Album



BÚÉK Szolnokról 1901-ből

2020. december 12.

Ennek a képeslapnak a postára adási dátuma elárulja, hogy Szigeti Henrik honnan készíthette ezt a fotót a múlt század elején. A hátlapja pedig arról árulkodik, hogy miért nem tölti ki a fotó az egész elülső oldalt. Miként az is információ: miért halászbárkákkal kívánt valaki boldog újévet 1901-ben.

A kép hátterében, középen kimagasodó templomtorony segít a fotózás helyszínének a meghatározásában, hiszen a megörökített rengeteg víz, akár tévútra is vihetné a szemlélőt. Mivel az ott a szolnoki Vártemplom, nem nehéz kitalálni, hogy a Tisza és a Zagyva torkolatát örökítette meg Szigeti Henrik - a város képes krónikása -, talán az 1900-as vagy 1901-es tavaszi zöldár idején. A távolban lombosnak tűnő fák miatt gondolom, hogy ez az 1901. december 30-án postára adott képeslap vagy abban az évben, vagy legfeljebb egy évvel korábban készülhetett. Ami pedig azt is elárulja, hogy a fotós Szolnok utolsó fa Tisza-hídjáról dolgozott, hiszen azt majd csak 1909. március 15-én rombolta le a jeges ár.

A kép előterében a Tiszára jellemző, leginkább Szegeden készített, 6-8 méteres halászbárkák láthatóak, amelyek orrát ugyanolyan "csiga" díszítette, mint a tiszai teherhajókét, az úgynevezett bőgős hajókét. A méretes bárkák arra is utalnak, hogy az előző századfordulón még sokan élhettek a folyó halaiból, ráadásul nem is kis mennyiségben foghatták őket, ha ekkora vízi járműre volt szükség. Nem vagyok a téma szakértője, de felételezem, hogy ez a viszonylag mélyen a vízben ülő hajótípus nemcsak halászati célokat szolgált, hanem olykor személy- és áruszállításra is használták. Egyébként a Szolnok alatti Tisza-partot közelről mutató, az első világháború előtt készült fotók szinte elképzelhetetlenek ilyen hajók nélkül.

Miként a torkolat túlsó oldalán, a Tisza jobb partján feltűnő, rengeteg úsztatott fa nélkül is. Erdély erdőiből a Tiszán érkezett a feldolgozandó fa, amit többnyire a szolnoki nagy Tisza-kanyar után, a mai ipartelepek környékén dolgoztak fel, így leginkább a tiszaligeti oldalon tároltak. Erre a képre azért kerülhetett mégis egy jó adag fa, mert a torkolatban, a mai Olajos-házak helyén ekkoriban már egy fatelep működött, amiből a húszas évekre komoly "tüzép" nőtte ki magát.

Nem mondhatnánk tipikus új évi üdvözlőlapnak ezt az anzikszot. Márpedig azt a célt szolgálta, legalábbis a képes oldal jobb alsó sarkában még kibogarászható szöveg úgy szól, hogy "Boldog újévet kívánok Szolnokról". Talán feljebb is lehetett némi üzenet, csak hát százhúsz éve alatt a nem megfelelő tintával vagy pláne ceruzával írt szöveg elkopott. Nem is értem, hogy az ismeretlen feladó miért kétféle íróeszközt használt, hiszen a képes oldalra került dátum és a másik oldalon lévő címzés is szépen megmaradt. Így tudható, hogy az új évi üdvözletnek használt szolnoki lapot - másmilyent talán nem is lehetett kapni - Nagyságos Gombos Rózsika úrhölgynek küldték az erdélyi Székelykeresztúrra.

A mából nézve még egy érdekessége van ennek a lapnak. A képes oldalára szerkesztett fotó méretezése és elhelyezése. Jól látható, hogy a képes oldal jobb szélét igyekeztek szabadon hagyni. Azért, mert a korabeli postai szabályok szerint a címzés oldalára a bélyegen és a címzett megadásán kívül más nem kerülhetett. Így, ha a korabeli anzikszküldő nemcsak egy városról vagy tájról készült fotót akart küldeni ismerősének, hanem pár sort is, akkor kénytelen volt a képes oldalra írni. Már, ha ott volt hely. Volt, ha az élelmes kiadó hagyott. Ez az úgynevezett hosszú címzéses forma 1905-ben szűnt meg, és utána már hivatalosan is volt helye a szövegnek a címzés oldalán.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Eltűnt kávéház
Valamikor az előző századfordulón működött egy kávéház a Baross és a Szapáry utcák kereszteződésében. Hungária volt a neve, és valahol a ma büféként működő aluljáró helyén állhatott. Hogy mikor tűnt el?

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

Szomorú Szapáry
Nagyjából a Szapáry út közepén, a néhai Ságvári Művelődési Ház és a Népfront székház között, a Deák Ferenc terünkhöz vivő kis köz egyik oldalán áll ez a minimum 125 éves ház. Már a 19. században is ott volt a szolnoki korzón, de nem biztos, hogy még néhány év múlva is ott lesz. Építészetileg talán nem képvisel komoly értéket. Az azonban biztos, hogy az évek óta folyamatosan romló állapota miatt az utca és egyben Szolnok csúfsága is. Amit tehetetlenül kell szemlélnünk. Amíg össze nem dől?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Emlékmű, aminek tanítania (is) kell
A Hild téren, a "harangláb" melletti medence szélén áll 2018. április 18-a óta a Szolnoki Holokauszt emlékmű, ami lényegében két emléktábla és egy apró dombormű. Az emlékhely az első szolnoki zsidó templom közelében, az egykori gettó területén található. Talán nemcsak emlékeztet, de tanít is.

A Szoborpark további képei