Felénk

60 gyertya

2023. január 13.

Hossza 189,14, szélessége 14 méter. Elvileg az első állandó Tisza-híd elkészülte után 400 évvel avatták fel, a valóságban a jubileumi esztendő után 13 nappal. A harmadik vasbeton szerkezetű műtárgy ezen a helyen, elődei 33 és 16 évet éltek meg. A neve nincs szolnoki, belvárosi híd éppen 60 éves.

Az első, állandó tiszai átkeltőt a törökök létesítették Szolnoknál 1562-ben. Az átkelő többször gazdát cserélt, sokszor megsérült, és olykor elpusztult. Az utolsó fahidat Obermeyer Lajos építette a XIX. század közepén, ami aztán 1909. március 15-ig szolgálta a Tisza két partja között közlekedőket, amikor is a jeges ár elsodorta. A következő közel két évben komp kötötte össze a folyó két oldalát.

Az elsodort híd helyén 1911-ben adták át az első vasból és betonból készült szolnoki közúti hidat. (Vasúti híd közel negyedszázaddal korábban épült ilyen technológiával Szolnoknál a Tisza fölött.) Az úgynevezett Gerber-féle mérlegtartós hidat - ami leginkább a budapesti Szabadság (korábban Ferenc József) hídra hasonlított - nem kímélte a történelem: először 1920-ban, a magyar-román háborúban, majd 1944-ben a visszavonuló németeknek "köszönhetően" sérült meg.

A front elvonulása után a megsérült hídtól nyugatra kompátkelőt, illetve pontonhidat létesítettek - miként ez a fenti fotó bal oldalán látható -, hiszen a közlekedést valahogy biztosítani kellett a két part között. Minden bizonnyal meglehetősen sok hadianyag, illetve a másik irányba jóvátétel és hadifogoly haladhatott át ezeken az ideiglenes szerkezeteken.

A "szép Tisza-híd" menthetetlen volt, csupán a mederben álló pilléreinek az alsó részét lehetett felhasználni a budapesti Kossuth-híd - a parlamenttel szemben vezetetett át a Batthyány térre - mintájára készülő csővázas szerkezetű átkelőhöz. A deklaráltan "ideiglenesnek" tekintett, háromnyílású mederhidat 1946. május 19-én adták át a személy- és a gépkocsiforgalomnak, majd 28-ától a teherautók is igénybe vehették. Tulajdonképpen 16 évig tartott ez az ideiglenes állapot.

Az új híd építése 1958-ban kezdődött, amikor az akkori Közlekedési és Postaügyi Minisztérium jóváhagyta a beruházást, biztosította a mintegy 100 millió forintos költségkeretet, és az év végén elindult a beruházás előkészítése. Ennek első mozzanata az építők szállásának, ellátásának megszervezése, az építőanyag helyszínre szállításának és tárolásának biztosítása volt. Mint a fenti, 1960-as légifelvétel mutatja, a híd építése érdekében nemcsak a Tiszaliget végénél lévő Vidámpark és Halászcsárda környékét, de a Verseghy park (akkor Marx park) hídhoz közelebbi részét is feláldozták. Emlékezők szerint a második békás szökőkút ennek esett áldozatul.

Az új, szolnoki, belvárosi Tisza-híd építése nem véltelenül húzódott majdnem fél évtizeden át. A mederhíd mellett ugyanis meg kellett építeni az új, közel 260 méter hosszú, 14 méter széles, 15 nyílásos ártéri, a szolnoki köznyelvben "százlábú" hidat is. Illetve a belvárosi és a "százlábú" híd között egy 400 méter hosszúságú, új töltést is ki kellett alakítani, amihez 130 ezer köbméter földet mozgattak meg. És nem feledkezhetünk meg a közút, a járdák, a közművek és a közvilágítás, vagy éppen a tiszaligeti lehajtó kialakításáról.

A híd és a kapcsolódó műtárgyak építése során a legnagyobb kihívás az lehetett, hogy a forgalmat nem volt hová terelni, és leállítani sem lehetett. Ezért a megőrzendő pillérek mellé ideiglenes pilléreket építettek a mederbe, amire aztán áthúzták az 1946-os hídszerkezetet, így a művelet miatti 36 órás lezárástól eltekintve - úgy tudom - az építkezés nem akadályozta a forgalmat. Ugyancsak a forgalom leállítása nélkül alakították ki a híd belváros felöli feljáróját, amibe gyalogos alagút, raktár, transzformátorház és közvécé (ma Fregatt) került, és alapvetően átformálta a Szabadság teret is.

Az új hidat 1963. január 13-án adták át a forgalomnak, de a kiegészítő létesítmények befejezése, illetve az építkezés nyomainak eltüntetése még majdnem egy évet vett igénybe. A 4-es főút részét képező, Szolok egyetlen közúti átkelője a város egyik jelképe lett. Nem véletlen, hogy a hatvanas években megalkotott szolnoki címerbe a pelikán alá, a csillag és a folyó fölé is bekerült. Az elmúlt évtizedekben többször is felújították, de igazán talán akkor "könnyebbült meg", amikor átadása után 29 évvel megépült a második, szolnoki Tisza-híd, a Szent István-híd.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Az első szolnoki panelek
Lakótelep az ötvenes évektől épült Szolnokon. Tömbházakat viszont már a negyvenes évek végén is húztak fel. Az akkor még Zagyva-parti lakótelepként emlegetett, a néhai Tabán jelentős részét maga alá gyűrő Móra Ferenc úti negyed volt azonban az első, ahol szolnoki panelból építkeztek.

Az Album további képei
 

AKB

MÁV álláspont
A szolnoki vasútállomás 1-es vágánya mellett lévő táblára festett felszólítást tekinthetjük a Magyar Államvasutak hivatalos álláspontjának vagy új szlogenjének. Mert ugye az elég valószínűtlen, hogy az elmúlt 4 hónapban nem járt arra vasutas, vasúti vezető, és nem tudott volna intézkedni a mocsok eltüntetéséről. Szolnokra is szégyen, hogy a város egyik kapujában így hirdetik az állami vállalat immár hivatalosnak tekinthető álláspontját.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Megmentőnk emléke
"Magyarország megmentőjeként" is emlegetik Benedetto Odescalchit, aki XI. Ince pápaként sokat tett a török kiűzéséért. Ennek ellenére az országban egy tér, utca, szobor és a szolnoki dombormű hirdeti közterületen az emlékét. Ez utóbbi egyben Szolnok egyetlen pápának állított emléke is.

A Szoborpark további képei