Szolnokiak Szolnoka
2019. február 03.
"A Tiszánál a világon nincs szebb, akárhol élhet is az ember. A Niagara mellett élek, de a Tisza az a minden!" Reagált egy olvasó a blogSzolnok egyik korábbi cikkére. És másoknak sem kevésbé fontos Szolnok.
A Szolnoki mesék sorozatban megjelent Hazatérés máshova, az Album Ságvári '63 című írására, az 1xVolt-ban megjelent Szolnok 900: Nemcsak ipari leltár, illetve a Felénk rovat Épített veszteségeink vs. lehetőségeink című írására is többen reagáltak a Facebookon keresztül. Ezek közül azokat szerkesztettem most egybe, amelyeket szerintem ugyanaz köti össze: Szolnok szeretete és féltése.
Kathy S.: A Tiszánál a világon nincs szebb, akárhol élhet is az ember. Én a Niagara mellett élek, de a Tisza az a minden! A legszebb! Imádtam a Tündét, a könyvesboltot, klassz volt.
K. Anna.: ...és hol van már a mellette levő Vörös Csillag mozi, a kerthelyiségével, ahol a szúnyogokat csapkodva élveztük a nyári estéken a jó filmeket?
G. Andrea: Nemzeti szálló az örök szerelmem.
Még idetenném (...) a volt Tanácsi Üdülőt is, amelyben oly sok fergeteges bulit rendeztek.
Cs. Kata: A Nemzeti szálló, a Nemzeti mozi, a szívem szakad értük...
F. Tamás: Lehetne még vég nélkül sorolni: a Nemzeti szálló épülete, a Tünde cukrászda épülete, a Bíróság épülete, a Szolgáltatóház a Várkonyi téren, stb. Az írásban "sztálinbarokknak" titulált szocreál stílusú Magyar Rádió néhai Szolnoki Stúdiójának épületéhez csupán annyit, Dunaújvárosban, az ugyanebben a stílusban épült Vasmű főbejárata és a rajta látható Domanovszky freskók védettek.
G. László: És milyen szépen megépített stúdió volt.
L. Zoltán: És milyen rossz városképet adnak ezáltal is. Azt gondolom, a tulajokat lehet kötelezni a rendbe tételre.
B-né G. Zsuzsa: Szolnok egyik ékköve lehetne! (A Tisza szálló - a szerk.) A gyógyvizéről még nem is beszéltünk. Úgy tudom, Európában egyedülálló gyógyvizünk van, erre is lehetett volna alapozni a Tisza szálló és Szolnok örök népszerűségét világszerte. Ehelyett itt állunk fürdők és strandok nélkül?
D. Gyuláné: A Szolnoktervnél két bővítési terv is készült (A Tisza szálló kapcsán - a szerk.). Az egyik a telken belüli parkoló helyén a végfal elé, a másik meg a volt Lenin szobor (most Zounok) helyére. Egyik sem valósult meg. Sok tulajdonos, kevés pénz. Egy rendes felújítást azért megérdemelne...
V. István: Rátfai Márti (+) volt megbízva a fürdő felújítási terveivel. Nagyon klassz tervet csinált, mint építész, de a fele valósult meg...
B. Zsolt: 1983-ban itt (Tisza szálló - a szerk.) kezdtem meg az első nyári gyakorlatomat. Szavakkal nem lehet leírni, mekkora dicsőségnek éreztük ezt akkor.
Már sokszor leírtam, így csak ismételni tudom önmagam: bizonyos épületek lehetnek magántulajdonban, attól azokat még a szolnokiak a sajátjuknak érzik. Mert emlékeik fűződnek hozzájuk. És bár el tudjuk fogadni, hogy egy évtizedekkel ezelőtt épített ház hasznosítása a mai kor elvárásai szerint nagyon nehéz, a felújítása meg pokoli drága, ugyanakkor talán joggal nem értjük: ez miért jogalap a szolnoki emlékezetben fontos házak elpusztítására vagy pusztulni hagyására.
Sőt, továbbmennék. Nem igaz, hogy nincs közünk ezekhez a magántulajdonú, szolnoki épületekhez. Pontosan annyi közünk van hozzájuk, mint Örkény, Kodály vagy éppen Puskás öcsi örökségéhez. Amelyek lehet, hogy jogilag magántulajdonban vannak (a jogörökösök a birtokosok), de azt hiszem, nagy lenne a felháborodás, ha az olykor nem is egy tulajdonos hagyná ezeket pusztulni, széthordani, aktuális kedve szerint átalakítani, pillanatnyi haszonszerzés mentén értékesíteni.
És még egy fontos dolog a fenti cikkek és a kommentek kapcsán. Attól, hogy valamiről nem beszélünk, az még létezik. Tehát tehetnénk úgy, mintha a városban egyetlen helyi emlék sem pusztulna, ám a hallgatás nem azonos az igazsággal.
Bajnai Zsolt
szerkesztő
