Felénk

Álomcsatorna

2022. július 22.

Szolnok parancsnoka 1715-ben vetette fel a bécsi udvarnál a Duna-Tisza csatorna építésének ötletét. A Duna-Majna csatorna terve száz évvel későbbi, de azt 1992-ben megnyitották, és ma ott egy hajó 100 kamiont vált ki. Milyen lenne Szolnok alatt Amszterdamból indult hajókkal találkozni?

(Nyári ismétlés: Ez az írás 2022. március 28-án jelent meg először.)

Dillher báró, azaz Szolnok Rákóczi szabadságharc utáni birodalmi parancsnokának ötletét persze érdemes a korabeli közlekedési viszonyok ismeretében kezelni. A 18. század elején még nincs vasút, az esőben járhatatlan kocsiutak egyetlen alternatíváját a vízi szállítás jelentette. Márpedig az osztrák császárságnak szüksége volt a legkeletibb területein, Erdélyben kitermelt sóra (az élelmiszerek tartósítása miatt), illetve a kiapadhatatlannak tűnő faanyagra (az építkezések miatt). Mindezek útját alaposan le lehetett volna rövidíteni, ha a Szolnokra érkező hajókat nem kellett volna itt átrakodni, és szállítmányukat szekereken a birodalom más részei felé vinni. A báró számításai szerint a csatorna építésének költségei egy év alatt megtérülhetett volna. De, mint ma már tudjuk, nem lett belőle semmi, miként Schönstem Ferenc 1789-re datált, ugyancsak Pest-Szolnok nyomvonalat említő hasonló elképzeléséből sem. Pedig - tegyük hozzá - lehet, hogy Szolnok történelme egészen máshogy alakul, ha a 18. századtól egy jelentős vízi út végpontjává válik.

Maga a Duna-Tisza csatorna ötlete persze a 19. században sem került le a napirendről, főleg, hogy 1802-ben átadták a Baja és Óbecse között épült Ferenc-csatornát, amely révén a Pest és Szeged közötti hajóút 223 kilométerrel lett rövidebb. Ennek a csatornának az építése egyébként az egész évszázadban zajlott, az 1899-ben átadott Türr István zsilipje például az akkori világ legkorszerűbb ilyen berendezésének számított. És ugye Szolnokról nézve azt is érdemes felidézni, hogy miközben a 19. században szinte tízévente felvetődött a második Duna-Tisza csatorna építésének a terve, sőt törvény is született a beruházásról, a mai Duna-Majna-Rajna csatorna lelkének számító, a Duna és a Majna közötti Lajos-csatorna is elkészült 1846-ra.

Persze nyugodtan gondolhatnánk, hogy a Duna és a Tisza közötti, Szolnoknál véget érő hajóút ötletét a vasút és annak szédületes fejlődése a 19. század végére elsodorta. De ez nem igaz, hiszen az építészek 1897-ben és 1902-ben is javasolták, a Magyar Királyi Kereskedelemügyi Minisztérium pedig 1905-ben szükségesnek látta a műtárgy megépítését. Aminek terve Trianon után még inkább felértékelődött, hiszen az ország két legfontosabb vízi útja között 1920-ban megszűnt a természetes összeköttetés. Nem véletlen, hogy 1930-ig 11 terv született, majd 1943-ban törvénybe iktatták a Duna-Tisza csatorna tervét. Mindezt oly annyira komolyan gondolták, hogy egy a harmincas évek elején megjelent szolnoki képeslapon a következő szöveg olvasható: "Szolnok fejlődése mutatja legjobban az élni akarás erejét, és ha csatornával, Budapesttel össze fogják kötni, egy emberöltőn belül az ország második városává fog emelkedni nagy kereskedelme folytán". De persze közbejött a második világháború.

