Album



Üdvözlet Csehországba

2015. március 21.

Olyan jó lenne tudni, hogy 1921 augusztusában mi járatban lehetett Szolnokon az, aki akkor Csehországba küldött innen képeslapot. Vajon elmesélte-e utána, hogy a képen látható templom éppen nem így néz ki. Avagy szólt-e neki valaki, hogy Csehország akkor már nem létezett.

A bélyegzőnek és a gondos feladónak köszönhetően tudjuk, hogy ezt az özv. Kissné kiadásában megjelent színezett képeslapot 1921. augusztus 21-én adták postára Szolnokon. Címzettje egy bizonyos M. Curda, aki - ha jól olvasom - a csehországi "Zebráce" településen élhetett szűk száz esztendővel ezelőtt. Hogy ki lehetett a feladó, sajnos nem derül ki a rövid, nehezen olvasható, nem is magyarul írt szövegből. Hosszúsága miatt azt gondolom, hogy nem szolnoki lakos volt a feladó, hiszen a két sorba maximum üdvözlet fért, és semmi esetre sem egy távoli ismerősnek szánt beszámoló. Sok mindent elárulna a korabeli viszonyokról, ha tudnánk, ki volt a képeslap írója, aki három évvel a Monarchia felbomlása után és egy évvel Trianont követőn küldött üdvözletet Szolnokról. Az egykori birodalmon belülről, de immár külföldről külföldre. Az biztos, hogy az új politikai berendezkedés még szokatlan volt számára, hiszen a címzésbe Csehországot írt, holott az hivatalosan 1921-ben már nem létezett. Ezt a képeslapot ugyanis az 1918-ban létrejött Csehszlovákiába vitte a posta.

Szolnok történetét ismerve tudhatjuk, hogy a rejtélyes utazó nem láthatta a vártemplomot olyannak, amilyennek ez a lap mutatja. És nem elsősorban azért, mert ez egy utólag színezett fotó. Hanem mert a két folyó és átkelő közelében álló templomot 1919 nyarán, a Tisza túloldaláról sikerült szétlőnie a várost ostromló román csapatoknak. Két évvel később pedig még nem rakhatták annyira rendbe, ahogy ez a kép mutatja. Valószínű inkább, hogy maga az anzikszhoz felhasznált fotó nem a feladás évében, hanem jóval korábban készült. Hogy pontosan mikor, azt sajnos a kép alapján nem lehet kitalálni.

A templomtól balra, mintha villanyoszlopok állnának. Ám ilyesmi itt már a XIX. század végén is előfordulhatott, hiszen a város villamosítása a Vártemplomon túl található helyi erőműtől indult 1896-ban. A bal oldalon futó fakerítésről is nehéz megmondani, hogy vajon már az 1902-ben létrehozott Szolnoki Művésztelep határa, avagy esetleg korábbi építmény. A jobb oldali fák mögött álló építmények pedig végképp nem tudnak segíteni az időzítésben, hiszen alig látszanak, és a helyükön majd csak a harmincas években zajlik komolyabb változás. Színei, illetve a nem képes oldalon lévő felirata alapján úgy tippelném, hogy az 1910-es években készült fotóról és képeslapról lehet szó.

Aminek így igazi különlegessége, hogy még egy európai nagyhatalom határain belül készült, ám használatára már a birodalom széthullása után került sor, amikor határok választották el egymástól az apró nemzetállamokat és magyarokat. Amiről persze már csak egy évszázaddal később, nekem tudósít ez a képeslap.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Szolnoki csendőrlaktanya?
A fényes fotópapír, illetve a nagyítás és a sokszorosítás minősége is egyedivé teszi ezt az 1932-ben postára adott szolnoki képeslapot. Aminek csak egyik különlegessége, hogy német nyelven küldték egy soproni címre. A jobb szélén látható ház, a Tisza szálló fekete tornya és a folyón átevező hajós több figyelmet érdemel.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Hivatalos vélemény?
Tavaly novemberben írtam először erről a vállalhatatlan feliratról, ami a Várkonyi téri ABC melletti átjárót, de lényegében a bolt falát díszíti, és már akkor is több hónapja lehetett ott. Azt hittem, másnak is feltűnik, mást is zavar. De nem. Ez pedig azt is üzenheti, hogy a kijelentéssel egyetért a környék önkormányzati képviselője, maga a város, minden itt indulni akaró jelölt, de még a rendőrség is. Ami azért elég gyalázatos! A szégyen pedig továbbra is közös.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A Gyermekév hercege
Negyven éve lesz 2019. május 26-án, hogy a Fiumei úti iskola előkertjében a kis herceg a rókával beszélget. Szöllőssy Enikő, Munkácsy-díjas szobrászművész pár évvel korábban készített alkotását a Gyermekek Nemzetközi Éve alkalmából állították fel az akkor még Ságvári úti iskola udvarán.

A Szoborpark további képei