[Naplóm]

Parkoló

2021. június 14.

Az egykori Tüdőkórház néhai kertjének helyén pár hete adták át az Ormos Imréről - tudja már, még valaki, ki volt ő? - elnevezett parkot. Ez az első olyan szolnoki közpark, amely teljes egészében bekerített, nyitják, zárják, személyzet gondozza. És amit előbb adtak át, minthogy elkészült.

Elég sokat dolgoztam azon, hogy a Tallinn, az Alcsi és Scheftisk-telep városrészek történetét közérthető formában képekkel az Árkádhoz, a Hatvanashoz és a Tisza parkhoz hasonlóan elmeséljem. Kezdve a Vosztok úti lakótelep kialakulásával, a Scheftsik-telep benépesedésén át egészen az egykor ebben a városrészben állomásozó szovjet csapatok történetéig. Így elmondhatom magamról - és ha már ez egy napló, akkor meg is teszem -, hogy Ormos Imrének is utánanéztem, ha már valahol, valaki úgy döntött, róla nevezik el a városrész legnagyobb, és pillanatnyilag Szolnok legszebb közparkját.

Szóval Dr. Ormos Imre (1903-1979) a bölcsészet és mezőgazdasági tudományok doktora, aki a szolnoki Verseghy park ősét kialakító Rerrich Bélának is tanársegédje volt, 1940-től a Kertészeti Akadémia, később pedig a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanára lett. Tulajdonképpen a hazai kerttervezés legfontosabb XX. századi alakja, akinek munkásságát 1962-ben Kossuth-díjjal ismerték el, emlékét pedig 1988 óta díj is őrzi. Illetve 2021 óta a néhai szolnoki Tüdőkórház kertéjének helyén kialakított park is, amit annak idején (1947-ben) nemcsak tervezte, de Papp Dénes városi főkertésszel közösen alakított is ki. Tehát nem érdemtelenül kapta ez az egykor tüdőbetegeket gondozó, a város zajától elszigetelt park helye a nevét. Az más kérdés, hogy mindezt csak az tudhatja, aki esetleg kicsit utánanéz a névadónak.

Maga a park egyébként tényleg szép lett, és az első hetek alapján úgy tűnik, meg is találja a maga közönségét. A tanév végéhez közeledve még hétköznap délelőtt is "tele van", hiszen a környékbeli iskolák diákjai a remekül kialakított sportpályákon vagy éppen az egyedi játszótéren égethetik a feles energiáikat. De úgy tűnik, a kisgyerekes szülők is szívesen látogatják a helyet, talán mert itt kutyaürülék nélküli játszóteret, tényleg árnyas padokat, sőt büfét és mellékhelyiséget is találnak. (Azon én egyáltalán nem háborodnék fel, hogy ez utóbbiért fizetni kell.)

Van azonban néhány dolog, amit nem értek. És szubjektív élményportál üzemeltetőjeként nem is kívánok oknyomozást folytatni például a belengetett gumis futókör kapcsán. Ami a park egyik legnagyobb attrakciójának ígérkezett, hiszen ez lett volna Szolnok első lábkímélő, kivilágított, gumiréteggel borított, nyilvános futópályája. Értem én, hogy a megnyitókra nem mindig készül el minden, meg olyan is van, amiről csak úgy csinálnak, mintha készen lenne, de az átadó óta mégiscsak eltelt legalább hat hét. És az Ormos Imre park futóköre továbbra is csak "kavicsos" (murvás, aszfaltos - nem tudom pontosan meghatározni -, de nem gumis, mint mondjuk az edzőgépek vagy a játszótér aljzata), ugyanakkor a sétaúttól és a füves területtől elválasztó szegélyek pár centire kiállnak a földből. Már, ahol nincs letaposva vagy széttörve.

