Album



BÚÉK Szolnokról 1901-ből

2020. december 12.

Ennek a képeslapnak a postára adási dátuma elárulja, hogy Szigeti Henrik honnan készíthette ezt a fotót a múlt század elején. A hátlapja pedig arról árulkodik, hogy miért nem tölti ki a fotó az egész elülső oldalt. Miként az is információ: miért halászbárkákkal kívánt valaki boldog újévet 1901-ben.

A kép hátterében, középen kimagasodó templomtorony segít a fotózás helyszínének a meghatározásában, hiszen a megörökített rengeteg víz, akár tévútra is vihetné a szemlélőt. Mivel az ott a szolnoki Vártemplom, nem nehéz kitalálni, hogy a Tisza és a Zagyva torkolatát örökítette meg Szigeti Henrik - a város képes krónikása -, talán az 1900-as vagy 1901-es tavaszi zöldár idején. A távolban lombosnak tűnő fák miatt gondolom, hogy ez az 1901. december 30-án postára adott képeslap vagy abban az évben, vagy legfeljebb egy évvel korábban készülhetett. Ami pedig azt is elárulja, hogy a fotós Szolnok utolsó fa Tisza-hídjáról dolgozott, hiszen azt majd csak 1909. március 15-én rombolta le a jeges ár.

A kép előterében a Tiszára jellemző, leginkább Szegeden készített, 6-8 méteres halászbárkák láthatóak, amelyek orrát ugyanolyan "csiga" díszítette, mint a tiszai teherhajókét, az úgynevezett bőgős hajókét. A méretes bárkák arra is utalnak, hogy az előző századfordulón még sokan élhettek a folyó halaiból, ráadásul nem is kis mennyiségben foghatták őket, ha ekkora vízi járműre volt szükség. Nem vagyok a téma szakértője, de felételezem, hogy ez a viszonylag mélyen a vízben ülő hajótípus nemcsak halászati célokat szolgált, hanem olykor személy- és áruszállításra is használták. Egyébként a Szolnok alatti Tisza-partot közelről mutató, az első világháború előtt készült fotók szinte elképzelhetetlenek ilyen hajók nélkül.

Miként a torkolat túlsó oldalán, a Tisza jobb partján feltűnő, rengeteg úsztatott fa nélkül is. Erdély erdőiből a Tiszán érkezett a feldolgozandó fa, amit többnyire a szolnoki nagy Tisza-kanyar után, a mai ipartelepek környékén dolgoztak fel, így leginkább a tiszaligeti oldalon tároltak. Erre a képre azért kerülhetett mégis egy jó adag fa, mert a torkolatban, a mai Olajos-házak helyén ekkoriban már egy fatelep működött, amiből a húszas évekre komoly "tüzép" nőtte ki magát.

Nem mondhatnánk tipikus új évi üdvözlőlapnak ezt az anzikszot. Márpedig azt a célt szolgálta, legalábbis a képes oldal jobb alsó sarkában még kibogarászható szöveg úgy szól, hogy "Boldog újévet kívánok Szolnokról". Talán feljebb is lehetett némi üzenet, csak hát százhúsz éve alatt a nem megfelelő tintával vagy pláne ceruzával írt szöveg elkopott. Nem is értem, hogy az ismeretlen feladó miért kétféle íróeszközt használt, hiszen a képes oldalra került dátum és a másik oldalon lévő címzés is szépen megmaradt. Így tudható, hogy az új évi üdvözletnek használt szolnoki lapot - másmilyent talán nem is lehetett kapni - Nagyságos Gombos Rózsika úrhölgynek küldték az erdélyi Székelykeresztúrra.

A mából nézve még egy érdekessége van ennek a lapnak. A képes oldalára szerkesztett fotó méretezése és elhelyezése. Jól látható, hogy a képes oldal jobb szélét igyekeztek szabadon hagyni. Azért, mert a korabeli postai szabályok szerint a címzés oldalára a bélyegen és a címzett megadásán kívül más nem kerülhetett. Így, ha a korabeli anzikszküldő nemcsak egy városról vagy tájról készült fotót akart küldeni ismerősének, hanem pár sort is, akkor kénytelen volt a képes oldalra írni. Már, ha ott volt hely. Volt, ha az élelmes kiadó hagyott. Ez az úgynevezett hosszú címzéses forma 1905-ben szűnt meg, és utána már hivatalosan is volt helye a szövegnek a címzés oldalán.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

A városháza ötödik kupolája
A szolnoki városházának eredetileg öt kupolája volt. Ezt a Fuchs Lipót és Fia cég gondozásában megjelent, és egy bizonyos Mariska által 1903 júniusában Budapestre küldött különleges képeslap is bizonyítja. A felvétel minimum négy évvel korábban készült Szolnok főterén.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

De miért pont ott?
Értem én, hogy rollerezni jó, környezettudatos és valakinek hasznos is. De amikor már nem jó, nem környezettudatos és az eszköz gazdájának sem hasznos, akkor a rollerek többsége miért az út közepén végzi? Mintha minden második szolnoki rollerező menet közben, az út közepén gondolná meg magát, és hagyja magára zöld eszközét, mint gazdátlan eb az ürülékét. Én meg kerülgethetem. Vagy hódolhatok a lassan alakuló új szenvedélyemnek: az útban lévő rollerek útból elpakolásának. De ebben nekem mi a jó?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Tanácsházi négyek
A szolnoki városháza dísztermét tanácsháza korában, tehát, ha jól sejtem, 1990-ig négy mellszobor díszítette. Mivel személyes emlékeim nem voltak róluk, a létezésükről sem tudtam. Egy fotó miatt kezdtem kutakodni utánuk. Ma már tudom: F. Bede, Hoksári, Tóth és Keskeny szobrok voltak.

A Szoborpark további képei