NYÁRI ISMÉTLÉS: Tanulóváros a vasútállomásnál, olajosok által támogatott iskolabővítés az Abonyi úton, 90 fős vetítőteremmel megálmodott moziüzemi székház, és egy meg nem épült 1000 fős sportcsarnok.
NYÁRI ISMÉTLÉS: Évtizedekkel ezelőtt korizni lehetett a csónakázó tavon, jeget vermeltek a Tiszáról és Szolnok volt az ország leghidegebb pontja. Miközben tervek és építkezések is színesítették a híreket.
NYÁRI ISMÉTLÉS: Hetven éve 361 lakás épült Szolnokon, 1966 első napjaiban pedig 2,5 ezren vártak lakásra a városban. Öt évtizede Szolnok lakóinak 43%-a 30 évnél fiatalabb volt. Szemezgetés régi hírekből.
NYÁRI ISMÉTLÉS: A Kossuth tér artézi kútját díszítette az a három puttós szoborcsoport, amelyet 1943-ban elbontottak, 1984 körül a Tiszaligetben fotóztak le, 1989-ben pedig a Művésztelepen lehetett.
NYÁRI ISMÉTLÉS: A Csepel D-705-ös platójának szélén Bíber Pál, a Verseghy Gimnázium testnevelője egyensúlyozott, de nem 1963-ban, hanem minimum egy évvel korábban. Még néhány kép arról a felvonulásról.
NYÁRI ISMÉTLÉS: Szolnok rendszerváltás előtti négy évtizedes történetében hangsúlyos szerepet kapott a lakásépítés, ami a korabeli napilapban is tetten érhető. Miként a fejlődés egyéb következményei is.
Nemrégiben került fel a nagyszerű Fortepan.hu-ra Hunyady József néhány szolnoki felvétele, ami alapjaiban írhat át néhány dolgot a Pártház és a Ságvári körút építésével kapcsolatban. Kaposvári Gyulát idézve, azt a pillanatot látjuk, amikor ?szétnyílik a függöny? a város, akkor már másfél évtizede készülő körútjának a végén.
Vármegyei kaszinó, Úttörőház, Technika háza. Szolnok épített örökségének egy darabja. Ma már neve sincs, évtizedek óta pusztul a vármegyeháza és az egykori tervezővállalat székháza között. Szolnoknak nem épített, pusztuló öröksége van. Hetekkel ezelőtt zúzták be az üvegeket az épület bejárati ajtaján, a város főutcáján. A lámpák is akkor sérülhettek meg, vagy a galambok verték/ tojták le. Tudom, magántulajdon. Mi közöm, közünk hozzá? Mi itt vagyunk otthon. Ez lett a lakóhelyünk.
NYÁRI ISMÉTLÉS: Fotó a legendás Bölény-csúszdáról, talán a háború előtti Kossuth téri artézi kút puttóiról, a piaccsarnok egykori „szobráról”. Kincsek egy ládában, Szolnok a nyolcvanas évek elején.
NYÁRI ISMÉTLÉS: Kordokumentum. Abból az időből, amikor még érdemes volt a tévéket megjavíttatni. Helytörténeti forrás, hiszen arról is árulkodik, hogy 1973-ra már négy ABC-je volt a helyi ÁFÉSZ-nek.
NYÁRI ISMÉTLÉS: Tévedtem. Szolnoknál nem 1909. március 15-én ívelt át utoljára fa közúti híd a Tiszán, hanem 1945 nyarától talán 1946 első feléig. A „szép Tisza-híd” romeltakarítási fotói igazolják ezt.
NYÁRI ISMÉTLÉS: Szolnok rendszerváltás előtti négy évtizedes történetében hangsúlyos szerepet kapott a lakásépítés, ami a korabeli napilapban is tetten érhető. Miként a fejlődés egyéb következményei is.
Mivel írtak ősapáink? A Damjanich múzeum új időszaki kiállítása erre is válaszol, miközben elgondolkodtat: micsoda technikai innováció kellett a mai íróeszközök kialakulásához. Mai?
A Magda-ügy, a ’83-as szolnoki gyermekgyilkosság az egyik témája az Élet elleni bűncselekmények előadásnak május 7-én a Tisza moziban. A téma kutatóját, előadóját Dulai Pétert kérdeztük.
Bezárok egy ablakot, hogy kinyíljon sok másik. Nem kell se pezsgőt bontani, se nagyon szomorkodni, ezt a képzeletbeli ablakot is újra ki fogom nyitni! Augusztus 31-én. Addig betűszünet.
Aki a két ünnep között nyit cukrászdát, ráadásul olyasmit hoz Szolnokra, ami nem megszokott, és a Szapáry útban fantáziát lát, az megérdemli, hogy esélyt adjunk neki. Ez a remény szigete.
A hét kiemelt magyar film önmagában is elég lett volna, hogy meg akarjam nézni a Mai Manó Ház Felvétel! című kiállítását, amely a forgatások standfotósai előtt is tiszteleg(hetne).
Ha megáll, hogy a 17 milliárdos NKA-pályázat döntnökei valóban „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést” követtek el, mit tettek a pénzhez jutók? Például Szolnokon?
Sebestyén Aba második szolnoki rendezése az Erdő. A Marosvásárhelyi színész-rendező odahaza saját színházat is vezet, illetve tanít is. Székely Csaba drámát először ő állított színpadra.
Vármegyei kaszinó, Úttörőház, Technika háza. Szolnok épített örökségének egy darabja. Ma már neve sincs, évtizedek óta pusztul a vármegyeháza és az egykori tervezővállalat székháza között. Szolnoknak nem épített, pusztuló öröksége van. Hetekkel ezelőtt zúzták be az üvegeket az épület bejárati ajtaján, a város főutcáján. A lámpák is akkor sérülhettek meg, vagy a galambok verték/ tojták le. Tudom, magántulajdon. Mi közöm, közünk hozzá? Mi itt vagyunk otthon. Ez lett a lakóhelyünk.
Hogy azon a szép tavaszi délutánon, a hatvanas évek közepén kirendelték az úttörőket a Kossuth térre, vagy véletlenül kerültek egy bizonyos Horváth fotográfus gépe elé, nem tudhatjuk. A képeslappá lett fotó egy példánya azonban egy szép gesztus miatt kelt útra Szolnokról.
NYÁRI ISMÉTLÉS: A Kossuth tér artézi kútját díszítette az a három puttós szoborcsoport, amelyet 1943-ban elbontottak, 1984 körül a Tiszaligetben fotóztak le, 1989-ben pedig a Művésztelepen lehetett.
Vasmunkás-szobor? Csatornadarabokból vagy felnikből kreált köztéri alkotás? Mészkőcsobogó talán a Ligetben, és egy újabb kuporgó valahol? Ismeretlen szolnoki „szobrok”. Gondolkodjunk!
Van abban némi keserű áthallás, ahogy magára maradt Simon Ferenc Ápolónő gyermekkel című alkotása az egykori Abonyi úti iskola udvarán, ahová húsz éve helyezték át, 42 éves korában.
Nem tudom, kinek az ötlete, de nálam célt ért. Mosolyogtam, jó kedvem lett. Nem ismerem az alkotókat, de közéjük fogok tartozni. Nem hivatalos szobor, de most Szolnok legszebb alkotása.
