Kérdezem

Lelki feltöltődés

2021. június 30.

Négy év után július 2-3-án ismét ArtJáró fesztivál a Szolnoki Művésztelepen. A hely századik születésnapján, 2002-ben útjára indított fesztivál programjainak gerincét ezúttal a szolnoki kulturális intézmények adják. Verebes György főszervezővel, a Művésztelep vezetőjével beszélgettünk.

- A telep átépítése, aztán meg a járvány miatt 2017 óta nem volt ArtJáró. Mikor kezdhettétek az idei fesztivál szervezését?

- Amikor az idei évet elkezdtük összerakni, már adtuk esélyt annak, hogy 2021-ben lehet ArtJáró. De igazából csak akkor mertünk nekiállni, amikor elkezdték feloldani a korlátozásokat, tehát valamikor május közepén. Persze, ha csak egy héttel a fesztivál előtt enyhítettek volna a szabályokon, szerintem, akkor is megszervezzük, mert nemcsak mi, de a közönség is nagyon hosszú ideje nélkülözte már az ilyen rendezvényeket. Ráadásul, ha idén se szervezzük meg, öt éve esett volna ki, ami után talán már nem is lehetett volna talpra állítani a 2002-ben indult fesztivált.

- A programokat nézegetve úgy tűnik, a mostani fesztivál nemcsak összművészeti, de nagyon szolnoki is.

- Az ArtJáró indulása óta törekszünk az összművészeti jellegre, azaz ne csak képzőművészettel, de színházzal, tánccal, zenével is találkozhasson a látogató. Részben a szervezésre rendelkezésünkre álló idő rövidsége miatt is döntöttünk úgy, hogy idén ezt a jelleget a szolnoki kulturális intézményekkel próbáljuk megvalósítani. Nagy öröm, hogy szinte mindenki első szóra partnerünk lett, így a RepTártól kezdve a Tisza mozin át, az Agóráig, a Híd Színházig, a szimfonikusokig és hosszan sorolhatnám, ki mindenki kínál különleges programokat ebben a két napban a művésztelepen.

- Az esti sávban viszont Szolnokon ritkán látható formációkat lehet majd látni. Te válogattad őket?

- Tulajdonképpen igen. A Balkán Fanatik és Szirtes Edina Mókus koncertje az Örökség Fesztiválnak köszönhetően lép fel nálunk, Csorba Lócival pedig régi az ismeretségünk.

- Egy szervezőtől lehet olyat kérdezni, hogy a rengeteg programból mi áll legközelebb a szívéhez, miket fog megnézni?

- Nem, ilyen ne kérdezzünk, mert nekem mindegyik fontos, de a korábbi évek tapasztalatai alapján tudom, hogy a szervezés miatt sajnos elég keveset fogok belőlük látni. Azokon a programokon tudok biztosan végig ott lenni, amikben benne leszek. Így Jenei Gyulával közös könyvbemutatónkon, az Orbis koncerten, amiben játszom, meg a korábbi évek alapján hagyománnyá lett napokat záró örömzenéléseken.

- Miközben beszélgetünk, épp a művésztelep galériájában majd megnyíló kiállítást rendezed. Ennek mi koncepciója?

- Az elmúlt két évtizedben az itt alkotó művészektől eleinte kötelező műleadásként, aztán ajándékba nagyjából száz műalkotást kapott a Szolnoki Művésztelep. Ebből a mára komoly, de persze heterogén gyűjteményből rendezek egy kiállítást, ami szándékaink szerint megmutatja a hely rendkívül izgalmas elmúlt húsz évét. Persze nem állíthatunk ki mindent, nagyjából 30-35 alkotás lesz látható, de szerintem jól fogja tükrözni a Szolnoki Művésztelep arculatát.

- A Szolnoki Művésztelep tavaly őszi megnyitása után, a vírus miatt ez lesz az első alkalom, hogy a nagyközönség is szétnézhet a telepen. Az új épületeket, a műtermeket is meg lehet majd nézni?

- Természetesen. Az új épületek helyszínei is a fesztiválnak, illetve folytatódik az a hagyomány, hogy a telepen alkotó művészek műtermeibe vezetett látogatásokat szervezünk az ArtJáró alatt. Ezt egyébként a művészek is szeretik, és készülnek rá. Sőt, nemcsak a művésztelep lesz majd látogatható július 3-án, de a várkapu is, ahol Kertész Róbert, régész, illetve az építészek, Álmosdi Árpád és Csendes Mónika tartanak majd bemutatókat.

- Hányan szervezitek az idei fesztivált?

- Maga a szervezés ötünkre vár, akik egyébként is itt dolgozunk, csak éppen ilyenkor kibővül a feladatunk, illetve mindenkiből mindenes lesz. A fesztivál idején csatlakozik még hozzánk négy külsős, meg persze az a rengeteg segítő, akik a különböző intézmények programjait bonyolítják.

- Megkerülhetetlen a finanszírozás. Miből sikerül az idei ArtJárót megvalósítani?

- Mint említettem, úgy indultunk neki az évnek, hogy esélyt adtunk az idei fesztiválnak, tehát az egyesületünk betervezte a költségvetésébe. Ez persze nem nagy összeg, úgyhogy jól jön, amikor eszközöket ingyen vagy töredék áron kapunk, vagy nyomott áron is vállalták a zenekarok a fellépéseket. És a rengeteg önkéntes program is kellett ahhoz, hogy ilyen gazdag legyen az idei kínálat.

- Látva a programot, a rengeteg munkát, azért felmerül bennem, hogy ha 2002-ben nem kezditek el az ArtJárót, senki nem vetné a szemetekre, hogy nincs. Miért csináljátok mégis?

- A művésztelep lényege a folyamatos kreatív áramlás, az emberi kapcsolatok és hatások. Az ArtJárót nagyon sok nem itt élő művész is számon tartja, jelezték is sokan, hogy eljönnek. De nagyon fontos a nagyközönséggel való találkozás is, mert ez nekünk is élményt ad. Ha jól sikerül a fesztivál, az olyan lelki energiával tölti fel az embert, amit aztán egész évben használhat.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

A rövidéletű Tisza-híd
Igazságtalan egyszerűen kijelenteni, hogy ez volt az eddigi legrondább Tisza-híd Szolnokon. Hiszen illik hozzátenni, hogy ezt ideiglenes átkelőnek szánták, ám így is 16 évig szolgálta a várost, és a lassan élénkülő közúti közlekedést.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

De miért pont ott?
Értem én, hogy rollerezni jó, környezettudatos és valakinek hasznos is. De amikor már nem jó, nem környezettudatos és az eszköz gazdájának sem hasznos, akkor a rollerek többsége miért az út közepén végzi? Mintha minden második szolnoki rollerező menet közben, az út közepén gondolná meg magát, és hagyja magára zöld eszközét, mint gazdátlan eb az ürülékét. Én meg kerülgethetem. Vagy hódolhatok a lassan alakuló új szenvedélyemnek: az útban lévő rollerek útból elpakolásának. De ebben nekem mi a jó?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Százból egy Szolnokon
A Szolnoki Vasútállomás főbejáratánál, kis túlzással a szolnoki Baross utca végén, 1998 óta látható Baross Gábor emléktáblája. Senki ne lepődjön meg, ha az országban és a Monarchia egykori területén ugyanezzel a domborművel találkozik. Közel száz készült belőle.

A Szoborpark további képei