Egy titokkal kevesebb
2017. október 05.
A blogSzolnok Album rovatában jelent meg szeptember utolsó napján a Titkok a háborúban című írás. A lelkes olvasóknak köszönhetően egy titokkal azonnal kevesebb lett.
Az egyébkén itt (http://www.blogszolnok.hu/album_titkok_a_haboruban) olvasható cikk negyedik bekezdésében olvasható, hogy az anziksz küldője a következőket írta: "este a Mariházi társulat művészetében fogunk gyönyörködni". Én pedig azt kérdeztem, ez milyen társulat lehet, és vajon hol léphettek fel?
Szinte azonnal jött a válasz, amit köszönök. És mivel szeretném elismerni a tudást, ezúttal nem rövidítem a neveket, tudják meg Önök is, kiknek köszönhető a megoldás.
Ferenczi György: Mariházy Miklós eredeti neve Kövér Miklós volt. Nagybirtokos családba született,1870-ben Tiszaföldváron.
Kósa Károly: Az öröknaptár és a helyi lap tanúsága szerint Mariházy Miklós társulata 1918. június 25-én Gábor Andor "Princz című remek vígjátékát" adta elő Mariházy Babi főszereplésével, de a direktor játéka is "sok hahotára adott alkalmat":
Ennyi alapinformáció után had citáljam a Kecskeméten megjelenő Hírösnaptár 2015. március 23-ai írását is.
"85 éve, 1930. március 23-án hunyt el Mariházy Miklós színész, színigazgató. 1870. november 7-én született. Kövér Miklós volt az eredeti neve. Több mint 3 ezer holdon gazdálkodott Tiszaföldváron. A belügyminiszter lányát vette feleségül. Már harminckét éves volt, amikor elhagyta nejét és birtokát, 1902-ben beállt statisztának az aradi színházba. Nagy volt a felháborodás, hiszen néhány hercegi fő is volt a család oldalágán. A botrányt csökkentendő, vettek neki egy színtársulatot, mondván, majd megbukik, és visszatér gazdálkodni. Fordítva történt: a renitens földesúr fényes művészi karriert futott be ? a vagyona azonban elúszott.
Mariházy 1908-ban érkezett Kecskemétre. Az egymást váltó igazgatók után 12 éves jelenléte alatt a városban kiegyensúlyozottá vált a színházi élet. "1908-tól 1920-ig, tizenkét éven át birta színházunkat Mariházy Miklós. Olyan énekes és drámai együttessel vonult be, mely a legnagyobb igényeket is kielégíthette s azzal a nemes becsvággyal, hogy színházunkat a vidék mintaszínházává fogja fejleszteni" - fogalmazta meg dicséretét a kecskeméti színészet történetét összefoglaló dolgozatában Liszka Béla. Mariházy a kor legerősebb zenés színpadjainak egyikét teremtette meg, még operákat is játszottak. A társulat tagja volt minden idők egyik legnagyobb primadonnája, Turcsányi Olga is. Jellemző Mariházy igényességére, hogy zenei vezetője - egy ideig - Dohnányi Ernő volt. Igazgatása alatt 1916. november 11-én vette fel az addig Városi Színháznak nevezett intézmény a Katona József Színház büszke elnevezést. 1911-ben Szolnokon is színházat nyitott, s ettől kezdve 1920-ig mindkét városban játszott társulatával.
A háború azonban munkáját tönkretette. A drámai hősöket, bonvivánokat elvitték katonának, szerepeiket hősnők, primadonnák alakították, énekelték. Erős szakmai és politikai bírálatokat is kapott, s elhagyta Kecskemétet. (?) 1925-ben ismét Kecskemétre hívták, de néhány évi próbálkozás után, a város és az ország megromlott gazdasági viszonyai miatt visszavonult a színházi élettől. 1930-ban csaknem teljesen elszegényedve halt meg.
(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Liszka Béla: A kecskeméti színház és színészet múltja *Tiszai Lajos: Szolnokország)
Amihez csak egy idézet a Szolnoki Szigligeti Színház honlapjáról: "Színpadunkon 1912-ben Mariházy Miklós társulata tartotta az első Lehár-bemutatót. A víg özvegy Glavari Hannája a kor ünnepelt primadonnája, Turchányi Olga volt."
Illetve még egy mondat a Magyar Színházművészeti Lexikonból: Az Országos Színészegyesület tanácsosa volt. (Amit magyaráz a róla szóló wikipedia: Nemcsak mint színész és igazgató vívott ki magának tekintélyes nevet, hanem mint az Országos Színészegyesület tanácsosa is, mely tisztséget hat évig viselte. 1926-ban a Színészközgyűlés elnöke volt. Munkásságának kiválóságát miniszteri elismerés honorálta.)
Számomra öröm, amikor egy titkot közösen fejtünk meg.
Bajnai Zsolt
szerkesztő
