Album



Lecsúszó képeslap

2013. június 15.

Nem teszem fel a régi képeslapok kapcsán előforduló kérdéseimet, hogy mikor és hol készülhetett a mellékelt fotó. Inkább egy halom, általam használt sztereotípiával kezdem ennek a húsz-huszonöt éves, a Tiszaligeti Strandot mutató lapnak a bemutatását.

Az első - amivel visszautalok az előző héten bemutatott, a Skálát ábrázoló lapra -, hogy a vacak minőségű képeslapok ideje akkor jött el, amikor megszűnt a mindenféle központi irányítás. Amivel persze nem azt akarom mondani, hogy a központosítás jó volt. Hanem, hogy a szabadság nem mindig jár együtt a minőség megjelenésével. Sőt! Ez a szolnoki képeslap például egy családi albumba való, közepes minőségű fotóból, irtózatosan rossz papírra, gyenge nyomdai kivitelben készült. És kerülhetett forgalomba.

Talán ebből következik a második, általam már mantrázott tétel is. Nem kizárt, hogy a hirtelen gyatra minőségűvé váló képeslapok kezdték elriasztani az embereket az anzikszok küldésétől. Ez pedig fokozatosan hozzájárulhatott - még a világháló megjelenése előtt - a képeslapok eltűnéséhez, és így a képes üdvözlet küldése kiment a divatból. Ezért is lehet, hogy ennek a képeslapnak a hátulja üres - ahogy sok nyolcvanas-kilencvenes években kiadott lapé is -, így legnagyobb bánatomra nem merenghetek a küldő és a címzett kapcsolatán, vagy a szövegben rejtőzködő történeteken.

A harmadik, amit nem tudok kihagyni, hogy kis túlzással, de ez a lap is szinte bárhol készülhetett volna. Avagy, más olvasatban: nagyon helyi szeműnek kell lenni ahhoz, hogy csak a képről be tudjuk azonosítani az ábrázol helyet. Azaz Szolnok szépségének vagy különlegességének a közvetítéséhez a felhasznált fotó nem sokat tesz hozzá. És ez a tendencia - ne szépítsük - a hatvanas-hetvenes években kezdett felerősödni, amikor a képeslapok nem az adott város egyedi, jellegzetes szépségeit akarták megmutatni, hanem a fejlődés során elért sikereit. Nekünk már van vasbeton szállodánk, toronyházunk, a Középület Tervező Vállalat által egyenre álmodott iskolánk. A nyolcvanas évek végén meg már vízi csúszdánk is.

Amiről persze el kell mondanom, hogy valamikor a nyolcvanas évek második felében maga volt a csoda. Nem emlékszem, hogy a Tiszaligeti Strand e képen is látható első, kék csúszdáját pontosan mikor állították fel, nekem 1987-88 rémlik. Az biztos, hogy akkoriban jártunk Miskolcon, ahol a helyi strandot csak azért kerestük fel, mert ott már volt ilyen hatalmas csúszda. És bár majdnem megfagytunk, de nem lehetett kihagyni, hogy a belépőn túl 20 forintot - az akkor elég sok pénz volt, 2-3 napi tízóraim ára - fizessünk egyetlen csúszásért. Ami elsőre nem volt túl felemelő élmény, másodikra meg nem volt pénzünk. Úgyhogy a Tiszaligetben felállított, és emlékeim szerint a belépés után ingyenesen használható csúszda elképesztően nagydolognak számított. Bár, ma már nem értem, hogy ebben a felmászok, lecsúszok, szemem-orrom-szám tele lesz vízzel dologban mi a jó, volt egy nyár, amikor fél napokat töltöttünk ezzel.

Mint ezen a képeslapon is kivehető, ezzel a haverokkal nem voltunk egyedül. Mint látható, nemcsak az indulási ponton, de előtte a lépcsőn is hosszú sor áll a csúszás lehetőségéért.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Séta a Netfeld-palota előtt
A Róth Dezső szolnoki papírkereskedő megbízásából készült kép fotósa nagyjából a mai Boldog Sándor István és Baross utcák kereszteződésétől dolgozott. Célja egyértelműen az volt, hogy lencséjével befogja az egész Nerfeld-palotát, ami nem sokkal előbb készülhetett el. Szolnok 1930 körül.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

Szomorú Szapáry
Nagyjából a Szapáry út közepén, a néhai Ságvári Művelődési Ház és a Népfront székház között, a Deák Ferenc terünkhöz vivő kis köz egyik oldalán áll ez a minimum 125 éves ház. Már a 19. században is ott volt a szolnoki korzón, de nem biztos, hogy még néhány év múlva is ott lesz. Építészetileg talán nem képvisel komoly értéket. Az azonban biztos, hogy az évek óta folyamatosan romló állapota miatt az utca és egyben Szolnok csúfsága is. Amit tehetetlenül kell szemlélnünk. Amíg össze nem dől?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A sétány vasmacskája
A Tiszaparti gimnázium sarkánál immár 12 éve áll egy vasmacska vagy, ha úgy jobban hangzik, egy horgony. Előtte kis tábla hirdeti, hogy kinek az adománya. Ennél többet azonban eddig nem találtam a műtárgyról, így csak találgatni tudok a Szigony utcai horgonyról.

A Szoborpark további képei