[Ajánlom]

Hiányzik Lenin?

2021. március 08.

A "30 éve szabadon" emlékbizottság jóvoltából a rendszerváltást idéző installáció került a Hild tér sarkára. A gyaníthatóan helyi közreműködéssel készült utcai kiállítással csak az egyik baj, hogy a legnagyobb helyet Lenin kapta rajta. Szégyellem, hogy ez így kikerülhetett Szolnokon.

A legalább öt méter magas, minimum oldalanként két méter széles, tehát összesen vagy negyven négyzetméteres installáció láttán az első kérdés, amit fel kell tennünk, hogy vajon miért éppen most került ez ki Szolnok egyik forgalmas terére. Tény, hogy a rendszerváltást nem lehet egyetlen évszámhoz kötni. Néhányan már a világútlevél 1988. január 1-jei bevezetésétől kezdve számolják, míg mások csak 1989-et vagy éppen az első szabad választások évét, 1990-et tekintik annak. Természetesen 1991-re is lehet magyarázatot és akkor 30 éves évfordulót találni, hiszen abban az évben hagyták el az utolsó szovjet alakulatok Magyarországot, sőt Szolnokot is. Ám, ha nem egy megkésett - tavalyról vagy azelőttről kimaradt - kiállításról van szó, és az utóbbi dátum az apropó, akkor legalább egy fénykép és egy bekezdés kerülhetett volna a Vörös hadsereg kivonulásáról erre az utcai produktumra.

Persze azt is mondhatjuk, hogy nem kell apropó egy ilyen kiállításhoz. A szabadságunkra mindig érdemes emlékezni és emlékeztetni. Igaz, de nehéz elengedni, hogy a "30 éve szabadon" emlékbizottság biztos elég sok pénzt adott egy ekkora installáció megszerkesztéséhez, tervezéséhez, gyártásához, felállításához, őrzéséhez, világításához, kommunikáláshoz és lebontásához, illetve, hogy minden ponton mindenkinek megérje ezzel foglalkozni. Tehát a rengeteg pénz elköltését valamivel szükséges volt alátámasztani, ezért kellett ezt felállítani. De, ha már volt rá pénz, akkor nem lehetett volna valami vállalhatót csinálni? Például elgondolkodott-e bárki azon, hogy négy-öt méter magasra milyen képet és szöveget érdemes elhelyezni?

Az igazi gond azonban nem is a kivitelezéssel van - bár egy korrektor is átfuthatta volna még a szövegeket -, hanem a szerkesztéssel és főleg a tartalommal. A szerkesztők és a szerzők azt például biztosan nem gondolták át, hogy azok, akiknek személyes emlékeik vannak a rendszerváltás éveiről, bizony negyvenhez közelednek vagy túl vannak azon. Azaz a város lakosságának minimum a felének az MSZMP, az MDF vagy pláne a SZETA éppúgy nem mond semmit - vagy nagyon keveset -, mint az a képaláírás, hogy "Erdélybe induló segélyszállítmányok bepakolása, 1989 karácsonya". Lett volna hely egy-egy magyarázó mondatra, mondjuk a román kommunista diktátor elleni 89-es forradalomról. De sorolhatnám a random feltűnő szolnoki neveket, akiknél mintha szemérmesen szerették volna elhallgatni, hogy harminc éve melyik - ma már nem létező vagy jelentéktelen - párttal képzelték el a rendszerváltást.

A nevek és a képek alapján nincs kétségem afelől, hogy bár csak egy szombathelyi cég neve szerepel az installáción, az egész összeállításában és a végső verzió elfogadásában szolnokiak is közreműködtek. Akik vagy nagyon csekély ismerettel rendelkeznek a korszak szolnoki történéseiről, vagy eleve valamiféle tendencia irányította őket. Igaz, tudásukkal pazarul illeszkedtek a kiállítás országos eseményeinek összeállítóihoz, akik egy oldalon, négy képben, tulajdonképpen 2 évet akarnak elmesélni vagy felvillantani. Zárójelbe téve bármiféle időbeli következetességet. Már, ha fontos, hogy a történelemben egymás után következő események valami módon egymásra épülnek és hatnak. Igaz, mi ez ahhoz képest, hogy a szabad választások és az Antall-kormány megalakulását idéző sorokhoz az 1989-es kerekasztal tárgyalások fotója került Fejti elvtárs kopasz fejével?

A legmagasabb labda azonban, hogy a produktum felét - azaz a hasáb két oldalát - Lenin, vagyis a 31 éve elbontott szolnoki Lenin-szobor foglalja el. Ha nem a hiányát akarták a szerkesztők érzékeltetni, akkor teljesen indokolatlanul. Megfeledkezve többek között arról is, hogy ez a szobor az 1956-ban ledöntött szovjet emlékmű helyére került, azaz szimbolikus volt a helye. Ráadásul a szolnoki rendszerváltás történetében sokkal jelentősebb volt a Kossuth téri - a város főterén, az önkormányzattal szemben álló - Munkásmozgalmi emlékmű elbontása, vagy a Hősök terén lévő Szovjet hősi emlékmű szétszedése.

Akik ezt elkövették, azok remélem, nincsenek tisztában azzal, hogy hány gyanútlan ember tudásában, közös emlékezetében okoznak ezzel maradandó kárt. Mert, ha mindez szándékos volt, akkor még nagyobb a baj. Ezek a tablók így egyszerűen vállalhatatlanok, ostobák, károsak, és az egész városra nézve szégyenletes, ha március végéig a helyükön lesznek. És ezt az sem menti vagy magyarázza, hogy a város polgármesterét is sikerült a "felavatására" kirángatni és méltató szavakra rávenni. Ez legalább annyira kellemetlen, mint az egész installáció.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Van-e szerelmesebb képeslap?
"Szívemre hallgatok: egy nevet súg nekem... És a név visszhangja: szeretem, szeretem!!" Lehet-e üzenettel ennél szebbé tenni egy képeslapot? Ami 117 évvel a postára adása után önmagában is gyönyörű. Milyen jó lenne tudni, vajon Volf Gizella úrhölgy miként reagált anno Gödöllőn erre a Szolnokról kapott, egyáltalán nem diszkrét üzenetre!

Az Album további képei
 
hirdetés

AKB

Hazamentek a legények
A Szolnoki vár projekthez kapcsolódóan optikai tuningon esett át a Nyári Lőrinc híd. Talán ennek részeként takarították ki a néhai bölcsőde és Szabadság téri kereszteződés közötti dzsumbujt, aminek vagy két hónapja áldozatául esett egy EuroVelo tábla is. Nem is hiányzik azóta se senkinek. Lehet, hogy eredetileg is felesleges volt? Vagy csak gazdája nincs? A munkát elvégző legényeket meg már nem érdekli, hisz rég hazamentek.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Bujdosó Ácslegény
A levelek lehullásával ismét előbukkan majd a néhai 605-ös számú szakmunkásképző iskola udvarán immár 45 éve ácsorgó Ácslegény című szobor, így a József Attila útról is látható lesz az alkotó halála után egy évtizeddel Szolnokra került szobor.

A Szoborpark további képei