Felénk

Rendszerváltó év Szolnokon: 1989. december

2019. december 19.

A Kárpátok géniusza meghal. Vaclav Havel az új Csehszlovák államfő. Nálunk kitűzik az első szabad választás időpontját. Az MSZMP szolnoki iratai a Párttörténeti Intézethez kerülnek. Aláírják a Szigligeti felújításáról szóló szerződést. Így ért véget a rendszerváltó év Szolnokon.

A szocialista tábor utolsó bástyája Romániában dőlt le a nyolcvanas évek utolsó napjaiban. Nem véletlen, hogy a romániai események sokkal jobban lázba hozták Szolnokot, mint akár a német, a lengyel vagy éppen a csehszlovák változások. Azt már hónapok óta lehetett tudni, hogy Nicolae Ceauescu, az önmagát a Kárpátok géniuszának tituláló, elborult pártfőtitkár-diktátor nem lelkesedi a kelet-európai változásokért. Amiben leginkább saját országának lakóival nem értett egyet, akik közül mind többen próbáltak a lábukkal szavazni. Aztán, ahogy sorra dőltek össze a szocialista tábor kártyavárai, a Szovjetuniónál is rosszabb ellátással "büszkélkedő" Romániában utcai zavargások kezdődtek. A szikrát Temesvár jelentette, ahol december 16-án indultak az utcai tüntetések, ám eleinte nem sokat tudhattunk róla, mivel a román hatóságok lezárták a határokat. Ma már azonban történelmi tény, hogy tíz nap alatt nemcsak összeomlott a legprimitívebb kommunista diktatúra, de a rendszereket váltó szocialista táborban egyedülálló módon, statáriálisan ki is végezték a román kommunista párt főtitkárát. És a kedves feleségét is.

A romániai események újra összehoztak a november végi, "négy igenes" népszavazás miatt egymással szembeforduló ellenzéki pártokat, és december 18-án estére gyertyás demonstrációt hirdettek a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ elé. Talán nem túlzás azt mondani, hogy nem akadt intézmény, szervezet, sőt iskola, amelyik ne hallatta volna a hangját az erdélyi magyarokat is súlyosan érintő romániai események miatt. A Varga Katalin Gimnázium 2. c. osztálya például nemzetközi szervezetekhez fordult, és erre buzdította a többi diákot is. A Közgében, a téli szünet előtti utolsó tanítási napon gyertyákat gyújtottak a romániai áldozatokért, és a gyertyák árából befolyó összeget a romániai menekültek javára ajánlották fel. Karácsony után pedig sorra indultak Szolnokról is a segélyszállítmányok a lényegében kifosztott, és még mindig indulatoktól terhes erdélyi városokba.

Az évtized utolsó heteiben lényegében új fejezet kezdődik csehszlovák rendszerváltásban, hiszen nemcsak elkezdik szétszedni az ottani "vasfüggönyt", de Vaclav Havel államfő, Alexander Dubcek pedig a kormányfő lett. Az akkor még az NDK-hoz tartozó Lipcsében 200 ezres tömeg követeli a német egységet, miközben kezdenek kiderülni a volt állampárt disznóságai, például a saját repülőgépflottáról. Magyarországon pedig kitűzik az 1985-ben megválasztott országgyűlés utolsó ülésnapját, és az is eldől, hogy ez első szabad választásokat majd 1990. március 25-én tartják.

Az állampárt utódszervezete ekkor már tényleg az utolsó napjait tölti az 1964-ben átadott szolnoki "fehérházban", ahol december 17-ig még karácsonyi vásárt rendeztek, miközben a városi és a megyei MSZMP iratait dobozolták. Ez utóbbiak állítólag a Párttörténeti Intézethez kerültek. Ami akkoriban talán már csak annyira érdekelte a szolnokiakat, minthogy mi legyen a Réz utcai Úttörőház sorsa, aminek működtetői az utolsóként tartottak ki a régi struktúra mellet.

Szolnok lakóit talán sokkal jobban izgatta, hogy a forintot 10%-kal értékelték le decemberben. Zavar keletkezett a lakáshitelek előtörlesztése körül, amit az ősz eleje óta 40% kedvezménnyel lehetett törleszteni, aztán hirtelen 25% lett belőle, és ettől kissé felbolydult a nagy OTP fiók élete. Nem kevésbé lehetett idegesítő az a döntés, amit a Tiszamenti Vegyi Művek vállalati tanácsa hozott a pirit alapú kénsavgyártás leállításáról.

