Album



A szép híd kiskerttel

2018. március 10.

Szolnok első vasból és betonból épült közúti Tisza-hídja az első újjáépítését követően is kedvelt képeslap téma volt. A mellékelt anzikszhoz használt fotó érdekessége, hogy a híd mellett annak a torkolathoz közelebb eső tövét is megmutatja. Ott, ahol ma a Tisza Evező Egylet csónakháza áll, egykor kiskerteket műveltek.

Azt hiszem, nehéz elvitatni, hogy az 1909. március 15-én a jeges tiszai ár által elsodort, utolsó fahidunk helyére felépített közúti átkelő, küllemében az eddigi legszebb szolnoki híd volt. Az 1911-ben átadott, beton pillérekre állított, vasból készült szerkezet leginkább a fővárosi Ferenc József-hídra - ma Szabadsághíd - emlékeztetett, bár jóval kisebb méretű volt, és a pillérek tetejét sem vigyázták Turul madarak. Tudomásom szerint színes felvétel nem maradt fenn az átkelőről, így csak a későbbi hidakból táplálkozó fantáziámra támaszkodva mondom azt, hogy ez a gyönyörű szerkezet is zöldben pompázhatott. A szolnoki, közúti Tisza-hidat 33 éves létezése alatt egyszer kellett újjáépíteni, 1919 után, amikor a Tanácsköztársaság utolsó napjaiban találatot kapott. Ha jól sejtem, az ezt követő újjáépítés alkalmával változott meg a híd felhajtója, és nyerte el azt a formát, amit ezen az 1930-ban postára adott képeslapon is láthatunk.

Ez a felvétel azonban legalább öt évvel a képeslap postára adása előtt kellett, hogy készüljön. A kép előterében látható, a torkolatnál, a Zagyva jobb partján található telken ugyanis még egy kiskertek láthatók. Márpedig tudjuk, hogy ide, 1926-ban felépült az egyébként 1901-ben alapított Tisza Evezős Egylet második csónakháza. Ami a hivatalosan Szabadság tér 9. szám alatt lévő telken ma is áll, és meghatározója a torkolat képének. Tehát ennek a fotónak legkésőbb az előző év nyarán el kellett készülni, különben már látszódnia kellene a szolnoki polgárok adakozásából készülő csónakház építésének. És mivel az is sejthető, hogy az 1919-es ostrom utáni nyáron még nem nézhetett ki így a terület, talán nem tévedünk, ha azt mondjuk: ezt a felvétel 1921 és 1925 között készítették az akkor még fából lévő Zagyva-hídról.

A Tisza Evezős Egylet második otthonával kapcsoltban érdemes megemlíteni, hogy a korabeli civil szervezet első csónakháza 1901 és 1919 között a folyó másik partján, a híd túloldalán, tehát a Tiszaliget - akkor még Móricz-liget - elején állt. Az egylet honlapján olvasható leírás szerint az az épület ugyanúgy a román ostrom idején sérült meg, mint maga a híd.

Talán azt is érdemes megjegyezni, hogy a torkolatban lévő kiskertet valamikor az első világháború kitörése után alakíthatták ki. A hídról, nagyjából ugyanebből a szögből, 1913-ban készült, szintén képeslapon fennmaradt felvételen ugyanis jól látható, hogy akkoriban, azon a helyen még egy tipikus, ártéri "erdő", bozótos volt. A magam részéről azt tartom legvalószínűbbnek, hogy a torkolatban lévő, gondosan bekerített és ápolt telkeket - minimum hármat meg lehet különböztetni a képen - inkább a Tanácsköztársaságot követően alakították ki. Vagy legalábbis élesztették fel, mert az ostrom idején ezen a helyen sok minden nem maradhatott.

Érdemes még egy dolgot észrevenni ezen a lapon. A Tisza túlpartján horgonyzó uszályokat, amelyeket nagyjából a mai Touring szállóval egyvonalban kötöttek ki, és pont a belváros felé eső pillér és partfal között, a hídszerkezet alatt láthatóak. Két, magas kormánykabinos, akkoriban kifejezetten modernnek számító vízijárműről van szó, amelyek minden bizonnyal rakodásra várakoztak Szolnoknál. Ne felejtsük el, hogy a kép készítésekor még nem volt kiépítve a mai Verseghy-park és a belvárosi oldalon a sétány, tehát akár azok helyéről is rakodhatták a hajókat. Illetve azt is érdemes elmondani, hogy még a tárház sem volt kész, tehát legfeljebb a kanyarban, a mai Repülőmúzeum helyén működő teherpályaudvarról - az akkori Erzsébet királyné rakpartról - rakodhatták az uszályokat.

És, ha már a híd alatt átnéztünk a túlsó partra. A két pillér között egy kisházzal kiegészített stég is látható. Talán nem tévedek nagyot, ha azt gondolom, hogy az evezős egylet építményéről van szó, ahonnan esetleg a fotózás után nem sokkal felépülő, új csónakház helyét is kinézte valaki.

 

 

 

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Osztrák-Magyar Bank Szolnokon
Talán nem túlzás azt állítani, hogy több évtizedes szolnoki emlékekkel rendelkezőnek vagy a város régi épületei iránt érdeklődőnek kell lennie annak, aki elsőre felismeri ezt a valamikor az előző századfordulón épült, klasszicizáló palotát. Amelynek eredeti homlokzata Róth Dezső festett képeslapján maradt ránk 1916-ból, talán nem mindenki örömére.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

De miért pont ott?
Értem én, hogy rollerezni jó, környezettudatos és valakinek hasznos is. De amikor már nem jó, nem környezettudatos és az eszköz gazdájának sem hasznos, akkor a rollerek többsége miért az út közepén végzi? Mintha minden második szolnoki rollerező menet közben, az út közepén gondolná meg magát, és hagyja magára zöld eszközét, mint gazdátlan eb az ürülékét. Én meg kerülgethetem. Vagy hódolhatok a lassan alakuló új szenvedélyemnek: az útban lévő rollerek útból elpakolásának. De ebben nekem mi a jó?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Szolnok első reklámozója
Az 1848-49-es szabadságharcban az osztrákok oldalán harcolt. Két évvel később már képein örökíti meg Szolnokot. Első szobrát 1913-ban avatták a városban, a ma is látható emléktábláját 2004-ben. Ennek érdekessége, hogy nem azon az épületen van, ahol egykor August von Pettenkofen is lakott.

A Szoborpark további képei