Album



Dilettáns képeslap

2017. március 23.

E képeslap megjelentetéséhez minimum két dilettáns ember kellett a hetvenes évek második felében. A fotós, aki jónak gondolta azt a felvételt, aminek leghangsúlyosabb eleme egy pucér fenék, illetve minden egészalakos figura a nézőnek háttal van. Továbbá a szerkesztő, aki a képet elfogadta, és a hátuljára még a "Felszabadulási emlékmű" feliratot is kitette.

Közel negyven év távlatából a két dilettánsról persze már semmit sem lehet tudni, elsősorban azért, mert e fekete-fehér képeslap mindenféle kiadói megjelenés nélkül látott napvilágot. A bélyeg, a címzés és a szöveg helyének kijelölésén túl mindössze azt sikerül a bal felső sarokba felírni, hogy 2Szolnok, Galéria és Felszabadulási emlékmű".

Persze nem zárható ki, hogy a hetvenes években már éledező maszek világban, valamelyik ügyes trafikos gondolt egy merészet, és nem a monopolhelyzetben lévő Képzőművészeti Alap Kiadótól rendelt képeslapokat, hanem maga csinált vagy csináltatott párat. Végül is a korabeli fotós szaküzletekben eleve készültek olyan gyerekportrék, amiknek a hátuljára képeslap formátumot tettek, hogy a boldog szülők szétküldhessék azokat. Tehát a technika megvolt, és kockázat se lehetett túl nagy.

Pedig akár egy szemfülesebb belügyes ezen a postára kerülő képen ki is akadhatott volna. Mert milyen dolog már az első világháborús hősök emlékművét Felszabadulási emlékműnek titulálni, ráadásul abból leginkább csak a megmintázott alak fenekét kiemelni. Kész provokáció. Ami azért a hetvenes évek második felében, amikor éppen a csehszlovák Charta'77 körül ment a hiszti, rosszul is elsülhetett volna. Ha meg abba is belebonyolódnak, hogy a "felszabadulási" emlékműtől éppen mindenki távolodik - ha akarom, menekül -, akkor a propaganda minden elemi alapszabályát megsértették a készítők.

Feltételezem, ha ez a kép valami hivatalos úton vált volna képeslappá, akkor a hátuljára talán az is felkerül, hogy Tiszai hajósok tere. Merthogy az akkor még alig száz esztendős közterület - amit hívtak korábban Erzsébet királynénak, Adynak, Románnak, Szófiának majd egyszerűen csak Erzsébetnek - 1975-ben, Szolnok 900 éves évfordulója alkalmából kapta a mai nevét. Amikor a közel három évtizedig pusztuló és raktárnak használt, 1899-ben épült Zsinagóga már a megyei múzeum kezelésében működő Szolnoki Galériaként funkcionált. Tehát lett volna indok arra, hogy egy jó minőségű fotón örökítsék meg a teret.

A dilettáns fotósnak és kiadónak a mából nézve persze hálásnak is lehet lenni. Merthogy emlékeim szerint a tér 2010-ig nagyjából ugyanígy nézett ki. Túlburjánzó növények, nem túl szép virágágyások, kaviccsal leszórt utak és rideg betonpadok. Ahol nagyobb élet csak akkor volt, amikor a két közeli szakközépiskola diákjai tanítás után tömegesen indultak a város felé, vagy éppen a Galéria tövében bandáztak.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Falu és város
Vágjuk ketté ezt a képet. A bal oldali felét kézbe véve azt gondolhatnánk, a múlt század elején, egy alföldi faluban járunk. Jobb oldalát figyelve viszont akármelyik városban is lehetnénk. Így együtt viszont Szolnokon vagyunk, a mai Gutenberg téren, talán a múlt század első felében.

Az Album további képei
 
hirdetés Az eltűnt városháza borító

AKB

Hova lett a fatörzs?
Szolnok egyik különleges közterületi "szobra" volt (?) az a 120 éves fekete nyár törzsszelet, amely a Tisza árterében végzett helyreállítási munkáknak állított emléket. A fatörzset négy évvel ezelőtt egyszer már "renoválták", ám most ismét eltűnt. A mellette lévő ismertető tábla így most értelmetlenül áll a Vízügyi székház tövében. Reménykedjünk, hogy a 120 éves törzs ismét csak "felújításon" van, és nem valami végzetes baj érte, így hamarosan visszakerül a Boldog Sándor István útra. Persze, pár sort megérne, hogy ne aggódjunk, hisz az utóbbi hónapokban túl sok szolnoki "emlékműnek" kélt lába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Kablay Lajos mellszobra
Lassan másfél évtizede áll a róla elnevezett téren Kablay Lajos posztumusz ezredes mellszobra. Bevallom, eddig nem sokat tudtam arról az emberről, aki lényegében 1956-ban megmentette Szolnokot a vérontástól és a jelentősebb pusztítástól. Igyekszem pótolni.

A Szoborpark további képei