Levéltár

Alkotók hozzászólásai

2020. december 10.


Az Album rovatban jelent meg nemrég két szolnoki fotó. Az egyiket Kardos Tamás, a másikat Kádár József készítette, és ha áttételesen is, de mindketten hozzászóltak a képeikhez.

Az Eötvös tér környékét valamikor a nyolcvanas évek második felében ábrázoló Kardos Tamás fotó a Gólya az égből című cikkben jelent meg a blogSzolnok Album rovatában 2020. november 14-én. (http://www.blogszolnok.hu/album_golya_az_egbol)

Alig pár órával a cikk megjelenése után Kardos Tamás hívott telefonon. A képkapcsán az azt közlő Szolnoki séták című könyv születéséről a következőket mesélte:

"A könyvre még 1990, a rendszerváltás előtt kaptam megbízást, a képekhez a szövegeket Varga Ferenc újságíró írta. Mire azonban elkészült a könyv, már erősen érződött rendszerváltás, ezért a belső címlapra a Tiszai hajósok terén álló "meztelen szobor" talapzatán lévő Szolnok címert tettem, ami a hátsó borítón is látható.

Ha jobban megnézed, a címlapra viszont egy soha nem használt szolnoki címer került. Ez ugyanis a rendszerváltás előtti városi címer, amiből én önhatalmúlak kivettem a vörös csillagot, ami eredetileg a híd és a folyó között volt.

Az akkor még létező városi tanács művelődési osztályának a vezetője - aki a könyv kiadásáért felelt -, amikor meglátta a betördelt oldalakt őrjöngve vont kérdőre azzal, hogy ilyet nem lehet csinálni, mert az nem igazi címer. Mással nem tudtam érvelni, minthogy már nyomdában van a könyv, nem lehet változtatni. Végül így is jelent meg.

Később találkoztam az illetővel, akkor már nem volt tanács sem, és ő sem ott dolgozott, viszont megköszönte, hogy annak idején kivettem a címerből a csillagot."

 

Egy héttel később egy Fortapan-on talált fotóról írtam A nem lett mozi helye címmel.

A itt olvasható: http://www.blogszolnok.hu/album_a_nem_lett_mozi_helye

Ehhez a fotó készítőjének unokaöccse, a blogSzolnok rendszeres olvasója fűzött - számomra nagyon fontos és kedves - kommentárt a Facebook-on, amiből a fotósról és a kép születéséről is kiderült néhány dolog.

"Kádár József nyugdíjas belsőépítész, Szolnokról elszármazott óbudai helytörténet-kutató, a bélyeges téglagyűjtés hazai doyenje, nem mellesleg a nagybátyám. Elküldtem neki a cikket, pár gondolatot a válaszleveléből megosztok:

1955-ben lett fényképezőgépem, egy régi típusú, lehajtós elejű, fekete vászontölcséres gép, kitűnő optikával, 8 db 6x9 cm-es kép készítéséhez (Agfa Billy-Record). Ezt 1959 tavaszáig használtam, akkor vettem egy EXA kisfilmes gépet. (...) Fényképeztem, amerre jártam, Budapesten, vidéken, Kőteleken. (...) Minden érdekelt, a falusi disznóólaktól a műemlékekig, külső és belső helyszínek. Sok egyszerű, régi ?parasztházat? is fényképeztem.

Mint tudod, családunk 1950 óta Szolnokon élt, így Szolnok sem maradt ki.

2019 elején - áttételes ismeretség révén - két fotóanyagot adtam át a Fortepán-nak. Ez volt az egyik. Ők mindkettőből válogattak, de, hogy az anyagból mit, mennyit vettek át, nem tudom. Azt, hogy pont ezt miért? Ki tudja?

Ez a felvétel 1958. február-márciusában készült. Pontosításban segíthet az említett "nyomdászbál" időpontja. De ez bizonyára nem is fontos. A szerző azt írja: "Bizonyítani nem tudom, de van egy olyan sejtésem, hogy a felvétel a Kossuth tér 10-es számú telek szanálásához, illetve az új épület tervezéséhez kellhetett."

Ebben az évben végeztem az Iparművészeti Főiskolán (Ma MOME!), és a második félév elején kaptuk meg diploma-feladatunkat. Ez egy épület viszonylagos felvázolását és hangsúlyosan annak berendezését jelentette. Ahhoz, hogy egy épületet elképzeljek, helyet is kellett keresni. Ennek során fényképeztem a szolnoki főutca néhány részletét. A választott telek végül nem ez lett. Ezen az oldalon, az SZTK terén kicsivel túl - talán még áll - egy kétemeletes ?balsarok? lakóház, amelynek jobboldalán egy kis földszintes ház és üres telekrész volt."

Az Album rovatba felkerülő képekhez írt szövegek többségét kicsit azért is írom, mert hátha felbukkannak olyanok, akik az adott fotóhoz vagy éppen a felhasznált képeslaphoz személyesen is kötődnek. Korábban már említettem, hogy így jelentkezett Szegedről az egyik "kisúttörő", aki a hatvanas években került egy szolnoki, Kossuth téri képeslapra. Aztán egy váci úr, akinek talán a dédnagypapája által az első világháborúban írt és Szolnokon postára adott képeslapját mutattam be. És arra is szívesen emlékszem, amikor egy bő százesztendős szerelmi történet leszármazottai jelentkeztek Zemplénből egy régi-régi szolnoki lap miatt. Kádár József és Kardos Tamás kiegészítéseit is ezen emlékeim közé teszem el.

 

Bajnai Zsolt

szerkesztő

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Nem lehet megunni
A Szapáry úti egykori Nemzeti Nagyszálló számomra Szolnok talán egyik legszebb, de minimum legérdekesebb utcai homlokzatú épülete. A Gerő Ignác kiadásában megjelent, körülbelül 110 éves képeslap fénykorában mutatja Fodor Dániel Grand Hoteljét. A még poros szolnoki korzón, talán egy kora tavaszi délelőttön.

Az Album további képei
 

AKB

Bunkómegálló
A képen nem parkoló, hanem a Szapáry utcai buszmegálló látható. És persze nem buszok, hanem személyautók lettek megörökítve, amelyek között csak annyi a különbség, hogy az első csupán pár percre, a második néhány másodpercre, a harmadik pedig jóval hosszabb ideig várakozott ott. Szolnokon nincs már ebben semmi különös. Mondhatni, itt ez a természetes. Pár másodperccel a fotózás előtt a szabálytalankodók miatt egy csuklós busz nem fért be ebbe a megállóba. A sofőr mit tehetett? Elállta a Szapáry forgalmát. És a mögötte jövő autók? Hát így élünk mi Szolnokon.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Alapos emléktábla
A Baross utca 9. számú ház utcafrontján május 14-én helyezte el a Szolnoki Római Katolikus Egyházközség Dr. Tóth Tihamér, az 1939-ben elhunyt veszprémi püspök emléktábláját, ami jelenleg nemcsak a város legújabb ilyen mementója, de talán a legalaposabb is.

A Szoborpark további képei