Gondolom, majd egy csínos homevideóban vagy hirtelen összehívott sajtótájékoztatón meg lesz a magyarázat. És, hogy ne kelljen kétszer fáradni, a magam részéről a gát felőli bejáratot is szóvá tenném. Kapu, a kerítésen belül kialakított járda, sőt pár méterre - az egyébként bringák elől elzárt területen - kerékpártároló is van. Csak éppen a gátról levezető rámpa, lépcső, rézsű, út (?) nem készült el, így bokatörő mutatvány abból az irányból megközelíteni a parkot. Hogy valamire készültek, azt egyébként nemcsak a kapu meg a bringatároló mutatja, hanem a gátoldalban még fellelhető jelölések is.

Igaz, ezeket hamarosan elnyeli a gaz. Vállalom a rosszindulatúságot.

De tessék a park mögötti Zagyva-gáton végigsétálni, és fel fog tűnni, hogy a volt szovjet katonai kórház helyén épült lakópark házai és a gát, illetve a városi park és a gát között milyen állapotok vannak.

Értem én, hogy a gát a vízügyeseké, a park a városé, a kettő között lévő terület meg senkié.

Ám miként a magánházak tulajdonosai tudnak jó példát mutatni, talán a közösből működő fenntartónak is lehetne.

És, ha már felültem a kritikavonatra. Tessék már elmagyarázni, hogy egy frissen átadott park kerítéskapujára pár héttel az avatás után miért valami gányolt, utólagos retesz került! Késve jöttek rá, hogy kellene valami ilyesmi? Nincs egy hozzáértő lakatos az ismerősök között? Vagy azt magyarázza már el valaki, hogy a volt szovjet kórház helyén lévő lakópark betonkerítése mellé miért került egy sehová se nyíló kapu! A zárt lakóparkból majd külön is át lehet jönni a közparkba? Kinél lesz a kulcs? Vagy én is átsétálhatok a magánterületre? Vagy onnan záróra után is be lehet majd jönni ebbe a klassz parkba? Semmi gond, de miért van már ott a kapu? Hogy azon keresztül menjünk falnak? (Kép a címoldalon.)

És tényleg az utolsó kötekedés, vagy inkább észrevétel. A Tüdőkórház egykori bejáratának egy darabját pompásan megőrizték, sőt egy nagyon szép emléktáblát is elhelyeztek rajta. Szuper. Olyan jó lenne lefotózni. De könyörgöm, ki volt az a tervező zseni, aki az emlékhelytől harminc centire lerakta a Parkoló táblát? Csak engem zavar? Nem lehetett volna, mondjuk az út másik oldalára tenni? Apróság, de azért kicsit azt üzeni: lelketlenül megterveztük, szívtelenül kiviteleztük, és most már így is jó lesz. Kár.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Pancsolás a Damiban
Ma már minimum hatvanévesek lehetnek azok, akik az ehhez a szolnoki képeslaphoz felhasznált fotón a Damjanich uszoda gyerekmedencéjében pancsoltak. Mivel nem lehet pontosan megmondani, mikor készült ez a kép, még az is lehet, bőven hetven fölöttiek az egykori pancsolók.

Az Album további képei
 

AKB

Rómaiak vagy gyógymód?
A régi rómaiak tudták. Csak nem árulták el. Nekünk. Mármint, hogy miként lehet olyan tartós utakat és hidakat építeni, amelyek 10 évnél tovább bírják. A szolnoki "százlábú" hidat ugyanis bő évtizeden belül felújították, majd garanciálisan javították, de ma nagyjából olyan, mint előtte volt. De az is lehet, hogy ez egy új egészségügyi fejlesztés. Vesekővel bajlódó betegek bringára! Párszor oda-vissza tekerés a "százlábún", és nincs szükség drága műtétre. Csak nehogy fizetni kelljen érte!

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A Gyermekév hercege
Negyven éve lesz 2019. május 26-án, hogy a Fiumei úti iskola előkertjében a kis herceg a rókával beszélget. Szöllőssy Enikő, Munkácsy-díjas szobrászművész pár évvel korábban készített alkotását a Gyermekek Nemzetközi Éve alkalmából állították fel az akkor még Ságvári úti iskola udvarán.

A Szoborpark további képei