Felénk

Rendszerváltó év Szolnokon: 1989. február

2019. február 26.

Egy kívülálló számára úgy tűnhetett, hogy az MSZMP megyei pártértekezlet tartotta izgalomba a szolnokiakat harminc évvel ezelőtt, hiszen 1989 februárjában erről írt legtöbbet a megyei napilap. Miközben döntöttek a szovjet csapatok kivonásáról és nem állt le az új Tisza-híd tervezés sem.

Három évtizeddel ezelőtt az egyik legfontosabb világpolitikai esemény volt, hogy a Szovjetunió befejezte csapatai kivonását Afganisztánból, ahol a világhatalomnak közel egy évtized alatt sem sikerült megszilárdítania pozícióit, és lerakni a szocializmus alapjait. Azt hiszem, Magyarországról és Szolnokról nézve sokkal fontosabb volt, hogy február elején bejelentették a nálunk állomásozó szovjet csapatok részleges kivonását. Bár a négy szolnoki laktanyát nem érintette a 10 ezer fős létszámcsökkentés, a 11 létesítmény felszámolása valamint 450 tank, 200 löveg és 3000 gépkocsi kivonása, azért 45 év után ez fontos lépésnek tűnt. Igaz, akkor még úgy gondolták, hogy elbíbelődhetnek ezzel 1990 végéig, a többiek meg maradhatnak. Aztán a történelem máshogy alakult, így két és fél évvel később az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarországot.

Érdemes egy bekezdést szánni a magyar hadseregnek is. A korabeli újságok arról is írtak, hogy február közepén 27500 fiatal szerel le, két héttel később pedig 28500-an öltik magukra a mundért. Amiben akkor nem volt semmi meglepő, még létezett a kötelező sorkatonai szolgálat, ami 1989-ben másfél évet vett el a fiatalok életéből. Annál érdekesebb, hogy a téma farvizén megjelentek az első hírek a fegyver nélküli, illetve az alternatív - azaz laktanyán kívüli, civil - katonai szolgálat lehetőségéről. Meglengetve azt a nem túl kedvező lehetőséget, hogy aki nem akar 18 hónapra bevonulni az operett hadseregbe, az három éven keresztül ingyen dolgozhat valahol. Ugyancsak terv volt az előfelvételisek bevonulásának a módosítása. Azaz, hogy a felsőoktatásba felvett fiúknak ne tanulmányaik megkezdése előtt, hanem csak a diploma után kelljen katonáskodniuk. Az 1989 februárjában még távoli tervek azonban abban a felgyorsult évben hamar megvalósultak, hisz ősszel már egyetemre és nem a laktanyákba mehettek a felvettek.

Áttérve a tényleg helyi vonatkozású hírekre, harminc évvel ezelőtt a helyi napilap a legnagyobb terjedelemben - általában a címlapon indítva - a megyei pártértekezlettel, annak előzményeivel és következményeivel foglalkozott. A témák többsége a mából nézve érdektelenné vált világnézeti meg a párt megújítását taglaló blabla, igaz, Grósz Károly, az állampárt akkori vezetője még 20-25 éves terv készítésére bíztatta párttársait. Pikánsabb, hogy a megyei napilap hasábjain, az Egri Sándor által hosszú cikksorozatban kirobbantott állami lakásokkal és a Tabán építésével kapcsolatos panamák a pártértekezletre - sőt a megyei tanácsra és az ügyészségre - is eljutottak, azaz nem lehetett szőnyeg alá söpörni, amit az újság megírt. Ugyancsak érdekes, hogy kisebb balhé kerekedett abból, amikor a Majoros Károly, addigra nyugdíjba vonult megyei első titkár ellen indítandó fegyelmiről nem a helyi újság, hanem a Magyar Rádió Esti Krónikája számolt be először. Magyarázkodni kellett: mindez nem függött össze azzal, hogy a napilap a megye pártbizottság lapja.

