Album



Szolnokról Pécsre

2016. november 18.

Hogy mit csinálhatott Bódis Ferenc 1934 tavaszán, Szolnokon, ebből az egyetlen képeslapból nem derül ki. Az viszont igen, hogy hosszabb időre tervezhette a távollétét, mert tiszta ruhákat kért szüleitől. Emellett pedig elégedettnek is tűnt, hiszen három nap alatt 70 pengőt keresett. Érdekelte vajon a képeslap, amin Pécsre küldte üzenetét?

Persze érthető, hogy egy Pécsről érkezett fiatalembernek, három nap után - üzenete szerint az anziksz feladásakor, 1934. május 28-án, ennyi ideje dolgozott - nem Szolnok szépségeinek a felfedezése volt az első dolga. Az írófelület közepén elkezdett üdvözlet, a lap aljára összetömörödő, egyre kisebb betűs sorok, a szerintem utólag felülre írt tiszta ruha iránti kérés, illetve a dupla aláírás mind arra utalnak, hogy Ferinek sürgős lehetett ez az üzenet. Talán induláskor maga sem gondolta át, hogy mennyi időre utazik el Pécsről. Amiben persze közrejátszhatott az is, hogy Szolnokon három nap alatt 70 pengőt keresett, akkoriban, amikor a sláger szerint havi 200 pengő fix már könnyed viccelésre is elegendő volt. Sőt, lapján arról is tudósítja betegeskedő édesapját, hogy hamarosan Pestre megy, így tényleg elkelhetett az összes tiszta ruha, amit odahaza hagyott. Kérdés persze - és ezt nem írta rá a lapra -, hogy mégis hová küldette azokat a ruhákat.

Azért ne legyünk kishitűek! Ha valaki a harmincas években Szolnokon jól keresett, hosszabb-rövidebb időt a városban töltött, ráadásul "partiképes" fiatalembernek számított, akkor biztosan kilátogatott a néhány évvel korábban elkészült Tisza-partra, pontosabban az 1925-26-ban kialakított, 1934-ben éppen Tóth Tamás polgármesterről elnevezett parkba. Amit május környékén pontosan olyannak láthatott a Damjanich utca végéről, ahogy azt ez a képeslap megörökítette. Balról a különleges szépségű, első vasszerkezetes Tisza-hidunk, szemben a még igencsak fiatal gesztenyesor, jobbról az 1926-os feliratú hatalmas amfora, mindezek körül pedig rendezett virágágyások, gyep és padok. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy nagyjából ma is minden ugyanilyen, csak modernebb kivitelben.

Ami azonban kifejezetten furcsa az a gesztenyefák túloldaláról hiányzó mellvéd. Vagyis eredetileg olyan lehetett a park folyó felé eső széle, mintha csak egy gát tetején lenne az egész, ahonnan a rézsün akár a Tiszáig is le lehetett szaladni. Mindez arra utal, hogy az alig pár évtizeddel korábban szabályozott, ám még kevésbé gátak közé szorított folyó nem produkált igazán nagy árvizeket, így nem látták szükségét a magasításnak. Kíváncsi lennék, csak a háború utáni újjáépítés vagy a Tisza kiszámíthatatlansága is kellett az ötvenes években már látható, korlátos, virágtartós betonmellvéd megépítéséhez.

Mindezek mellett van a fotónak egy másik érdekessége is. Nagyjából harminc évvel később is készült egy majdnem ugyanilyen beállítású kép, amin ugyancsak érthetetlen a középpontban álló szereplők. Azon egy anyukára és egy kisfiúra fókuszált a fotós, ezen pedig a padon ülő bácsira. És mindkét, családi albumba inkább illő fotóból képeslap lett. Aminek köszönhetően azt is tudhatjuk, hogy az a pad, amin itt a bácsi ül, harminc évvel később már nem volt a helyén, annak ellenére, hogy a fű és a sétaút íves találkozásának kialakítása megmaradt. Miként az ezen a lapon kivehető utcai lámpa, de még a bal szélen álló villanyoszlop is úgy tűnik, a helyén maradt. Ahogy gondolom, sok növény is.

És akár még arra is lehetett esély, hogy a Pécsről Szolnokra vetődött Bódis Ferenc - Bódis István fia - akár harminc évvel később is láthatta ezt a helyet, igaz akkor már nem Tóth Tamás, hanem Marx volt a névadója.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Alapkő a régi házak helyén
Bontják a régi várost, hogy helye legyen az újnak. Ráadásul ünnepélyesen. Hogy mindenki ünnepelt-e a hatvanas évek végén, nem derül ki a képről, amit elsőre nem volt könnyű azonosítani. (Javított verzió!)

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

Szomorú Szapáry
Nagyjából a Szapáry út közepén, a néhai Ságvári Művelődési Ház és a Népfront székház között, a Deák Ferenc terünkhöz vivő kis köz egyik oldalán áll ez a minimum 125 éves ház. Már a 19. században is ott volt a szolnoki korzón, de nem biztos, hogy még néhány év múlva is ott lesz. Építészetileg talán nem képvisel komoly értéket. Az azonban biztos, hogy az évek óta folyamatosan romló állapota miatt az utca és egyben Szolnok csúfsága is. Amit tehetetlenül kell szemlélnünk. Amíg össze nem dől?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Lány az iskola előtt
A modellül szolgáló hölgy ma már mesze túl lehet a hetvenen, hiszen Simon Ferenc fiatal lányt ábrázoló szobra 1968 óta áll a Tiszaparti sétányon, a gimnázium épülete előtt. A fehér kőszobor pontos címét senki sem tudja, hiszen Álló lányként és Diáklányként is hivatkoznak rá.

A Szoborpark további képei