Album



BÚÉK Szolnokról 1901-ből

2020. december 12.

Ennek a képeslapnak a postára adási dátuma elárulja, hogy Szigeti Henrik honnan készíthette ezt a fotót a múlt század elején. A hátlapja pedig arról árulkodik, hogy miért nem tölti ki a fotó az egész elülső oldalt. Miként az is információ: miért halászbárkákkal kívánt valaki boldog újévet 1901-ben.

A kép hátterében, középen kimagasodó templomtorony segít a fotózás helyszínének a meghatározásában, hiszen a megörökített rengeteg víz, akár tévútra is vihetné a szemlélőt. Mivel az ott a szolnoki Vártemplom, nem nehéz kitalálni, hogy a Tisza és a Zagyva torkolatát örökítette meg Szigeti Henrik - a város képes krónikása -, talán az 1900-as vagy 1901-es tavaszi zöldár idején. A távolban lombosnak tűnő fák miatt gondolom, hogy ez az 1901. december 30-án postára adott képeslap vagy abban az évben, vagy legfeljebb egy évvel korábban készülhetett. Ami pedig azt is elárulja, hogy a fotós Szolnok utolsó fa Tisza-hídjáról dolgozott, hiszen azt majd csak 1909. március 15-én rombolta le a jeges ár.

A kép előterében a Tiszára jellemző, leginkább Szegeden készített, 6-8 méteres halászbárkák láthatóak, amelyek orrát ugyanolyan "csiga" díszítette, mint a tiszai teherhajókét, az úgynevezett bőgős hajókét. A méretes bárkák arra is utalnak, hogy az előző századfordulón még sokan élhettek a folyó halaiból, ráadásul nem is kis mennyiségben foghatták őket, ha ekkora vízi járműre volt szükség. Nem vagyok a téma szakértője, de felételezem, hogy ez a viszonylag mélyen a vízben ülő hajótípus nemcsak halászati célokat szolgált, hanem olykor személy- és áruszállításra is használták. Egyébként a Szolnok alatti Tisza-partot közelről mutató, az első világháború előtt készült fotók szinte elképzelhetetlenek ilyen hajók nélkül.

Miként a torkolat túlsó oldalán, a Tisza jobb partján feltűnő, rengeteg úsztatott fa nélkül is. Erdély erdőiből a Tiszán érkezett a feldolgozandó fa, amit többnyire a szolnoki nagy Tisza-kanyar után, a mai ipartelepek környékén dolgoztak fel, így leginkább a tiszaligeti oldalon tároltak. Erre a képre azért kerülhetett mégis egy jó adag fa, mert a torkolatban, a mai Olajos-házak helyén ekkoriban már egy fatelep működött, amiből a húszas évekre komoly "tüzép" nőtte ki magát.

Nem mondhatnánk tipikus új évi üdvözlőlapnak ezt az anzikszot. Márpedig azt a célt szolgálta, legalábbis a képes oldal jobb alsó sarkában még kibogarászható szöveg úgy szól, hogy "Boldog újévet kívánok Szolnokról". Talán feljebb is lehetett némi üzenet, csak hát százhúsz éve alatt a nem megfelelő tintával vagy pláne ceruzával írt szöveg elkopott. Nem is értem, hogy az ismeretlen feladó miért kétféle íróeszközt használt, hiszen a képes oldalra került dátum és a másik oldalon lévő címzés is szépen megmaradt. Így tudható, hogy az új évi üdvözletnek használt szolnoki lapot - másmilyent talán nem is lehetett kapni - Nagyságos Gombos Rózsika úrhölgynek küldték az erdélyi Székelykeresztúrra.

A mából nézve még egy érdekessége van ennek a lapnak. A képes oldalára szerkesztett fotó méretezése és elhelyezése. Jól látható, hogy a képes oldal jobb szélét igyekeztek szabadon hagyni. Azért, mert a korabeli postai szabályok szerint a címzés oldalára a bélyegen és a címzett megadásán kívül más nem kerülhetett. Így, ha a korabeli anzikszküldő nemcsak egy városról vagy tájról készült fotót akart küldeni ismerősének, hanem pár sort is, akkor kénytelen volt a képes oldalra írni. Már, ha ott volt hely. Volt, ha az élelmes kiadó hagyott. Ez az úgynevezett hosszú címzéses forma 1905-ben szűnt meg, és utána már hivatalosan is volt helye a szövegnek a címzés oldalán.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Sikeres szocialista vállalat
Jó lenne tudni, mi alapján dőlhetett el, hogy egy szocialista vállalat milyen képet tett az aktuális kártyanaptárjára. Meztelen nőt vagy a központja előtti parkolót? Ha erre az 1979-es kártyanaptárra nem került volna rá a Szolnoki Mezőgép logója, kevesen jönnek rá, hol van ez a parkoló.

Az Album további képei
 
hirdetés

AKB

A parkolás minden előtt
Ausztriában így szokás. Vagy, akinek ilyen autója van, annak így kell, szabad, lehet. De hagyjuk meg annak a lehetőségét is, hogy a kiállított autókat parkoló autóknak nézte a Helyi Termékek Vására idején a sofőr. Persze az sem kizárt, hogy terméket hozott. Vasárnap délelőtt, amikor nem gond Szolnokon parkolni. Igaz, lehet is bárhogyan, mert rendőr nem járt arra. Nincs itt semmi látnivaló! A haza meg a parkolás osztrák rendszámmal is minden előtt.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Szentháromság torzó
Talán egyetlen olyan települése sincs az országnak, de városa egész biztosan nincs, ahol ne állna Szentháromság szobor. Szolnok is így van ezzel, igaz a mi szobrunk ma már csak torzóban van meg, és nem ott, ahol a XX. század első felében állt.

A Szoborpark további képei