Felénk
Ligeti P+GY
2023. február 01.
Szezon előtt érkezett focidrukkerek, a strand nyitására már most váró fürdővendégek és a zsúfolt szálláshelyek vendégei töltik meg hétköznaponként a Tiszaliget parkolóit? Mi a város célja Szolnok legnagyobb egybefüggő zöldterületével? Van kérdés, vagy parkoljunk és haladjunk tovább?
Szezon előtt, hétköznap délelőtt, vajon miért tartják fontosnak a szolnoki focicsapat ellenfeleinek szurkolói, hogy letegyék az autóikat a tiszaligeti stadion vendégeknek fenntartott parkolójában? Őszintén megmondom, az is folyamatosan meglep, hogy az egykori Aranylakat helyén épült társasháznak és a benne lévő étteremnek annyi lakója és vendége van hétfőtől péntekig, hogy már délelőttönként sem lehet megállni az épület mögötti, közel száz férőhelyes placcon. Lehet, hogy a Touring Hotel is csurig van a téli szezonban? Nem lenne meglepő, hiszen az évek óta csak épülő Tiszaligeti strandfürdő előtti nagyparkoló - a szabadtéri színpadnál - is dugig van minden nap. Mi lesz itt, ha egyszer megnyílik a strand?
Vagy, ha beköszönt a tavasz és még többen veszik elő az autóikat, hogy azzal ingázzanak Szolnok környékéről a városba, költségeiket pedig a parkolási díjak megspórolásával akarják csökkenteni? Mert nem vagyok se hülye, se naiv, sejtem, hogy a fentebb említett parkolókban nem focidrukkerek, szállóvendégek vagy strandolók autói várakoznak napközben. Hanem inkább azok a Szandán vagy a környékbeli településeken lakók, akik autóval járnak Szolnokra dolgozni, de nem akarnak havi 5-10-12 ezer forintot - a mai üzemanyag árak mellett fél- vagy negyed tank ára - fizetni azért, hogy a munkahelyük közelében várakozhassanak. Egy átlagos hétköznapon megszámolva a Tiszaligetben parkoló autókat, mindez havi szinten 1-2 millió forintot vesz ki a város kasszájából.
Bár gyanítható, hogy mindez sokkal többe kerül most és a jövőben is. Főleg, ha onnan közelítünk, hogy szeretnénk-e, ha a Tiszaligetből P+Gy válna, azaz egy olyan ingyenes parkolási zóna, ahol az autók lerakhatók, majd lehet tovább gyalog menni. Nincs kétségem, hogy a jobb idő beköszöntével, egyre több autó fog parkolni a Tiszaligetben, és lassan a Sportcsarnok és az Aréna előtti parkolók is megtelnek napközben. Ha egyszer tényleg elkészül a strand, és netán a turisták is felfedezik, tavasztól őszig lesz majd hiszti abból, hogy nem lehet parkolni a bejárat közelében. Arról nem is beszélve, hogy előbb-utóbb a meccsekre érkezők, a Tiszaligetet rendeltetésszerűen használók fognak háborogni az elhasználódó parkolóhelyek miatt.
Mindez újra felveti a kérdést, hogy mi a funkciója a Tiszaligetnek, és mi a célja a városnak ezzel a hatvanéves rekreációs területtel. Az látszik, hogy néhány éve fű alatt megindult a lakóövezetté válása, elég csak az Aranylakat helyén épült házat, az egykori vállalati üdülőkből lett lakásokat, vagy a volt MÁV telekre épült társasházat megnézni. Ne legyen kétségünk afelől, hogy az egykori camping területe, a Magyar Néphadsereg volt üdülőjének hatalmas telke vagy éppen a néhai motel melletti Aréna utca nem mozgatta meg már néhány befektető fantáziáját. Legyünk őszinték: a Tiszavirág-hídnak köszönhetően szinte a belváros szívében lehetne itt zöldövezeti lakásokat építeni! A környék simán lepipálná az egykori tüdőkórház helyét, vagy a "szolnoki Rózsa-dombnak" nevezett, a Széchenyi lakótelep melletti városrészt. Világos, hogy egy ilyen beépítés végleg zárójelbe tenné a Tiszaliget zöld- és pihenőövezet jellegét.
Aminek amúgy pompásan megágyaz az ingyenes parkolóvá válás. Mert meddig nevezhető jó levegőjű zöldterületnek egy olyan környék, ahol naponta többszáz autó fordul meg és parkol? Ráadásul előbb-utóbb a növekvő parkolási igényt újabb területek lebetonozásával kell majd kielégíteni. És eljön majd a pillanat, amikor azt lehet mondani, hogy ez az értékes terület már amúgy sem ?liget?, netán hozzá lehet tenni mindenféle gazdasági érdekeket, meg lehet mutogatni a város más zöldterületeire, ami kiválthatja a jórészt társadalmi munkában, közpénzből kialakított Tiszaligetet. Ne legyen igazam!
Ugyanakkor továbbra sem értem, hogy miközben a kórház környékén minden négyzetmétert forintra próbálnak váltani, a vasútállomásnál új fizetős parkolóhelyet alakítottak ki, akkor a Tiszaligetet miért nem lehet parkolási zónává alakítani, és onnan kiszorítani a P+Gy elven lerakott autókat? Miért kell megvárnunk, hogy a Tiszaliget is úgy lerohadjon a parkoló autók miatt, mint annak idején a budapesti Városliget? Miért vesszük azt természetesnek, hogy a szemfülesek, az ügyeskedők ingyen parkolnak? Ez hoz több szavazatot vagy a Tiszaliget megőrzése?
Jelenleg úgy tűnik, nincs itt semmi látnivaló, parkolj és haladj tovább!
Album

Autók, lapok, reklámok
Csak egy "történelmi" helyszínt, egy bontásra ítélt épületet akart megörökíteni a korabeli fotós a Kindlovits-bazár valamelyik emeleti ablakából. Ám sikerült hátra hagynia egy pillanatot Szolnokról, a hetvenes évek elejéről, a mai Baross útról, ami akkor még Beloiannisz volt, és már csak egy évig nézett ki így.
AKB

Rómaiak vagy gyógymód?
A régi rómaiak tudták. Csak nem árulták el. Nekünk. Mármint, hogy miként lehet olyan tartós utakat és hidakat építeni, amelyek 10 évnél tovább bírják. A szolnoki "százlábú" hidat ugyanis bő évtizeden belül felújították, majd garanciálisan javították, de ma nagyjából olyan, mint előtte volt. De az is lehet, hogy ez egy új egészségügyi fejlesztés. Vesekővel bajlódó betegek bringára! Párszor oda-vissza tekerés a "százlábún", és nincs szükség drága műtétre. Csak nehogy fizetni kelljen érte!
SzoborPark

Lakásépítés záróköve
Szerte a világban találhatunk olyan záróköveket, amelyek egy-egy nagyobb építkezés befejezésének állítanak emléket. Szolnokon is van néhány ilyen, köztük például a Thököly úti négyemeletes szalagházon, 1972-ben elhelyezett.