Például vízvisszatartás

Szerintem nagyon jól összefoglaltad a Klímaváltozás Szolnokon (http://www.blogszolnok.hu/naplom_klimavaltozas_szolnokon) című cikkben a fő feladatokat: esővíz visszatartás és zöldítés, és ez a kettő össze is kapcsolódik.

A csapadékvíz helyben (az ingatlanon) tartására a legjobb megoldás, ha a csatornába vagy az utcára vezetett vízért fizetni kell. A bevezetés ellenőrzésére már fejlett technológiák állnak rendelkezésre. A díj önmagában komoly ösztönzőt ad, a konkrét megoldást majd kitalálja az ingatlan tulajdonos, nyilván jó, ha ehhez infót kap, pl. a megoldási lehetőségekről. Ha valakinek van kertje, tudja tartályban gyűjteni a vizet vagy rögtön a kertbe szivárogtatja. A társasházaknál ez egy nehezebb kérdés, de nem lehetetlen. Az önkormányzatnak pedig okos várostervezéssel kellene készülnie, rengeteg gyorsan megtérülő megoldás van ma már. pl. http://nwrm.eu/

A másik oldalon a városi hősziget jelenség áll. Ahogy te is írtad, a helyzet fokozódik, egyre gyakrabban és egyre nagyobb meleggel fogunk szembesülni. Erre a városi zöld és kék (tavak) felületek nyújtanak megoldást. Szolnok abban a szerencsés helyzetben van, hogy ott a Tisza és talajvíz is van bőségesen (pont a Tisza miatt), mindezekhez rengeteg be nem épített tér is társul. Egy ilyen helyen a vízvisszatartás és nem ivóvízből történő bőséges locsolása a zöld/kék felületeknek városi szinten is pár fokkal tudja csökkenteni a nyári csúcshőmérsékleteket. A kulcs egyébként a párologtatás, ami energiát vesz igénybe és így arra megy el a napenergia, nem pedig a talaj és az épületek melegítésére.

A csatornával párhuzamos csapadékvízgyűjtő rendszer kialakítása a legdrágább megoldás. Ennek ellenére sok helyen van már ilyen, talán Szolnok egy részén is, ezt nem ismerem. A legolcsóbb és egyben hatásos megoldás is a helyi víz visszatartás. Itt egy kép, amit egy kis német városban, Iserlohnban lőttem nemrég. Kell hozzá pár száz négyzetméter és a környék csapadékvizét ide lehet vezetni, innen majd szépen a talajba szivárog és ellátja vízzel a környékbeli fákat is.

Várostervezés és akarat kérdése. Persze ebből kevesebbet lehet zsebre tenni, mint a térkövezésből.

Kis András

egykori szolnoki lakos

a Budapesti Corvinus Egyetem REKK Vízgazdasági Csoport munkatársa