Persze, ha nem is rohamléptekben, de azért Szolnok ezekben a történelmi időkben is fejlődött. Az Utasellátó vállalat például 250 ezer forintot fordított a buszpályaudvar büféjének fejlesztésére, ahol azt tervezték, hogy majd négy alkalmazott, napi 12 órában szolgálja ki a vendégeket. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ viszont minden fillért kénytelen volt megfogni, így vállalkozót keresett a földszinti mellékhelységek üzemeltetésére. Örömhír volt viszont, hogy megnyitotta fiókját Szolnokon a hetedik kereskedelmi bank is: a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. a Baross úton frissen elkészült társasház földszintjén látott munkához.

Ezeknél sokkal jelentősebb volt, hogy az új szolnoki telefonközpontnak köszönhetően 8800 szabad vonal állt rendelkezésre. Ami igazán akkor értékelhető, ha tudjuk, hogy a Madách és a Mészáros Lőrinc utca közé épült központ átadása előtt összesen 11 ezer telefonvonallal rendelkezett a város. Ahol egyébként 170 nyilvános telefonfülke működött 1989 decemberében, amelyek közül 73 úgynevezett belső téri - azaz például egy intézmény aulájában elhelyezett - volt. Azt hiszem, akkor senki nem gondolta, hogy mindezek három évtized múlva mennyire értelmüket vesztik.

Ugyancsak az év végén került pont a Szigligeti Színház felújítására, amin Schwajda György akkori színházigazgató lényegében több éve dolgozott. A versenytárgyalás végén a zágrábi INGRA cég kapott megbízást arra, hogy 14 és fél hónap alatt kibővítse és teljesen felújítsa az épületet. A munkák már 1989-ben elkezdődtek az épület körül, hogy majd a hajrá az utolsó előadás után, a következő év tavaszán kezdődjön. És bár a felújítást végző cég jugoszlávból közben horvát lett, a munka 1991 tavaszára elkészült. De ez már egy másik történet.

A nyolcvanas évek utolsó napjaiból idézzünk fel néhány szolnoki kulturális eseményt! A repülőtéri Helyőrségi Művelődési Házban például Bródy János mutatta be akkor új, Hang nélkül című nagylemezét. A Csomóponti Művelődési Házban pedig Waszlavik Petőfi Gazember László vendégeskedett. Ebben a hónapban is volt Csillagfény diszkó a Tiszaligeti Sportcsarnokban, ahol Váli, Csupor és Bubu voltak a lemezlovasok és az omegás Benkő László a sztárvendég. Közben próbált az ismét összeálló, 25 éves Integrál zenekar, hiszen a következő év elején újra koncerteztek. Megnyitotta kaput a Kaszinó, a megyeháza mellett, miközben a megyei könyvtár siralmas állapotát nyílt napon tapasztalhatta meg a közönség.

És akkor zárjuk ezt az egész éven át zajló, a rendszerváltás évére emlékező sorozatot egy a mából nézve hihetetlen felsorolással: Ma Holnap, Jász-Nagykun-Szolnok Megye, Torkolat. Alternatív lapok, amelyek harminc éve, a megyei napilap mellett, a szolnoki olvasók kegyeiért versengtek. Holott még csak bontogatta a szárnyait a demokrácia.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Nagykanyar a másik irányból
Szigeti Henrik udvari fényképész a XX. század első éveiben nem volt rest kicipelni hatalmas masináját az Újvárosba, hogy azt a Tisza-parton felállítva készítsen panorámaképet Szolnokról. Így születhetett ez a ritka perspektíva a három templomról.

Az Album további képei
 

AKB

Újrahasznosítás
Néhány funkció nélkül maradt oszlopnak új szerepet találtak az utcára üldözött dohányosok, a Madách utca elején, az egykori telefonközpont bejáratánál. Mert hová is lehetne itt dobni a csikket? A földre? Onnan egyszerűen össze lehet söpörni. A kukába? Az nincs a környéken. Valami saját kis csikktartóba? Az túl európai lenne. A legkézenfekvőbb helyre? Igen. Be kell gyömöszölni a cigarettavégeket a régi oszlopok tetejébe. Majd csak lesz velük valami.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Híres szobrász eldugott Trombitása
Kérdezhetném, mi köti össze a Dunánál üldögélő József Attilát, a Vigadóval szemben, a korláton egyensúlyozó Kiskirálylányt, az Operaház tetején álló Mozartot és a szolnoki, a megyei rendőrkapitányság előtt ücsörgő trombitás lányt. Nem nehéz kitalálni. Elképesztően termékeny alkotója.

A Szoborpark további képei