Persze csak a mából nézve könnyű a korabeli eseményeket az érdektelen végjáték szemszögéből bemutatni. Ugyanis 1989 februárjában, legalábbis a megyei napilapot olvasva még egyáltalán nem tűnt lefutottnak a mérkőzés. A Munkásőrség vezetői még rendszeresen értekeztek, a Hazafias Népfront március 15-ei összefogásra bíztatott, a szakszervezet, a KISZ és persze a párt is a megújulás lehetőségét kereste. Miközben a Pálfyban és a Tiszaparti gimnáziumban a Ki tud többet a Szovjetunióról? című vetélkedő megyei döntője zajlott, a Papírgyárban meg munkásgyűlésen emlékeztek meg a Magyar-Szovjet barátsági szerződés aláírásának 41. évfordulójáról.

Ugyanakkor már kopogtatott az új világ. Az Állami Bér és Munkaügyi Hivatal elismerte, hogy az 1988-ban végzett 130 ezer fiatalból 4200-nak nem jutott munka, azaz munkanélküliként kezdték felnőtt életüket. Megszűnt az OTP lakossági betétgyűjtési monopóliuma, és a többi kereskedelmi bank is jogot kapott erre. Február végén pedig hirtelen megszaporodtak a nem az állampártról szóló cikkek. Sőt, a Független Kisgazda Párt alelnökével, a szolnoki kötődésű Mizsei Bélával fél oldalas interjú is megjelent, nem sokkal azelőtt, hogy az FKGP első kizárási hullámáról is beszámoltak volna. De helyet kapott az MDF és a Magyar Szociáldemokrata Párt is, sőt az Észak-Koreába tervezett Világ Ifjúsági Találkozón való magyar részvétel kapcsán az ifjúsági szervezetek között számon tartott Fidesz véleménye is megjelenhetett.

Akkoriban talán kevés szolnokit érdekelt, hogy a városi tanács 1,5 milliárd forinttal elfogadta Szolnok 1989-es költségvetését, amiben mindössze 40 millió jutott új beruházásra, a Kőrösi úti ravatalozó építésére. Ugyanakkor néhány cikkből kiolvasható volt, hogy az új Tisza-híd - ma már Szent István-híd - és a Szolnok belvárosát elkerülő 4-es főút építése nem került ki a tervek közül. A frissen kinevezett miniszter is hitet tett a beruházás mellett, sőt megjelent, hogy az építkezéshez szükséges kisajátításokra 60 millió forint, az 1989-es előkészítő munkákra pedig 250 millió állami forint áll rendelkezésre - ami Szolnok költségvetésének nagyjából a hatoda volt. Bejelentették azt is, hogy a tavaszi áradások után elkezdődhet az építkezés, és 1992-ben birtokba vehetik a közlekedők az új hidat. Milyen szerencse, hogy a rendszerváltás legalább ennek a tervnek nem tett keresztbe.

(A 3. és 4. fotó Nagy Zsolt, az 5. kép pedig Danka István munkája.)

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

A negyedik szög
Ebből a szögből még nem láttam az első szolnoki, Tiszán átívelő, fém, közúti átkelőt, azaz az 1911-ben átadott és 1944-ben elpusztított belvárosi hidat. Az ismeretlen kiadású, festett képeslap érdekessége a fotós nézőpontja, a kisatírozott feladó, illetve a pengő bevezetése előtti 1000 koronás bélyeg.

Az Album további képei
 
hirdetés

AKB

Hazamentek a legények
A Szolnoki vár projekthez kapcsolódóan optikai tuningon esett át a Nyári Lőrinc híd. Talán ennek részeként takarították ki a néhai bölcsőde és Szabadság téri kereszteződés közötti dzsumbujt, aminek vagy két hónapja áldozatául esett egy EuroVelo tábla is. Nem is hiányzik azóta se senkinek. Lehet, hogy eredetileg is felesleges volt? Vagy csak gazdája nincs? A munkát elvégző legényeket meg már nem érdekli, hisz rég hazamentek.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Déryné hol vagy?
Nem tudtam, hogy Déryné Széppataki Rózának Szolnokon is volt szobra. Legalább hatvan éve veszett nyoma. Horthy Szabolcs egykori főispán megyeházán lévő emléktábláját 78 éve verhették le. A Verseghy park egykori harmadik amforája pedig az Eötvös téren tűnt fel utoljára.

A Szoborpark további képei