Album



A mellékutca miatt

2015. június 06.

A XX. század első másfél évtizedében készült képeslapot újévi üdvözletként küldték Szolnokról Segesvárra. Mivel németül íródott, lehet, hogy egy itt szolgáló szász katona postázta 1915. január elsején. Számomra azonban érdekesebb a megörökített mellékutca miatt.

A XX. század első évtizedeiben viszonylag sok fotó készülhetett Tisza-híd belvárosi hídfője felől a Szabadság térről. Legalábbis erre utalnak a megjelent képeslapok. Ezek szinte kizárólag a Gyömörey-féle, az 1880-as években épült palotát, illetve a nagyjából húsz évvel későbbi, sarki, tornyos épületet mutatják. És természetesen az 1869-ben felállított, a szolnoki csatának emléket állító obeliszket. A Gyömörey-féle háztól balra, a Varga jelenlegi új szárnya helyén egykor álló, kisebb utcafrontú házak majd csak más beállításokban jelennek meg. A tér Zagyva felé eső folytatásáról azonban kevés ábrázolást láttam eddig, így különösen értékes számomra ez az 1915 első napján feladott képeslap. (Csak most jut eszembe, hogy ezek szerint száz esztendővel ezelőtt az év legelső napján is működött a posta.)

Kicsit rejtélyes számomra, hogy a korabeli fotós - aki a hídfő Damjanich utca felőli oldaláról dolgozott - miért ezt a képkivágást választotta. Avagy, előfordulhatott az is, hogy ő csak fotózott, ebből a szögből vélte a legjobbnak a beállítást, és esetleg arra számított, hogy a képeslap kiadója majd megvágja a képet. Az ugyanis rendszeresen előfordult, hogy a képeslapnak szánt fotókon az utcákon mozgó emberek is szerepeltek, kevésbé mutatós részek azonban, ha lehetett, lemaradtak a képekről. Lehetséges, hogy a fővárosi kiadó számára nem volt annyira fontos, mit mutat meg Szolnokról? És a fent leírtak csak a szolnoki kiadású képeslapok esetében lenne igaz? Mert azok készítői tisztában voltak a képeslapok korabeli reklámértékével. Érdekes elemzést lehetne erről írni.

Az mindenesetre tény, hogy a furcsa beállításnak köszönhetően nemcsak a Szabadság tér egy évszázaddal ezelőtti állapotát figyelhetjük meg, hanem a melletti induló Halász - ma Balogh Kálmán - és Festő - ma Pólya Tibor - utcák elejét is. Azaz a Tabán belvároshoz legközelebb eső házait, amelyek mára teljesen eltűntek, sőt a Festő utca eleje a hatvanas évek hídépítésének köszönhetően alaposan meg is emelkedett.

Egyébként éppen a Tisza-híd miatt gondolom, hogy ez a kép 1911 vagy 1912 után készülhetett. Ha jobban megnézzük ugyanis a képeslapot, akkor nemcsak azt fedezhetjük fel, hogy a Szabadság tér már macskakővel van burkolva, de a jobb szélen azt is, hogy a hídról lefutó járda mellett szép vaskorlát fut. Nem hinném, hogy az 1909-es jeges ár által elsodort utolsó fahídhoz ilyen vezetett volna. Sokkal valószínűbb, hogy ezek a mára eltűnt korlátok az 1911-ben felavatott, első vashíd részeként készültek. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy hasonló formájú korlátokat ma is találunk Budapesten.

 

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Ilyen is volt egykor Szolnok
Az ehhez az 1915-ben Szolnokról Prágába küldött képeslaphoz használt fotó nem sokkal korábban készülhetett a mai Kossuth tér és a Magyar utca találkozásától nyugat felé fordulva. A képen látható házak mára eltűntek, holott többségük nem sokkal a fotózás előtt épült. Egy utcányi múlt.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

De miért pont ott?
Értem én, hogy rollerezni jó, környezettudatos és valakinek hasznos is. De amikor már nem jó, nem környezettudatos és az eszköz gazdájának sem hasznos, akkor a rollerek többsége miért az út közepén végzi? Mintha minden második szolnoki rollerező menet közben, az út közepén gondolná meg magát, és hagyja magára zöld eszközét, mint gazdátlan eb az ürülékét. Én meg kerülgethetem. Vagy hódolhatok a lassan alakuló új szenvedélyemnek: az útban lévő rollerek útból elpakolásának. De ebben nekem mi a jó?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Vándorló szobor legendával
Bő másfél évszázada áll a Hetényi Kórház különböző pontjain Szomor László Kígyóölő című alkotása. Elhelyezésének eredeti terveiről éppúgy van legenda, mint arról, hogy a kompozíció csak a betegség legyőzéséről, avagy a kommunizmus egyik áldozatáról szól-e.

A Szoborpark további képei