Album



"Fontos" épület

2013. január 13.

A Kossuth Lajos utca és a mai Kellner Gyula sarkán álló irodaház nem szépsége vagy különleges építészeti megoldásai okán fontos, hanem mert ebben alakították leginkább Szolnok mai arculatát. Amin lehet vitatkozni, de változtatni csak lassan és nehezen.

Eredetiben nincs a birtokomban ez a kép, sőt abban sem vagyok biztos, hogy valahol még meg lehetne találni. A neten bukkantam az egykori Szolnok Megyei Tervezővállalat munkásságát 1960 és 1970 között bemutató kiadványra, aminek képes melléklete ezt a fotót is tartalmazza. A dokumentum egyébként azt volt hivatott illusztrálni, hogy abban az évtizedben a megye építészei milyen középületekkel járultak hozzá a Szolnok és a hasonló nevű megye arculatához.

A városban például az ő munkájuk a Kossuth tér valamennyi XX. századi épülete - az 1. számú irodaház kivételével -, de nekik "köszönhető" a vitatott katonai 10 emeletes a színház mellett, vagy éppen az egykori közgés kollégium, a Térképészeti Vállalat vagy a Titász székháza is. És természetesen a saját irodaházuk a város központjában.

Én tudom, hogy a hatvanas években nemcsak lakásból, de irodából is nagyon kevés volt a városban. Azt is el tudom fogadni, hogy az ötven-hetven évvel korábbi építészeti stílusokat meg kellett haladni. Sőt, saját szememmel láttam, hogy Németország szerencsésebb felén is hasonló stílusban építették újjá a lerombolt régi városokat. Mindezekkel együtt fenntartom magamnak a morgás jogát, és ezt a képet nézve azt kell mondanom: ez borzalom.

És ne mondja senki, hogy egy kis fantáziával nem lehetett volna az akkoriban már legalább kilencvenéves megyeháza (akkor tanácsháza) és hatvanéves kaszinó (akkor úttörőház) vagy a szemben lévő palotasor stílusában építkezni! No meg azt sem, hogy a szocializmusban ez a mentalitás volt a kötelező.

Persze ahogy múlik az idő, úgy van egyre kevesebb esélyünk arra, hogy az okokat kiderítsük. Főleg, hogy információim szerint az egykori megyei tervezővállalat irattárát sikerült a kilencvenes évek elején elveszíteni. Azaz számtalan épületünk eredeti terve megsemmisült, gondolom, a hozzájuk fűzött szöveges anyagokkal együtt.

Így nekünk nem marad más lehetőségünk, minthogy nézegetjük a nagysikerű vállalat, nagysikerű épületeit. És megállapíthatjuk, hogy amikor a hatvanas évek végén, egy esős napon lencsevégre kapták ezt az épületet, milyen klassz Ikaruszok jártak a városban. Még fekete alapon fehér betűs rendszámmal. Vagy, hogy akkoriban a közlekedési táblákat nem szürke oszlopok, hanem fekete-fehér póznák tartották. Meg nézegethetünk kő virágtartót és olyan utcai szemeteseket, amelyek Szolnoktól Szombathelyig, valamennyi város utcáit díszítették.

Tehát nézhetem ezt a képet úgy is, mint a múlt egy pillanatát. Meg nézhetem úgy is, mint a jelenünket meghatározó cég szellemiségére oly jellemző székházat.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Szép híd, szépírás
Az első vasszerkezetes, szolnoki, közúti Tisza-híd átadása után nem sokkal készülhetett ez a fotó, amiből Gerő Ignácz jelentetett meg képeslapot. Ez a lap azonban nemcsak a fotó miatt érdekes, hanem egy bizonyos Miklós gyönyörűséges kézírása okán is. Most már értem, miért volt külön tantárgy az iskolákban a szépírás.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Szolnoki guanó
Még néhány év és megnyitható az első szolnoki guanó bánya, így a város már nemcsak a műtrágya, de a magas foszfor- és nitrogéntartalmú, állati eredetű talajjavítóról is híres lehet. Addig már csak azt kell megoldani, hogy a Szapáry és a Kreutzer köz - egykori Sütő köz - sarkán megnyíló bánya ne fertőzze meg és pusztítsa ki a város lakosságát. Ám ettől nem igazán kell tartani, mert mind a helyi közterületesek, mind a közegészségügyi szervek hasonló módon tesznek madárürülék felhalmozódására a megyeszékhely közepén, mint maguk a szárnyasok. Büszkén jelenthetjük: Szolnokon ma még "sz@rnak, bajnak nincs gazdája", zavartalanul épülhetnek a guanó-hegyek.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Tánc a volt tánchelyen
Az egykori Szakszervezetek Művelődési Ház oldalsó bejárata fölött ma még ott van Andrássy Kurta János 1958-ban kihelyezett Tánc című domborműve. Bár az épület falai között sok tánc már nem lesz, bízzunk benne, hogy új funkciója mellett is a helyén maradhat ez a köztéri plasztika.

A Szoborpark további képei