[Ajánlom]

Hiányzik Lenin?

2021. március 08.

A "30 éve szabadon" emlékbizottság jóvoltából a rendszerváltást idéző installáció került a Hild tér sarkára. A gyaníthatóan helyi közreműködéssel készült utcai kiállítással csak az egyik baj, hogy a legnagyobb helyet Lenin kapta rajta. Szégyellem, hogy ez így kikerülhetett Szolnokon.

A legalább öt méter magas, minimum oldalanként két méter széles, tehát összesen vagy negyven négyzetméteres installáció láttán az első kérdés, amit fel kell tennünk, hogy vajon miért éppen most került ez ki Szolnok egyik forgalmas terére. Tény, hogy a rendszerváltást nem lehet egyetlen évszámhoz kötni. Néhányan már a világútlevél 1988. január 1-jei bevezetésétől kezdve számolják, míg mások csak 1989-et vagy éppen az első szabad választások évét, 1990-et tekintik annak. Természetesen 1991-re is lehet magyarázatot és akkor 30 éves évfordulót találni, hiszen abban az évben hagyták el az utolsó szovjet alakulatok Magyarországot, sőt Szolnokot is. Ám, ha nem egy megkésett - tavalyról vagy azelőttről kimaradt - kiállításról van szó, és az utóbbi dátum az apropó, akkor legalább egy fénykép és egy bekezdés kerülhetett volna a Vörös hadsereg kivonulásáról erre az utcai produktumra.

Persze azt is mondhatjuk, hogy nem kell apropó egy ilyen kiállításhoz. A szabadságunkra mindig érdemes emlékezni és emlékeztetni. Igaz, de nehéz elengedni, hogy a "30 éve szabadon" emlékbizottság biztos elég sok pénzt adott egy ekkora installáció megszerkesztéséhez, tervezéséhez, gyártásához, felállításához, őrzéséhez, világításához, kommunikáláshoz és lebontásához, illetve, hogy minden ponton mindenkinek megérje ezzel foglalkozni. Tehát a rengeteg pénz elköltését valamivel szükséges volt alátámasztani, ezért kellett ezt felállítani. De, ha már volt rá pénz, akkor nem lehetett volna valami vállalhatót csinálni? Például elgondolkodott-e bárki azon, hogy négy-öt méter magasra milyen képet és szöveget érdemes elhelyezni?

Az igazi gond azonban nem is a kivitelezéssel van - bár egy korrektor is átfuthatta volna még a szövegeket -, hanem a szerkesztéssel és főleg a tartalommal. A szerkesztők és a szerzők azt például biztosan nem gondolták át, hogy azok, akiknek személyes emlékeik vannak a rendszerváltás éveiről, bizony negyvenhez közelednek vagy túl vannak azon. Azaz a város lakosságának minimum a felének az MSZMP, az MDF vagy pláne a SZETA éppúgy nem mond semmit - vagy nagyon keveset -, mint az a képaláírás, hogy "Erdélybe induló segélyszállítmányok bepakolása, 1989 karácsonya". Lett volna hely egy-egy magyarázó mondatra, mondjuk a román kommunista diktátor elleni 89-es forradalomról. De sorolhatnám a random feltűnő szolnoki neveket, akiknél mintha szemérmesen szerették volna elhallgatni, hogy harminc éve melyik - ma már nem létező vagy jelentéktelen - párttal képzelték el a rendszerváltást.

A nevek és a képek alapján nincs kétségem afelől, hogy bár csak egy szombathelyi cég neve szerepel az installáción, az egész összeállításában és a végső verzió elfogadásában szolnokiak is közreműködtek. Akik vagy nagyon csekély ismerettel rendelkeznek a korszak szolnoki történéseiről, vagy eleve valamiféle tendencia irányította őket. Igaz, tudásukkal pazarul illeszkedtek a kiállítás országos eseményeinek összeállítóihoz, akik egy oldalon, négy képben, tulajdonképpen 2 évet akarnak elmesélni vagy felvillantani. Zárójelbe téve bármiféle időbeli következetességet. Már, ha fontos, hogy a történelemben egymás után következő események valami módon egymásra épülnek és hatnak. Igaz, mi ez ahhoz képest, hogy a szabad választások és az Antall-kormány megalakulását idéző sorokhoz az 1989-es kerekasztal tárgyalások fotója került Fejti elvtárs kopasz fejével?

A legmagasabb labda azonban, hogy a produktum felét - azaz a hasáb két oldalát - Lenin, vagyis a 31 éve elbontott szolnoki Lenin-szobor foglalja el. Ha nem a hiányát akarták a szerkesztők érzékeltetni, akkor teljesen indokolatlanul. Megfeledkezve többek között arról is, hogy ez a szobor az 1956-ban ledöntött szovjet emlékmű helyére került, azaz szimbolikus volt a helye. Ráadásul a szolnoki rendszerváltás történetében sokkal jelentősebb volt a Kossuth téri - a város főterén, az önkormányzattal szemben álló - Munkásmozgalmi emlékmű elbontása, vagy a Hősök terén lévő Szovjet hősi emlékmű szétszedése.

Akik ezt elkövették, azok remélem, nincsenek tisztában azzal, hogy hány gyanútlan ember tudásában, közös emlékezetében okoznak ezzel maradandó kárt. Mert, ha mindez szándékos volt, akkor még nagyobb a baj. Ezek a tablók így egyszerűen vállalhatatlanok, ostobák, károsak, és az egész városra nézve szégyenletes, ha március végéig a helyükön lesznek. És ezt az sem menti vagy magyarázza, hogy a város polgármesterét is sikerült a "felavatására" kirángatni és méltató szavakra rávenni. Ez legalább annyira kellemetlen, mint az egész installáció.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

A Népbank (Sztár) építése előtt
A mai napig csodálattal tölt el, hogy az előző századforduló környékén érdemes volt Szolnokról képeslapot küldeni a fővárosba a másnapi érkezéséről szóló üzenettel. Miként az is, hogy egyetlen ház felépítése vagy eltűnése miként változtatja meg egy utca képét. A korabeli retusálásokról nem is beszélve.

Az Album további képei
 

AKB

Szeméttároló oszlop
Tény, hogy így legalább nem fújja szét a szél a szemetet. Az is elvitathatatlan, hogy aki a villanyoszlop nyílásába betömte az üres PET palackokat meg a kukorica konzerv dobozát, annak legalább eszébe jutott: valamit kezdeni kellene a hobbija során keletkezett szeméttel. De, ha már a vízparttól az útig elvitte, nem lehetett volna egy kukáig vagy hazáig? A villanyoszlopokat ritkán ürítik a kukások. Mi lesz ezzel a szeméttel? Már más gondja.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Két lány a papírgyárnál
Feltűnt már Önöknek, hogy Szolnokon milyen sok, fiatal lányt ábrázoló szobor van? Közülük az egyik, talán kevésbé ismert a néhai papírgyár előtt álló páros, amelynek sem a pontos felállítási idejét, sem a valódi címét nem tudjuk. Így akár új értelmet is adhatunk neki.

A Szoborpark további képei