Felénk

Szolnok hatvan körül, fölülről (1. rész)

2018. december 20.

Valamikor a hatvanas évek elején készült egy légifelvétel - talán sorozat - Szolnokról. Már nem tudom, hozzám hogyan került, és sajnos azt sem, ki a tulajdonosa. Mindenesetre van annyira érdekes a felvétel, hogy egy mini sorozatban észrevételekkel, látnivalókkal egészítsem ki.

(ÉV VÉGI ISMÉTLÉS: Ez a cikk 2018. október 24-én jelent meg először.)

Olyan nagyon sok cégnek nem lehetett repülőgépe a hatvanas évek fordulóján, így ez a felvétel vagy a honvédség vagy a térképészeti vállalat megbízásából készülhetett. Feltételezem, hogy nemcsak ezt az egy képet lőtték, és nemcsak Szolnokot örökítették így meg. Mindenesetre hozzám ez az egy nagyon nagyfelbontású felvétel került pár évvel ezelőtt. Nem szeretném senkinek sem a szellemi tulajdonát birtokolni, azt jogosulatlanul használni, így ha bárki hitelt érdemlően bizonyítja, hogy kié a kép, nagyon szívesen kiegészítem a cikket, vagy ha igényt tart rá, fizetek a felvételért. Próbáltam a neten keresgélni, nem sikerült megtalálnom a gazdáját, de lehet, hogy béna vagyok. Mindenesetre nem tudom megállni, hogy ne írjak erről a lassan hatvanéves képről, mert hat évtized távlatából is nagyon sok mindenre lehet felhívni a figyelmet, sok érdekességről lehet ennek kapcsán beszélni. Ez talán ellensúlyozza, ha esetleg szabálytalanul használom a képet.

Szóval maga a felvétel nagyjából nyugat-keleti irányban a Student hotel vonalától, a Művésztelep belvároshoz közelebb eső épületéig mutatja a várost, azaz a Tárház illetve a Vártemplom és a MÁV kórház helye már nincs rajta. Nagyjából középen a Tiszát láthatjuk, és kis túlzással azt mondhatjuk, hogy déli-északi irányban a mai Tiszaliget szélétől nagyjából az ÉPFA-Ady Endre út elejének vonaláig mutatja a várost. Hogy valóban a hatvanas évek elejéről származik a felvétel azt a Tisza-híd építése bizonyítja. Még áll a háború után ideiglenes jelleggel elhelyezett hídszerkezet, de mellette már ott az átmeneti pillér, amire később áthúzták, hogy a forgalom akadályozása nélkül elkészülhessen a mai híd. Az ártéren pedig az úgynevezett Százlábú-híd alapozása látszik. Mivel az új hidat 1962-ben adták át, elfogadható, hogy a repülés 1960-ban történt. (A képnek erről a részletéről majd a harmadik részben írok.)

De nézzük a képet fentről lefelé, azaz Nyugatról kelet felé haladva, a belvárost négy befogható méretű részre vágva.

Az első negyedet érdemes a Tisza felől kezdeni, hiszen itt volt egykor a szolnoki kikötő. Egyrészt a Tárház közelsége okán, ami miatt a Student és az ÁÉV 10 emeletes munkásszállója helyén is raktárak és depók voltak akkoriban. A ma is ott futó kis utca végén azonban olyan, mintha egy személyszállító hajó állna, amin nem is volna okunk meglepődni, hiszen a hatvanas években még menetrendszerinti közlekedés volt a folyón. De érdemes a ma már szépen kiépült sétányra is egy pillantást vetni felülről, ahol talán ekkor még csak alapozták a későbbi városi kollégium épületét, ami ma már egyházi iskolaként hasznosul. Ugyanakkor a rendház kertjében - részben ott, ahol ma a Mustármag óvoda is áll - nagyon jól kivehető az egykori szabadtéri színpad, azaz a későbbi Szolnoki Ifjúsági Park, amit a kilencvenes évek elején számoltak fel.

Érdemes a folyó parttól egy kicsit a Petőfi Sándor utca környékére is benézni. A Gábor Áron téren - nagyjából szemben a Student és az ÁÉV szállókkal - még egészen más épületek állnak, bár, ha jól tudom, a háromszögletű tér már ekkor is a város csatornaművét szolgálta. Ugyancsak más képet mutat a Konstantin - akkor Úttörő - és Petőfi Sándor utca találkozása is, ahol ekkor még nem volt benzinkút. Ha jól sejtem, az ÁFOR - azaz az Ásványolaj Forgalmi tröszt - csak pár évvel később építette meg ott Szolnok első, akkor valóban korszerűnek számító töltőállomását.

És nem hagyhatók szó nélkül a korabeli lakóépületek sem. Jól látható ugyanis, hogy az elmúlt hat évtizedben milyen változáson mentek át a mai Mária - akkor Malinovszkíj -, Sajtó, Zrínyi, Aradi, Petőfi és Konstantin utcák épületei. Míg a hatvanas években szinte kizárólag földszintes, utcafrontra épített, sokszor L alaprajzú, szűk telkes házak jellemezték a környéket, az évtized végétől megkezdődtek a társasházépítések, amelyek mára teljesen jellemzők lettek ezekre az utcákra. Jó játéknak ígérkezik az erre felé lakók számára, hogy megkeressék, milyen ház is állhatott otthonaik helyén. A máshol élők, de a város múltja iránt érdeklődőknek pedig az elmúlt hatvan évet túlélő épületek keresgélése jelenthet jó szórakozást.

(A folytatásban a második és harmadik negyedet, azaz a Belvárosi nagytemplomtól a Megyeházáig terjedő részt mutatom majd be. A harmadik részben pedig a Zagyva környékét és a Tisza túlpartját.)

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Róth Dezső céges reklámja
Aki elsőre nem ismerné fel, hogy ezen a képeslapon Szolnok néhai Gorove utcájának 15. és 29. számú házai láthatóak, annak a város meghatározásában segít a bal alsó sarokban lévő felirat. Amire ráerősít a szöveges oldalra elhelyezett kiadói jelzés: Róth Dezső papír áruháza, Szolnok. Egy klasszikus, ám ritka reklámképeslappal van dolgunk.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Szolnoki guanó
Még néhány év és megnyitható az első szolnoki guanó bánya, így a város már nemcsak a műtrágya, de a magas foszfor- és nitrogéntartalmú, állati eredetű talajjavítóról is híres lehet. Addig már csak azt kell megoldani, hogy a Szapáry és a Kreutzer köz - egykori Sütő köz - sarkán megnyíló bánya ne fertőzze meg és pusztítsa ki a város lakosságát. Ám ettől nem igazán kell tartani, mert mind a helyi közterületesek, mind a közegészségügyi szervek hasonló módon tesznek madárürülék felhalmozódására a megyeszékhely közepén, mint maguk a szárnyasok. Büszkén jelenthetjük: Szolnokon ma még "sz@rnak, bajnak nincs gazdája", zavartalanul épülhetnek a guanó-hegyek.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Szolnoki Golgota
Radnóti Miklós bori noteszének néhány lapja, fémmé dermedve Szolnokon, a Hősök terén hever. Az 1994-ben leleplezett Magyar Golgota című kompozíció lábánál, ami harmadik vagy negyedik szobra ennek a térnek. Györfi Sándor karcagi szobrászművész alkotása.

A Szoborpark további képei