[Ajánlom]

Játszd újra!

2019. szeptember 09.

Amerikai film is lehetne az egyik legnagyobb amerikai filmrendezőről szóló mozi. Ám a Curtiz magyar film, egy Amerikában naggyá lett magyarról, Kertész Mihályról. Akiről a Casablanca rendezése közben szőttek történetet egy új, magyar, filmes generáció tagjai. Michael Curtizhez méltóan.

Szerintem nagyon sok külföldivel, és magyar filmekre ritkán beülő hazánkfiával is el lehetne hitetni, hogy a szeptember 12-én mozikba kerülő Curtiz című alkotás egy amerikai film. Nemcsak azért, mert az Amerikában játszódó történet, amerikai olvasztótégelyből felbukkanó szereplői, amerikai akcentussal beszélnek angolul, amikor meg valaki magyarul szólal meg, azonnal megjelenik az angol felirat. Hanem a képi világ, az ezzel szorosan összefüggő kameramozgások és fények miatt, no meg a lendületes történetmesélés és sztoriszálak szövögetése okán is. Az elmúlt évtizedek jó néhány köldöknéző vagy pénzjegynyomdának használt magyar mozija után rá kell csodálkoznunk, hogy hazai filmesek is tudnak ilyet. Aminek okait keresve kellemes meglepetés is érhet bennünket. Topolánszky Tamás Yvan filmrendező, forgatókönyvíró és producer csapata ugyanis egy új generáció, egy erős harmincas, első nagyjátékfilmes korosztályt képviselnek. Akik nemcsak Kertész Mihályhoz lettek méltóak, de a magyar film szerelmesei számára is reményt jelentenek.

Ha egy dolgot kellene mondanom, miért is tetszett annyira a Curtiz - A magyar, aki felforgatta Hollywoodot című film, akkor a nem a végtelenben, hanem a film végén találkozó párhuzamos történeteket emelném ki. Mert ez a film szól egyszer a Casablanca megszületéséről, egy keményfejű, olykor kibírhatatlan, de mégis zseni művészről. Másrészt Kertész és a lánya rendezetlen, szikrázó kapcsolatáról. Harmadrészt pedig a háborúról, annak jórészt amerikai szemszögéről, az ott élők európai eseményekhez fűződő viszonyáról. Topolánszky Tamás Yvan, Bak Zsuzsanna és Ward Perry forgatókönyve úgy szövi ezeket a szálakat, hogy mind megőrzi önállóságát, miközben a film vége, a katarzis felé tartva egy közös célt építgetnek. Kitalálva, pontosan elmesélve, jó dialógusokat használva, élvezetesen.

Amennyiben egy fontos erényét is említenem kellene e filmklasszikusnak a forgatása idején játszódó mozi kapcsán, akkor azt mondanám: csak annyira szól a Casablancáról, amennyire a saját sztori megköveteli. Az alkotók egyáltalán nem akarnak az Oscar-díjas, az elvitathatatlanul az egyetemes filmtörténet részét képező, számtalan későbbi alkotásban visszaköszönő, legendás idézeteket szülő mozi dicsőségében lubickolni, annak részesei lenni. Egyáltalán nem jönnek szemben a világhírű szereplők, nincsenek eredeti filmfelvételek, vagy kínosan újrajátszott jelenetek. Viszont van egy önálló életet élő, nagy ívű "werkfilm", aminek nézése közben végig tudjuk, minek a kulisszái mögött forgott.

További felsorolás esetén említenem kellene a film képi világát, ami Dévényi Zoltán munkája, és olyan kameramozgások és képkivágások vannak benne, hogy leesik a néző a székről. De külön cikkeket kellene szentelni az ugyancsak fiatal Subicz Gábor filmzenéjének, ami legalább annyit tesz hozzá a hangulathoz, mint a kép vagy a színészek. És ez utóbbiakról is hosszan kellene írni, mert a legapróbb karakterek is zseniálisak, legyenek akár ebben a történetben kellékesek, forgatókönyvírók vagy éppen karót nyelt amerikai hivatalnokok.

Lengyel Ferenc és Dobos Evelin, azaz Kertész Mihály és lánya, Kitty megformálói külön is kiemelendőek. Sok külföldivel és magyar alkotásokat ritkán néző hazánkfiával el lehetne hitetni, hogy ők is amerikai színészek, de nem a B és Zs kategóriás filmekből. Lengyel, aki eddig számomra mindig Retek volt a Portugálból, mostantól valószínűleg Curtiz lesz, annyira belebújt ebbe a karakterbe. Egyetlen pillanat nem volt, amikor ne lett volna hiteles és Curtiz minden hibája ellenére szerethető. Dobos Evelin pedig nemcsak gyönyörű ebben a filmben, de kellően titokzatos, ugyanakkor erős és szerep szerinti apjához sok tekintetben hasonló keménységű. Simán tudok úgy gondolni erre a filmre, mint kettőjük drámájára, egy a maga nemében gyönyörű apa-lánya kapcsolat kibontására.

Ja, és még egy fontos dolog! A film alapötlete, miszerint készüljön mozi a leghíresebb hollywoodi magyarról, annyira triviális, hogy nem is értjük, eddig miért nem jutott eszébe senkinek. Sem itthon, sem Amerikában. De hát a zseniális dolgok a legtöbb esetben apró, kézenfekvő ötletekből születnek.

(A film szeptember 12-től látható a Tisza moziban is.)

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Városháza az utolsó békeévben
A második világháború utolsó olyan évében adták postára ezt a lapot Szolnokon, amikor még az ország területén és így a városban sem ropogtak a fegyverek. A következő esztendő végén azonban már a Városháza kupolái sem voltak meg. Niehold Jenő kiadványán ritka szögből látható az épület.

Az Album további képei
 

AKB

Félbemaradt pusztulás
Nemcsak az a baj, hogy a Mária utcában egy újabb régi, szolnoki ház tűnik el. Hanem az is, hogy az eltűnés milyen hosszú ideig tart. Hónapokkal ezelőtt kezdték a bontást, aztán félbemaradt. Így ma, a járda mellett egy kibelezett ház megmaradt főhomlokzata várja a sorsát. Amit reméljük, nem valami vihar fog beteljesíteni! És nem akkor, amikor valaki pont arra sétál! Mert ez a bontás már nemcsak ronda, de életveszélyes is. Hónapok óta. Szolnokon.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Szentháromság torzó
Talán egyetlen olyan települése sincs az országnak, de városa egész biztosan nincs, ahol ne állna Szentháromság szobor. Szolnok is így van ezzel, igaz a mi szobrunk ma már csak torzóban van meg, és nem ott, ahol a XX. század első felében állt.

A Szoborpark további képei