[Ajánlom]

Színészfoglalkoztató

2021. április 27.

Van, hogy az iskola sem vállalkozik többre, mint a gyerekek megőrzése. Olykor ennek is lehet örülni. De színházban hasonlót látni? Balázs Péter utolsó rendezése igazgatóként nem hazudtolta meg önmagát. A Déryné ifjasszony az elődök és a színház előtti tisztelgés minden lehetőségét kihagyja.

Fussuk le a tiszteletköröket! Ebben a járványos helyzetben már az is nagydolog, hogy egy kulturális intézmény meg tudta vagy akarta - esetleg mindkettő - tartani a dolgozóit. Pozitívumként említhetjük, hogy ráadásul nemcsak nem küldött el senkit, de próbálta foglalkoztatni is a munkavállalóit, hogy fizetést adhasson, vagy ne a semmiért vegyék fel a kollégák a pénzüket. Mindeközben a részben az intézményt eltartó közönségéről sem feledkezett meg. Ha nem is a megszokott módon, élőben, de a világhálón próbálta tartani velük a kapcsolatot. Tehát lehet pozitívumokat is találni abban, hogy a Szolnoki Szigligeti Színház közel négy hónapos kihagyás után ismét premierrel jelentkezett.

A tiszteletkörök megtételét követően a 14 év után távozó igazgató munkásságáról is ejthetnénk szót e minőségében az utolsó általa rendezett darab elemzésével. A Déryné ifjasszony felfogásában, a színészektől elvárt játszási technikával, a díszletről és a jelmezről gondoltakkal együtt azonban pont olyan volt, mint Balázs Péter bármelyik rendezése az előző közel másfél évtizedből. Amelyek után én nem tudtam és tudok mást kérdezni, minthogy mi volt a cél, miről akart mesélni, mit üzent volna az aktuális történet? Mert szerintem az nem színjátszás, amikor egy drámát bárminemű önálló ötlet nélkül, szimplán felmondatunk a több szempontból is ránk bízott, és sokszor jóval többre érdemes színészekkel. Herczeg Ferenc drámája a szokásos manírok mentén le lett tudva, ki lett pipálva, közben pedig felejthetően működött a színészfoglalkoztató vagy színészmegőrző.

Pedig a magyar nyelvű színjátszás kezdeteiről, a vándorszínészek időszakáról szóló darabbal akár fejet is lehetett volna hajtani az elődök előtt. A darabban szereplő, különböző direktorok vetélkedését pedig az elmúlt másfél évtized görbe tükréül, egy kis önreflexióra, visszanézésre is fel lehetett volna használni. Tényleg együtt sírhattunk és nevethettük volna ezen a darabon, ha a középpontjában nem valami szerelmi szálak gombolyodnak, hanem a színészek, a színjátszás nehézségei és szépségei. Hányféle karakter brillírozhatott volna a kitalált társulat utazása során, akár az igazi társulat büfétörténetei alapján!

Arról nem is beszélve, hogy a szövegük szerint éhező színészek olyan ruhákban parádézták végig az alig kilencven perces előadást, amilyenekhez hasonlót legfeljebb Sissi gödöllői fogadásain viseltek, de semmi esetre sem echós szekéren, erdőkben bolyongva. Vagy a minden bizonnyal szintén sokaknak munkát és megélhetést adó, álomszép és kellően drága jelmezek valami pluszjelentést hordoztak? Esetleg azt, hogy a színházban a látszat, és ami mögötte van, az nem ugyanaz? De akkor miért nem rittyentették a színpadra vasból és betonból a klasszicizáló régi-új Lovardát a Budavári Palotából?

Nem ragozom, nem bosszantom magamat tovább. A Déryné ifjasszony akár egy korszakot lezáró, vállalható és emlékezetes előadás is lehetett volna. Igaz, ahhoz az előző 14 évnek is másmilyennek kellett volna lennie. Így legfeljebb azért lehet majd belőle korszakhatár, mert szeptembertől tényleg valami egészen más és új kezdődik Szolnokon. Függönyt le! Nincs vissza taps. Reménykedjünk!

(A fotók a Szolnoki Szigligeti Színház oldaláról valók.)

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Hol a kocsis?
Az egykori Magyar Rendőr című belügyminisztériumi kiadású lap képarchívumának jelentős része felkerült a Fortepan.hu oldalra, amelyek között néhány szolnoki vonatkozású fotót is találhatunk. Ezen az 1955-re datált képen a Kossuth tér látható, és számunkra talán nem a rendőr a legérdekesebb rajta.

Az Album további képei
 
hirdetés

AKB

Hazamentek a legények
A Szolnoki vár projekthez kapcsolódóan optikai tuningon esett át a Nyári Lőrinc híd. Talán ennek részeként takarították ki a néhai bölcsőde és Szabadság téri kereszteződés közötti dzsumbujt, aminek vagy két hónapja áldozatául esett egy EuroVelo tábla is. Nem is hiányzik azóta se senkinek. Lehet, hogy eredetileg is felesleges volt? Vagy csak gazdája nincs? A munkát elvégző legényeket meg már nem érdekli, hisz rég hazamentek.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Hirdesse az a tábla!
Az egykori MÁV Járműjavító Művelődési Ház falán hatvan éve hirdeti egy tábla, hogy a magyar vasút- és ipartörténet szempontjából is fontos üzem 1856 óta működik. Szövege szerint hirdet mást is, amivel minimum vitatkozni lehet, ám ez ne legyen ok a márványtábla leverésére vagy letakarására.

A Szoborpark további képei