[Naplóm]
Évzáró köszönetek
2024. december 20.
Köszönet mindenkinek, aki 2024-ben olvasott. Azoknak is, akik hasznos hozzászólásokkal vagy e-mailekkel reagáltak egy-egy írásomra. Köszönet az olyanok olvasóknak is, akik megértették, Szolnok "érted vitatkozom, nem ellened". A blogSzolnok 15. évfolyamát ezennel bezárom.
Köszönet mindenkinek, aki 2024-ben is - vagy éppen idén először - olvasott! Azoknak külön is, akik vették a fáradtságot, és nemcsak a közösségi oldalakon megjelenő bevezetőket, de a blogSzolnok.hu felületén a teljes cikkeket elolvasták. Megtisztelő, hogy az életükből hosszú-hosszú perceket a gondolataimra szántak. A statisztikákból úgy tűnik, ezek a percek összeadódva még mindig jóval nagyobb számot adnak ki, mint amennyi ideig ezeken a cikkeken gondolkodom, majd megírom.
Köszönet azoknak is, akik 2024-ben is - vagy éppen idén először - hasznos és értelmes hozzászólásokkal vagy e-mailekkel reagáltak egy-egy írásomra. Azt hiszem, többször leírtam már, de inkább megismétlem: nem gondolom, hogy mindent tudok, jól tudok, helyesen gondolok. Éppen ezért az ilyen hozzászólások engem is tanítanak, fejlesztenek, de talán az olvasókat is, akikben ismét felmerülhet az igény arra, hogy beszélgessünk.
Köszönet az olyanok olvasóknak is, akik 2024-ben is - vagy éppen idén először - megértették, amikor Szolnokról írok, szolnoki dolgokat kritizálok, helyi ügyeken háborgok, akkor "érted vitatkozom, nem ellened". Azaz Szolnokért, a szolnokiakért, egy jobb és élhetőbb városért, a jövőnkért teszem mindezt. Lehet, hogy tévedek, de azt hiszem, gondolkodó, talán írni is tudó értelmiségiként nekem ez a feladatom.
Idén először mondhatok köszönetet azoknak, akik megtisztelték az Élő blogSzolnok előadásokat a Tisza moziban. Összesen huszonegy alkalommal, nagyjából félezren jöttek el, hogy meghallgassák az előadásaimat a városról vagy éppen a rendszerváltás előtti időszakról. Köszönöm, hogy így volt miért összerendezni egy-egy témáról az elmúlt évtizedekben szerzett ismereteimet. Azért pedig külön hálás vagyok, hogy milyen sok szolnokival megismerkedhettem és beszélgethettem.
Számomra is kicsit hihetetlen, de ezzel a cikkel a blogSzolnok 15. évfolyamát zárom le, ugyanis 2010. március elején kezdtem működtetni az oldalt.
Jövőre folytatom. Folytatjuk? Velem tartanak, követnek, olvasnak, hozzászólnak, esetleg találkozunk és beszélgetünk? Ne most válaszoljanak! Inkább következzen most az Önök életében is minél több nap pihenés, kikapcsolódás, családozás! Töltődjenek szeretettel!
Mi találkozzunk 2025. január 6-án! Szép karácsonyt, remek új évet!
Bajnai Zsolt
szerkesztő
Album
Ezer koronáért Szolnokról
Ezer koronás bélyeget kellett ragasztania 1925-ben erre a szolnoki képeslapra egy bizonyos Ferinek, hogy megüzenhesse a Kispesten talán reá váró Ilonkának, hogy csak egy nap késéssel utazik haza. És kit érdekelt, hogy ez a fontos üzenet egy nagyjából tízéves szolnoki anzikszon kelt útra.
AKB
Rómaiak vagy gyógymód?
A régi rómaiak tudták. Csak nem árulták el. Nekünk. Mármint, hogy miként lehet olyan tartós utakat és hidakat építeni, amelyek 10 évnél tovább bírják. A szolnoki "százlábú" hidat ugyanis bő évtizeden belül felújították, majd garanciálisan javították, de ma nagyjából olyan, mint előtte volt. De az is lehet, hogy ez egy új egészségügyi fejlesztés. Vesekővel bajlódó betegek bringára! Párszor oda-vissza tekerés a "százlábún", és nincs szükség drága műtétre. Csak nehogy fizetni kelljen érte!
SzoborPark
Titokzatos Galaxis
Valószínűleg Szolnok egyik legismertebb köztéri alkotása a vasútállomás főbejárata előtt lévő, szökőkútba állított fémszerkezet. Ami bár a rendszerváltás előtt is több szolnoki könyvbe belekerült, sem a címében, sem az alkotójában, sem felállítása dátumában nem lehetünk biztosak.