Ám maga az építkezés 1947-ben, Tildy Zoltán akkori köztársasági elnök jelenlétében Dunaharaszti közelében mégiscsak elkezdődött. Igaz, mindössze három hónapig tartott, és csupán egy 10 kilométeres szakasz épült meg a Ráckevei-Duna ágból kiindulva, Dabas felé haladva. Ez a kis rész azonban a mai napig megvan, az 510-es és az 51-es főút is áthalad fölötte. A beruházás minden bizonnyal a magas költségek miatt szakad félbe, de később sem került le teljesen a napirendről.

A tervezgetésnek a legnagyobb lökést a Duna-Rajna-Majna vízi út 1992-es megnyitása adott újabb lökést, majd az uniós csatlakozás, aminek révén 2008-ben egy olyan megvalósíthatósági tanulmány is készült, ami 150-200 milliárdos költségvetéssel számolt. Sőt Pest megyében a 2010-es választási kampányban is előkerült a téma, hiszen a tervezett víziút nemcsak gazdasági, de környezetvédelmi előnyökkel is járhatna. Mindenesetre érdemes megemlíteni, hogy a Duna és a Majna között közlekedő speciális hajók két vonatszerelvényt vagy 100 kamiont képesek pótolni, ami a 4-es és a 442-es út forgalmát tekintve még akkor is jelentős, ha nem minden szállítmány kerülne vízre.

Ilyen előzmények után talán érdemes egy pillanatra úgy is elidőzni ennél a szolnoki állomnál, hogy "mi lett volna, ha megvalósul". És mondjuk, a déli ipartelepek környékén egy ideje - 200 vagy 20 éve - a Tiszába torkollik a Duna-Tisza csatorna, ami 1992 óta lényegében az Amszterdamtól induló, legnagyobb európai, belső víziúthoz kötne bennünket. Ennek köszönhetően pedig esetleg hajóépítő vagy hajójavító kapacitások, logisztikai és átrakó bázisok - esetleg ezekhez kapcsolódó oktatási intézmények - működhetnének a városban. Netán a Németországban a Duna-Majna csatornának köszönhetően felfutott szállodahajó közlekedés keleti végpontjává válhattunk, ami valódi, több napos idegenforgalmi központtá tette Szolnokot. Sőt - hogy az álom legyen igazi nagy álom - a víziút egész éves használata érdekében a Tiszára tervezett duzzasztók is megvalósulhattak, amik a folyó viszonylag állandó vízszintje miatt a szolnoki Tisza-part képét és használatát is átformálhatta volna.

De vannak álmok, amelyeket nem szabad feladni.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Ki áll a színház előtt?
Talán egy színész, talán egy színpadi szerző, vagy egy korabeli szolnoki színházrajongó áll Szigeti Henrik felvételén a város első kőszínháza előtt, valamikor a múlt század tízes éveinek első felében. A képet nézve a korabeli Városház utca környékét is elképzelhetjük.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

Havi 3 milliós pazarlás
Eltelt egy újabb hónap. Újabb 20 nap, összesen 160 órájában, nagyjából 40 helyről közel 2 millió forint parkolási díjat nem szedett be a város, a minimum 50 millióba került, azaz havonta nagyjából 1 milliós kamatveszteséget termelő beruházásból. Szóval havi 3 milliónk megy pocsékba, mert valakik "jól dolgoznak". Ha így haladunk, még kampánytéma is lesz a Tabánban 2022 júliusában elkészült, de azóta is lezárt parkolóból. Mi lehet a titok, amihez nincs köze a havi 3 milliót fizetőknek?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A mi József Attilánk
Lehet azon vitatkozni, hogy a szolnoki József Attila szobor hasonlít-e a költőről ismert portrékra, bennünk élő képre vagy sem. Azt azonban ne vonjuk kétségbe, hogy az egyik legtöbbször megmintázott költőnknek Szolnokon is helye van. Azt meg fogadjuk el véleményként, hogy a mainál talán jobb helyen is állhatna a mi József Attilánk - de hozzá ne nyúljon valaki!

A Szoborpark további képei