Automobilok a szolnoki korzón
2021. május 31.
Nem vagyok tisztában a kilencven évvel ezelőtti autómárkákkal, így nem tudom megmondani, hogy a húszas-harmincas évek fordulóján milyen típusok parkolnak a szolnoki korzón, a Szapáry úton. Legalább három-négy autó felfedezhető a Nemzeti szálló előtt, amin már ott a Mozi felirat.
A budapesti Barasits gondozásában megjelent képeslaphoz használt fotó valamikor 1929 és 1931 kora tavasza között készült. Az utóbbi dátumot a birtokomban lévő képeslapról letépett bélyeg mellett megmaradt "931 máj" pecsétfelirat, illetve a még alig lombos fák bizonyítják. Azaz legkésőbb a postára adás előtti hetekben készülhetett a felvétel. Az előbbire, 1929-re pedig a Szapáry és a Gorove (ma Kossuth) utca sarkán már álló Nerfeld-palota utal, hiszen az abban az évben készült el, és nem hinném, hogy 1928 kora tavaszán már elérték volna az épület teljes magasságát. De, hogy nagyjából jól gondolkodok, azt igazolhatja akár a kép jobb oldalán látható házsorban még álló régi Szolnoki Hitelbank épület, amit majd csak 1937-ben bontanak le, illetve a Nemzeti szálló mellett lévő földszintes ház, aminek a helyére ugyancsak a harmincas években épül fel az ifjabb Czinóber László úr bérháza.
Mindezek alapján tehát azt mondhatjuk, hogy Szolnokon a húszas-harmincas évek fordulóján már nem számított ritkaságnak a személyautó. Ne felejtsük el, hogy a gépkocsi alig négy és fél évtizeddel korábban született meg, ráadásul Magyarországon csak az 1900 évek elején kezdett elterjedni, és bizony még az első világháború után is komoly luxusnak számított ilyesmit birtokolni. Nem vagyok tisztában az 1920-30-as években Magyarországon felbukkanó típusokkal, de azt gondolom, hogy a nagyjából a mai zebránál, a fotósnak háttal parkoló autó - ha jól bogarászom ki a rendszámát, akkor talán B 70 002 - ugyanaz lehet, mint "A szolnoki Gorove út 1929-ben" című, április 17-én megjelent írásomban bemutatott képen feltűnő autó. Azaz Szolnokon vagy környékén ekkor már valakinek biztos, hogy volt egy napi használatban lévő autója. (Milyen jó lenne tudni, hogy ki lehetett a tulajdonos!).
A képeslappá lett fotó alapján ugyanakkor talán azt is kijelenthetjük, hogy bő kilencven évvel ezelőtt, már a túrataxik vagy a személyfuvarozók autói is felbukkantak a városban. A Nemzeti szálló bejáratával szemben ugyanis szerintem egy nyitott Magosix típusú autó parkol, amit előszeretettel használtak ilyen célokra. De, hogy nem volt már ritkaság ekkoriban az autó Szolnokon, az is mutatja, hogy szerintem a szálloda előtt, egy konflis - azaz lovas bérkocsi - takarásában is parkol egy autó, miként a túloldalon, a mai páratlan oldalon is mintha kilógna egy autó sárhányója a nekünk háttal lévő gépkocsi mögül.
A legalább kilencvenéves felvételen persze nemcsak autók láthatók. Hanem például a Nemzeti szálló homlokzatán, az épület tőlünk távolabbi oldalán a Mozi felirat is, ami arra utal, hogy ekkor már állandó filmszínháza volt Szolnoknak. Azzal együtt, hogy az első magyar hangosfilmet csak 1931. szeptember 25-én mutatták be, tehát, amennyiben jól datáltam ezt a képet, akkor Szolnokon már a némafilm korában is voltak rendszeres vetítések. Vajon ki lehetett a korabeli zongorista, aki a zenét szolgáltatta a némafilmekhez, és ki a kikiáltó, aki hangosan kommentálta a látottakat? Hogy a belépők árairól és a különböző kategóriákról már nem is beszéljünk!
Ezt a képet nézegetve azt is feltételezem, hogy a felvétel hétköznap reggel készült. A Nemzeti szálló terasza ugyanis még össze van pakolva, nem ülnek vendégek a szolnoki korzó elegáns helyén. Ráadásul az épület előtt egy kétágú létra is látható, ami meg arra utal, hogy a szokásos takarítás vagy karbantartás idején dolgozhatott az ismeretlen fotós. Akinek talán csak annyi utasítást adtak a fővárosban, hogy Szolnok egyik utcáján készítsen jellegzetes életképet. Fontos épülettel, autókkal, dolgukat intéző helyiekkel. Hogy aztán majd sok ezren egy ilyen képet tartalmazó lappal üzenhessenek szeretteiknek, miként tette ezt a Debrecenben lakó Pataly Lajos keresztanyja is.
