[Ajánlom]

Halálos helyezkedés

2018. április 11.

Lehet-e történelmi eseményekből viccet csinálni? Ezekben a viccekben kifigurázhatók-e egy kor valós figurái? Hol a határ a fikció és a valóság között? Más népek történelméből kinek van joga fekete abszurdot forgatni? Lehet ezeken vacillálni, vagy sírva röhögni a Sztálin halála című filmen.

A Tisza moziban még mindig látható Armando Iannucci Sztálin halála című abszurd, fekete komédiája, ami tőlünk Keletebbre alaposan kiverte a biztosítékot. Amin talán nincs is miért csodálkozni, hiszen az angol-francia filmben rém primitív, ügyefogyott apparatcsikként tűnnek fel a szovjet időszak - akárhogy is vesszük - világtörténelmet formáló alakjai. Például a második világháború befejezéséhez nagyban hozzájáruló Zsukov marsall, vagy éppen a desztalinizáció élharcosává vált Nyikita Szergejevics Hruscsov, vagy mondjuk a kétes hírnévre szert tevő csúcsdiplomata, Vjacseszlav Molotov. Lehet, hogy nekünk is fájna, ha Rákosiból, Farkas Mihályból, Révaiból meg a többi dicstelen minoritásból egy másik ország filmesei, mondjuk, a románok csinálnának ekkora hülyéket. Nem kizárt, mi is kikérnénk magunknak, maximum azzal a megjegyzéssel, hogy engedtessék meg, a saját hülyéinkből had csináljunk mi, a magunk szája íze szerint hülyét. Persze lehet, hogy tévedek.

Mert kellő távolságból - mondjuk nem Oroszországból, hanem Magyarországról nézve - egészen egyértelmű, hogy a Sztálin halála csak egy mese. Aminek valószínűleg rengeteg köze van a valósághoz, bár nem felejthetjük el, hogy azért a történelmet mindig az utókor írja. Ebben az esetben annyit kezelhetünk tényként, hogy Sztálin 1953-ban valóban elhunyt, amit a második vonal annyira nem bánt, és eszeveszett harc indult közöttük az utódlásért. Amiben volt nem kevés intrika, frakciózás, kiszorítósdi és halál. Ám nem pontosan akkor és úgy, ahogy ebben a zseniálisan fotografált és rendezett filmben látjuk. De nincs is ezzel semmi baj, hiszen ez nem egy dokumentumfilm, hanem egy játékfilm, egy fikció, ami a maga eszközeivel kort, életérzést és viselkedésmintákat próbál bemutatni. És teszi mindezt zseniálisan.

Az egyik kedvenc jelenetem, amikor Zsukov marsall megérkezik a koncon marakodó főelvtársak közé. A hős, a félisten lép közéjük, lassítva ledobja a zubbonyát, és aztán kezébe veszi az irányítást. De ott is vinnyogtam a röhögéstől, amikor az elpatkolt vezér koporsója után megindulnak az apparatcsikok autói, és mindenki első akar lenni a sorban. Ugyanígy parádés a nyitó jelenetsor, a megismételt koncertfelvétellel, vagy éppen a napokig őrt álló katonákkal a Sztálin-dácsában. Sőt, azt kell mondanom, egy felesleges vagy unalmas jelenet sincs ebben a filmben, minden pillanata tömény élvezet.

Amihez persze nélkülözhetetlenek az eszméletlenül nagyot alakító színészek, akiket nemcsak jól vezetett a rendező, de a karalterük és a dialógusaik is parádésan ki lettek találva. A leginkább egy ukrán téeszelnökre hasonlító Hruscsovot alakító Steve Buscemi, akit talán a legtöbben a Nagyfiúk című, kínos, amerikai vígjátékból ismerhetnek. Vagy a saját feleségét is árulónak tartó Molotov szerepében látható Michael Palin, aki lassan negyven éve rengeteg filmben játszott már, de nekem a Brain életében marad a legemlékezetesebb. És egyszerűen kihagyhatatlan a pojáca Malenkovot alakító Jeffrey Tambor is, akire inkább a Sztálin halálában nyújtott parádés alakítása miatt emlékezzünk, mint a Másnaposok című "trilógiában" látottakért. És hosszasan sorolhatnám a többi szereplőt is.

Csak akkor éppen soha nem lenne vége ennek az ajánlónak, aminek mégiscsak egyetlen célja, hogy elmondjam: ha jó filmet akarnak látni? Pontosabban: ha olyan jó filmet akarnak látni, amihez azért nekünk is elég sok közünk van, így sírva fognak rajta nevetni, de nevetni fognak rajta, akkor ne hagyják ki a Sztálin halálát. Szerintem klasszikus született.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Kossuth téri ház
A maga nemében egész szép ez a Kossuth téren ma is álló lakóház, amelyet valamikor a hatvanas években örökítettek meg először képeslapon. Amikor a fotó készült, még csak ebből a szögből lehetett fotózni az akkor, feltételezhetően, éppen elkészült házat.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Hivatalos vélemény?
Tavaly novemberben írtam először erről a vállalhatatlan feliratról, ami a Várkonyi téri ABC melletti átjárót, de lényegében a bolt falát díszíti, és már akkor is több hónapja lehetett ott. Azt hittem, másnak is feltűnik, mást is zavar. De nem. Ez pedig azt is üzenheti, hogy a kijelentéssel egyetért a környék önkormányzati képviselője, maga a város, minden itt indulni akaró jelölt, de még a rendőrség is. Ami azért elég gyalázatos! A szégyen pedig továbbra is közös.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A sétány vasmacskája
A Tiszaparti gimnázium sarkánál immár 12 éve áll egy vasmacska vagy, ha úgy jobban hangzik, egy horgony. Előtte kis tábla hirdeti, hogy kinek az adománya. Ennél többet azonban eddig nem találtam a műtárgyról, így csak találgatni tudok a Szigony utcai horgonyról.

A Szoborpark további képei