[vendegoldal]

Művészetek szintézise

2018. január 05.

A Kodály-emlékév is inspirálója a január 13-ai, Napszédítők című tánckoncertnek, de mint az Izaki Maszahiro városi főzeneigazgatóval és Mihályi Gáborral, a Magyar Állami Népi Együttes szolnoki származású vezetőjével készült páros interjúból kiderül: az alkotók a közönség nyomásának is engedtek.

- Hét éve a Szolnoki Szimfonikus Zenekar kezdeményezésére a Magyar Állami Népi Együttessel közösen rendezték az első tánckoncertet. Az akkor kísérletnek szánt produkció mára komoly presztízsű társadalmi és kulturális esemény lett. Miért kanyarodik vissza az idei tematika az elsőhöz, azaz a népzenéhez, a népdalhoz és a néptánchoz?

Izaki Maszahiro (IM): Az idei tánckoncert tematikája reagál Kodály Zoltán, a nagy magyar zeneszerző emlékévére, és a szolnoki közönség visszajelzéseire, hogy ismételjük meg a hét évvel ezelőtti műsort. Mivel számunkra nagyon fontos a közönség véleménye, kerestük a lehetőséget, hogy újra felcsendülhessenek azok a dallamok. A január 13-ai tánckoncerten ezért idézzük fel annak a számunkra is oly kedves, első tánckoncertnek a műsorát.

Mihályi Gábor (MG): Törvényszerű volt, hogy a Kodály-emlékév kapcsán adózunk a Mester géniusza előtt. A mi közös munkánk egyébként úgy zajlik, hogy érkezik egy megkeresés a szolnoki barátaimtól a közös koncertre, amire persze rögtön igent mondok, majd némi gondolkodás után a tematikával is előállok.

- Mennyiben tér el a hagyományos fellépésektől az új évi tánckoncert?

IM: Ez nem egy hagyományos koncert. Amikor elkezdtük, nem volt tapasztalatunk arra vonatkozóan, mit jelent ilyen létszámú produkciót színpadra állítani. A hagyományos koncertteremben a zenészek száma korlátozott. Éppen ezért a tánckoncerteket mindig a sportcsarnokban tartjuk, ahol nem csak egy színpad, hanem egy egész játéktér áll rendelkezésünkre. Ebben a térben osztunk meg a közönséggel egy látványos zenei programot. Persze nem könnyű ennyi művésszel, táncosokkal, népi együttessel, kórusokkal és a zenekarral az összhangot megteremteni. Ahhoz, hogy a lehető legjobb előadást produkáljuk, bíznunk kell egymásban, tisztelnünk kell a másik munkáját, és megfelelő művészi alázattal kell rendelkeznünk. Csak így tudunk sikeres produkciót létrehozni.

MG: Minden előadás komoly előkészületeket igényel. Az előadói létszám nem újdonság a számomra, hiszen rendszeresen rendezek nagy produkciókat. Ami kihívás mindenki számára, az inkább az, hogy alig néhány óránk van a helyszíni próbára, a hang, a fény és táncképek beállítására. Ha azonban professzionális és elkötelezett művészekkel dolgozik az ember, mint a mostani koncertünkön is, a siker a nehézségek ellenére is garantálható.

- Mit jelenthet a mai közönségnek a népzene és a néptánc?

IM: Mindenkinek megvannak a gyökerei, ami számára feledhetetlen, hiszen abból táplálkozik. Ilyenek a dalok, amelyeket hallott, a tájak, amelyeket látott, vagy azok az érzések, amelyek élete során megérintették. Mindezek állnak össze egy gyönyörű emlékké, ami gyerekkortól rögződik. A magyar népzene és néptánc mindent magába foglal, ami egy magyar embernek fontos, mi több, ezek élő dolgok számára. Életének, kultúrájának legerősebb gyökerekkel rendelkező részei, és ami a legfontosabb, ezeket a gondolatokat és érzéseket tovább kell adnia a jövő generációknak.

MG: A népzene és a néptánc, tágabban értelmezve a népművészet, örökérvényű. Évszázadok esztétikai szűrőjén át áll előttünk egyetemes kulturális értékként. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem igényel "gondoskodást", hiszen azok a falusi közösségek, amelyek a közelmúltig éltették, széthullottak. Új közösségekre, például a Magyar Állami Népi Együttesre hárul az őrzés, a továbbadás feladata. Miközben nem csak őrzéséről van szó, hanem a tradicionális kultúra aktualizálásáról, hogy a ma embere önmagára találhasson benne. Hiszen a tradíció nem csak művészeti produktumok összessége, hanem önazonosságunk tükre is egyben: művészet és identitás.

- A mai ember miként tudja befogadni a tánc által közvetített művészetet?

IM: A tánckoncerten nem csak a tánc közvetíti a művészetet, hiszen a zene és a hangzás, amit a zenekar és a kórus produkál, hozzáadódik a tánchoz. Ily módon a zene egy látványos táncon keresztül jut el a nézőhöz. Más szavakkal: ez az együttműködés a művészetek teljes szintézisét hozta létre, amiből megszületik az új műfaj, a tánckoncert. Egyébként szerintem nem az fontos, hogy megértsük a művészetet, hanem inkább, hogy érezzük és átéljük.

MG: A tánc egy nonverbális művészet, aminek nincsenek nyelvi akadályai. A mozdulat a tánc nyelve, amelyen a gondolat megfogalmazódik. Ennek a befogadásához nem szükséges sok információ. Hat ránk az érzelmeinket keresztül. Szépnek látjuk, boldoggá tesz, vagy éppen megrendít. Persze, ha például tudjuk, ki az a Kodály Zoltán, vagy ismerjük Bartók Béla Román népi táncok című művét, a tánc ránk gyakorolt hatása sokkal sokrétűbb és mélyebb lehet.

 
hirdetésApache WebSevice - Weboldal készítés, webdizájn, tarhely szolgáltatás

Album

Átalakul a Beloiannisz eleje
Ez a fotó is bizonyítja, hogy a Nerfeld-palota nem pusztult el az 1969-es Centrum-tűzben. Ugyanis ezt a felvételt Nagy Zsolt, a megyei napilap fotósa 1974 kora tavaszán készítette onnan. Valószínűleg szülei lakásából örökítette meg a városközponton átvezető 4-es út építését.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Mire lenne még jó?
Mármint a Tisza-part mellvédje. Azon kívül, hogy alacsony értelmi szinten lévők primitív önkifejezési felületként használják egyre több helyen, nulla kockázat mellett. Meg, mint a Tisza szálló előtt látható, már hirdetési oszlopként is funkcionál. Kit zavar? Mikor lesz belőle piszoár - csak a megfelelő oldalra kell állni -, szeméttároló, kutya- és/vagy madáretető, ruhaszárító, esetleg bontott anyag? Mert úgy tűnik, Szolnok legszebb sétányával azt lehet csinálni, amit az úri közönség akar.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A hortobágyi 12 emlékére
A Hetényi Géza Kórház egyik kis belső udvarán bújik meg egy 2013-ban elhelyezett fekete emléktábla. A 12 hortobágyi kényszermunkatábor valamelyikéből a szolnoki kórházba került és itt elhunyt kitelepítetteknek állít emléket. Talán nem haszontalan némi magyarázatot fűzni hozzá.

A Szoborpark további képei