Album



A szép híd kiskerttel

2018. március 10.

Szolnok első vasból és betonból épült közúti Tisza-hídja az első újjáépítését követően is kedvelt képeslap téma volt. A mellékelt anzikszhoz használt fotó érdekessége, hogy a híd mellett annak a torkolathoz közelebb eső tövét is megmutatja. Ott, ahol ma a Tisza Evező Egylet csónakháza áll, egykor kiskerteket műveltek.

Azt hiszem, nehéz elvitatni, hogy az 1909. március 15-én a jeges tiszai ár által elsodort, utolsó fahidunk helyére felépített közúti átkelő, küllemében az eddigi legszebb szolnoki híd volt. Az 1911-ben átadott, beton pillérekre állított, vasból készült szerkezet leginkább a fővárosi Ferenc József-hídra - ma Szabadsághíd - emlékeztetett, bár jóval kisebb méretű volt, és a pillérek tetejét sem vigyázták Turul madarak. Tudomásom szerint színes felvétel nem maradt fenn az átkelőről, így csak a későbbi hidakból táplálkozó fantáziámra támaszkodva mondom azt, hogy ez a gyönyörű szerkezet is zöldben pompázhatott. A szolnoki, közúti Tisza-hidat 33 éves létezése alatt egyszer kellett újjáépíteni, 1919 után, amikor a Tanácsköztársaság utolsó napjaiban találatot kapott. Ha jól sejtem, az ezt követő újjáépítés alkalmával változott meg a híd felhajtója, és nyerte el azt a formát, amit ezen az 1930-ban postára adott képeslapon is láthatunk.

Ez a felvétel azonban legalább öt évvel a képeslap postára adása előtt kellett, hogy készüljön. A kép előterében látható, a torkolatnál, a Zagyva jobb partján található telken ugyanis még egy kiskertek láthatók. Márpedig tudjuk, hogy ide, 1926-ban felépült az egyébként 1901-ben alapított Tisza Evezős Egylet második csónakháza. Ami a hivatalosan Szabadság tér 9. szám alatt lévő telken ma is áll, és meghatározója a torkolat képének. Tehát ennek a fotónak legkésőbb az előző év nyarán el kellett készülni, különben már látszódnia kellene a szolnoki polgárok adakozásából készülő csónakház építésének. És mivel az is sejthető, hogy az 1919-es ostrom utáni nyáron még nem nézhetett ki így a terület, talán nem tévedünk, ha azt mondjuk: ezt a felvétel 1921 és 1925 között készítették az akkor még fából lévő Zagyva-hídról.

A Tisza Evezős Egylet második otthonával kapcsoltban érdemes megemlíteni, hogy a korabeli civil szervezet első csónakháza 1901 és 1919 között a folyó másik partján, a híd túloldalán, tehát a Tiszaliget - akkor még Móricz-liget - elején állt. Az egylet honlapján olvasható leírás szerint az az épület ugyanúgy a román ostrom idején sérült meg, mint maga a híd.

Talán azt is érdemes megjegyezni, hogy a torkolatban lévő kiskertet valamikor az első világháború kitörése után alakíthatták ki. A hídról, nagyjából ugyanebből a szögből, 1913-ban készült, szintén képeslapon fennmaradt felvételen ugyanis jól látható, hogy akkoriban, azon a helyen még egy tipikus, ártéri "erdő", bozótos volt. A magam részéről azt tartom legvalószínűbbnek, hogy a torkolatban lévő, gondosan bekerített és ápolt telkeket - minimum hármat meg lehet különböztetni a képen - inkább a Tanácsköztársaságot követően alakították ki. Vagy legalábbis élesztették fel, mert az ostrom idején ezen a helyen sok minden nem maradhatott.

Érdemes még egy dolgot észrevenni ezen a lapon. A Tisza túlpartján horgonyzó uszályokat, amelyeket nagyjából a mai Touring szállóval egyvonalban kötöttek ki, és pont a belváros felé eső pillér és partfal között, a hídszerkezet alatt láthatóak. Két, magas kormánykabinos, akkoriban kifejezetten modernnek számító vízijárműről van szó, amelyek minden bizonnyal rakodásra várakoztak Szolnoknál. Ne felejtsük el, hogy a kép készítésekor még nem volt kiépítve a mai Verseghy-park és a belvárosi oldalon a sétány, tehát akár azok helyéről is rakodhatták a hajókat. Illetve azt is érdemes elmondani, hogy még a tárház sem volt kész, tehát legfeljebb a kanyarban, a mai Repülőmúzeum helyén működő teherpályaudvarról - az akkori Erzsébet királyné rakpartról - rakodhatták az uszályokat.

És, ha már a híd alatt átnéztünk a túlsó partra. A két pillér között egy kisházzal kiegészített stég is látható. Talán nem tévedek nagyot, ha azt gondolom, hogy az evezős egylet építményéről van szó, ahonnan esetleg a fotózás után nem sokkal felépülő, új csónakház helyét is kinézte valaki.

 

 

 

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Szolnok leghíresebb kéménye
Ha festett is a gyárkéményből felszálló füst Szigeti Henrik felvételén, kétség nem férhet ahhoz, hogy a kép 1914. szeptember 20-a, azaz a Szolnoki Cukorgyár Rt. üzemének beindulása után készült. Szűk száz esztendővel a kémény felrobbantása előtt. Persze ez érdekelte legkevésbé e fotót megőrző képeslap feladóját és címzettjét.

Az Album további képei
 
hirdetés

AKB

Hazamentek a legények
A Szolnoki vár projekthez kapcsolódóan optikai tuningon esett át a Nyári Lőrinc híd. Talán ennek részeként takarították ki a néhai bölcsőde és Szabadság téri kereszteződés közötti dzsumbujt, aminek vagy két hónapja áldozatául esett egy EuroVelo tábla is. Nem is hiányzik azóta se senkinek. Lehet, hogy eredetileg is felesleges volt? Vagy csak gazdája nincs? A munkát elvégző legényeket meg már nem érdekli, hisz rég hazamentek.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Hiányzó Örkény
Fél évszázaddal ezelőtt olyan színházi előadást láthatott a szolnoki színház közönsége, ami mindörökre megérdemli a világpremier jelzőt. A Macskajátékot író Örkény István nemcsak a Szigligeti "házi szerzője" volt, de családi kötődése révén szolnoki is. És éppen neki nincs szobra a városban.

A Szoborpark további képei