes években örökítette meg a szolnoki Damjanich-emlékművet. Az ebből a fotóból lett képeslapomat pedig 1973-1974-ban adta postára egy bosszankodó utas.

A Radnai Béla - akinek születési és halálozási dátuma valamilyen oknál fogva ennek a képeslapnak a hátuljára is felkerült: 1873-1923 - 1912-ben készíthette el az 1849. március 5-ei szolnoki csatának emléket állító szoborcsoportot. Köztudott, hogy az akkor már tíz éve működő Szolnoki Művésztelep közelében 1912-ben felállított emlékmű közadakozásból jöhetett létre, amihez anno még a szoborcsoport központi alakjának, Damjanich tábornoknak az özvegye is csatlakozott. A carrarai márványból készült négyalakos, diadalív alá helyezett szobor a felállítása óta a szolnoki március 15-ei megemlékezések központi helyszíne, és talán az egyetlen olyan politikai-történelmi emlékművünk, amelyet születése óta senki sem akart máshová vinni, ledönteni, átalakítani. Sőt rendszerektől függetlenül, rendszeresen jelent meg képeslapokon. Az így ránk maradt képeken maximum a szobor környezetének változását követhetjük nyomon.

Az itt mellékelt képeslappá lett fotó le sem tagadhatná, hogy a Kádár-korban született. A felvétel két szélén álló jellegzetes "ufó lámpák" a kor szüleményei, és nemcsak Szolnokon, de az egész országban megvilágították a közterületeket, sőt itt-ott még ma is felbukkan egy-egy példány belőlük. Ugyancsak jellegzetesek a kavicsos út mellett álló, a szoborra néző padok, bár ezek nem a szocializmus találmányai, viszont "tömeggyártásuk" akkor zajlott. Ha valaki ült ilyen padokon, az emlékszik: ezek sok mindenre alkalmasak voltak, kivéve a hosszabb vagy kényelmes ücsörgésre. Kisgyerekként nagyon tudtam utálni az ülőfelület és a támla között tátongó, olykor hatalmas "lyukat", ami miatt hátradőlni nem, maximum leesni lehetett róluk. Egyébként a legalább ötven évvel ezelőtti fotón a szobor körüli park szépen rendezett, gondozott, a fák között pedig a Művésztelep első épületének kicsit szocialistára formált homlokzata bukkan elő.

Maga a felvétel nem túl különleges. Leginkább azért vette meg a gyűjteményem számára, hogy legyen Kádár-kori Damjanich-szobor ábrázolásom is. Aztán megfordítva a lapot, kiderült, a személyes üzenetek ismét különlegessé tudnak tenni egy elsőre nem túl érdekes anzikszot is. E lap hátoldalán ugyanis a szolnoki ideiglenes állomásról ír a postára adója, ahol 140 perc késés miatt kell várakoznia, így csak másnap hajnalban érhetnek "oda". Nem hinném, hogy a címzetthez, Hódmezővásárhelyre, hiszen az 1973-74-ben sem volt olyan messze Szolnoktól. Talán inkább valami távolabbi úti célra, ahová éppen a Csongrád megyei városból indultak szolnoki átszállással. Hogy miért 1973-74-ben? Hát mert a lapon már szerepel irányítószám - amit ugye 1973. január 1-jén vezettek be -, másrészt hónap nap megjelölés is, márpedig 1975. augusztus 17-én már nem lehetett volna Szolnokon, ideiglenes állomáson várakozni.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Mici, mozi, kávéház és grill a Nemzetiben
Lehet, hogy a Szapáry úti Nemzeti nagyszállóban valamikor a harmincas évek végén egy Mici nevű zongorista szórakoztatta a vendégeket? Akik akár hajnali háromig is mulathattak a grillben, vagy moziba is mehettek, ami akkoriban a Nemzeti Mozgó nevet viselte.

Az Album további képei
 
hirdetés

AKB

Nekünk viszi a szél
Nem a kezünk rövid, hanem a kuka van messze. Nem a kuka van messze, hanem trehányak vagyunk. Nem a kuka kicsi, hanem a parkoló autó sok. Nem közterület, mégis közös a szemét. Nem a parkolással és a díjfizetéssel, hanem az utána maradó cetlikkel van a gond. Nem, nem jó ez így. Nem, nem akarok kifogásokat és magyarázatokat kitalálni a Pelikán pláza parkolóház kijáratának állapota kapcsán. Mert nem jó ez így. És pont.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Fiú rossz helyen
A Megyeháza és Technika Háza között lassan öt évtizede gubbaszt egy kő kisfiú. Sokáig újságosbódé takarta, és ma sem szívderítő a környéke. A vicces fiatalok azonban egy ideje leszoktak arról, hogy hétvégenként megfordítsák. Az alkotásnál érdekesebb az alkotója.

A Szoborpark további képei