Levéltár

Egy titokkal kevesebb

2017. október 05.


A blogSzolnok Album rovatában jelent meg szeptember utolsó napján a Titkok a háborúban című írás. A lelkes olvasóknak köszönhetően egy titokkal azonnal kevesebb lett.

Az egyébkén itt (http://www.blogszolnok.hu/album_titkok_a_haboruban) olvasható cikk negyedik bekezdésében olvasható, hogy az anziksz küldője a következőket írta: "este a Mariházi társulat művészetében fogunk gyönyörködni". Én pedig azt kérdeztem, ez milyen társulat lehet, és vajon hol léphettek fel?

Szinte azonnal jött a válasz, amit köszönök. És mivel szeretném elismerni a tudást, ezúttal nem rövidítem a neveket, tudják meg Önök is, kiknek köszönhető a megoldás.

 

Ferenczi György: Mariházy Miklós eredeti neve Kövér Miklós volt. Nagybirtokos családba született,1870-ben Tiszaföldváron.

 

Kósa Károly: Az öröknaptár és a helyi lap tanúsága szerint Mariházy Miklós társulata 1918. június 25-én Gábor Andor "Princz című remek vígjátékát" adta elő Mariházy Babi főszereplésével, de a direktor játéka is "sok hahotára adott alkalmat":

Ennyi alapinformáció után had citáljam a Kecskeméten megjelenő Hírösnaptár 2015. március 23-ai írását is.

"85 éve, 1930. március 23-án hunyt el Mariházy Miklós színész, színigazgató. 1870. november 7-én született. Kövér Miklós volt az eredeti neve. Több mint 3 ezer holdon gazdálkodott Tiszaföldváron. A belügyminiszter lányát vette feleségül. Már harminckét éves volt, amikor elhagyta nejét és birtokát, 1902-ben beállt statisztának az aradi színházba. Nagy volt a felháborodás, hiszen néhány hercegi fő is volt a család oldalágán. A botrányt csökkentendő, vettek neki egy színtársulatot, mondván, majd megbukik, és visszatér gazdálkodni. Fordítva történt: a renitens földesúr fényes művészi karriert futott be ? a vagyona azonban elúszott.

Mariházy 1908-ban érkezett Kecskemétre. Az egymást váltó igazgatók után 12 éves jelenléte alatt a városban kiegyensúlyozottá vált a színházi élet. "1908-tól 1920-ig, tizenkét éven át birta színházunkat Mariházy Miklós. Olyan énekes és drámai együttessel vonult be, mely a legnagyobb igényeket is kielégíthette s azzal a nemes becsvággyal, hogy színházunkat a vidék mintaszínházává fogja fejleszteni" - fogalmazta meg dicséretét a kecskeméti színészet történetét összefoglaló dolgozatában Liszka Béla. Mariházy a kor legerősebb zenés színpadjainak egyikét teremtette meg, még operákat is játszottak. A társulat tagja volt minden idők egyik legnagyobb primadonnája, Turcsányi Olga is. Jellemző Mariházy igényességére, hogy zenei vezetője - egy ideig - Dohnányi Ernő volt. Igazgatása alatt 1916. november 11-én vette fel az addig Városi Színháznak nevezett intézmény a Katona József Színház büszke elnevezést. 1911-ben Szolnokon is színházat nyitott, s ettől kezdve 1920-ig mindkét városban játszott társulatával.

A háború azonban munkáját tönkretette. A drámai hősöket, bonvivánokat elvitték katonának, szerepeiket hősnők, primadonnák alakították, énekelték. Erős szakmai és politikai bírálatokat is kapott, s elhagyta Kecskemétet. (?) 1925-ben ismét Kecskemétre hívták, de néhány évi próbálkozás után, a város és az ország megromlott gazdasági viszonyai miatt visszavonult a színházi élettől. 1930-ban csaknem teljesen elszegényedve halt meg.

(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Liszka Béla: A kecskeméti színház és színészet múltja *Tiszai Lajos: Szolnokország)

 

Amihez csak egy idézet a Szolnoki Szigligeti Színház honlapjáról: "Színpadunkon 1912-ben Mariházy Miklós társulata tartotta az első Lehár-bemutatót. A víg özvegy Glavari Hannája a kor ünnepelt primadonnája, Turchányi Olga volt."

 

Illetve még egy mondat a Magyar Színházművészeti Lexikonból: Az Országos Színészegyesület tanácsosa volt. (Amit magyaráz a róla szóló wikipedia: Nemcsak mint színész és igazgató vívott ki magának tekintélyes nevet, hanem mint az Országos Színészegyesület tanácsosa is, mely tisztséget hat évig viselte. 1926-ban a Színészközgyűlés elnöke volt. Munkásságának kiválóságát miniszteri elismerés honorálta.)

 

Számomra öröm, amikor egy titkot közösen fejtünk meg.

Bajnai Zsolt

szerkesztő

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Két férfi a Zagyva-gáton
Két férfi sétál a Zagyva-gáton, a Tabán mögött, valamikor a hatvanas évek végén. Ha akarom, akkor ebből a fotóból egy falusi és egy városi képet is tudok vágni. Illetve mellé tehetek egy pár hónappal későbbi fotót is, amikor már gépek túrták az árteret.

Az Album további képei
 
hirdetés A megmozdult világ - 27 szolnoki történet

AKB

Az áram legyen vele!
Vagy egy bénán parkoló autósnak, vagy egy utcán sétáló erős embernek volt útjában ez a Baross utcai, a járda szélére helyezett villanyóra-szekrény. Mindenesetre pár napja elvesztette eredeti alakját és az ajtaja is megadta magát, így szabad préda, avagy potenciális veszélyforrás. Milyen szép lenne, ha az, aki tönkretette, vállalná tettét, és igyekezne, hogy mielőbb visszaálljon a régi rend. Kár, hogy több esély van hosszú ideig így nézni ezt a villanyórát.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Az egyik legismertebb "szolnoki"
A Monarchiában született, az első világháború végén szerzett orvosi diplomát, a koalíciós évek utolsó pillanatában lett akadémikus, a Rákosi-korban tanszékvezető egyetemi tanár, hogy 1959-ben munka közben érje a halál. Rendszerek jöttek, rendszerek mentek Hetényi Géza orvosi munkássága megkérdőjelezhetetlen maradt. 45 éve köztünk "él".

A Szoborpark további képei