Album



Jellegzetes jellegtelen

2012. május 20.

Egy magyarázat szerint, azért lett ilyen - szerintem ronda - a színház főbejárata 1963-ban, mert a tervező a szomszédban álló tízemeleteshez akarta igazítani az épület küllemét. Ez a védekezés a dátumokon bukik meg.

Akárhogy is nézzük, de az 1800-as évek végétől a ma Tisza-partnak nevezett rész - az egykori csirke- és búzapiac, a malom és a kikötők környéke - öt-hat évtized alatt valami egységesnek tűnő fejlődésen ment keresztül. Kezdődött az egész a mai Verseghy gimnázium felépítésével, majd jött a református templom, aztán a zsinagóga, a Barta-palota, a leányiskola, a Tisza-híd felé haladva pedig a színház, a Tisza-szálló, az evangélikus templom és a megyeháza. Nem mondom, hogy építészeti különlegességeket húztak fel, de mégis ezek az épületek egyfajta hasonlóságot mutatnak.

Aztán jött a nem tudom hányadik előző rendszerváltás, ami meglehetősen erőszakos nyomot hagyott a környéken (is). A Szigligeti utcában álló sztálinbarokk lakóházak még úgy-ahogy belesimulnak a környezetbe, viszont a hatvanas években elkövetett vasbeton kockák mindenen átgázolnak. Ezek közül a legkirívóbb - és a magam részéről megbocsájthatatlan gaztett - a színház mellé felhúzott, katonai bérház, ami agyonvágja a környéket. De illeszkedik a sorba a megyeháza melletti irodaház is, ahogy 1990-ig a Szigligeti Színház bejárata is a világot a sarkaiból kibillenteni szándékozó mentalitásra rímelt.

Az azonban nem igaz, hogy az 1963-ra teljesen lepukkant színháznak azért kellett ilyen, a szocreál építmények között is kirívóan ormótlan vasbeton főbejáratot kreálni, mert a szomszéd telken álló toronyház külleme ezt kívánta meg. A toronyházat ugyanis csak 1966-ban építették. Tehát a színház tervezőjének minimum jövőbelátónak kellett volna lennie - ami persze nem kizárt. Az pedig egyenesen a parasztvakítás kategóriájába tartozik, hogy az épület hátsó traktusához meg azért nem nyúltak, hogy az átvezessen a Tisza szálló stílusába. Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy belássuk, a húszas és negyvenes években is foltozgatott színháznak építészetileg már semmi köze nem volt a szálló stílusához.

Szerintem a magyarázat ennél jóval prózaibb. A lepukkant színház felújítására a Megyei Tervezővállalat helyi szakemberei voltak kéznél, és ahogy a Kossuth tér hatvanas években felhúzott házait elnézzük, nekik ennyire futotta. Nem lett szép, de a mieink tervezték. És nem lett jó minőségű sem, hiszen a felfutó építési dömping idején, nem a legjobb kivitelezők maradtak a felújításra. Így bő negyedszázadra ilyen megerőszakolt, és gyorsan romló épület lett a szolnoki színház hajléka.

Ami persze nem akadályozta meg az épületet életre keltőket, hogy abban a negyedszázadban Budapesten is emlegetett, országos hírű színházat működtessenek itt. És ez sokkal fontosabb, minthogy a korabeli képeslapokon a színház akkori jellegtelen bejárata vitte Szolnok hírét.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Bringa és szecesszió
Ez a feltételezhetően Szigeti Henrik által készített 111 éves fotó nemcsak azért érdekes, mert vadonatúj állapotában mutatja a Szapáry és a Baross utca torkolatából nagyjából 55 éve elbontott szecessziós banképületet, hanem mert talán az első szolnoki, nem műtermi kép, amin kerékpáros látható.

Az Album további képei
 
hirdetés Az eltűnt városháza borító

AKB

Plakátmagány
Beruházni, kivitelezni nagyon tudunk. Működtetni már nem annyira. Néhány évvel ezelőtt viszonylag esztétikus hirdetőtáblák kerültek a Szapáry út megújult burkolatára. Hogy milyen pénzből, mára nem érdekes. Az azonban érdekelne, kié lehet ez a néhány hirdetőtábla. Kit nem zavar, hogy hónapos plakátok rohadnak rajtuk? Ki nem veszi észre, hogy van, amelyikre vállalhatatlan kiegészítések kerültek? Szolnok közepén. Vagy ezek magányos plakáthelyek, gazdátlan plakátokkal? Kellemetlen ez a tulajdonosra, a hirdetőkre, a plakátokon szereplőkre, de ránk, szolnokiakra nézve is.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A városrész jelképe
Szandaszőlős jelképe vagy címere is lehetne a városrész kvázi főterén 2014 óta álló Szőlővivők című alkotás. Pogány Gábor Benő szolnoki születésű és Szolnokon is élő és alkotó, Munkácsy-díjas szobrászművész "háromalakos" műve tulajdonképpen egy kút a Lengyel Antal téren.

A Szoborpark további képei