[Ajánlom]

A nagyháború szolnoki könyvekben

2018. november 09.

"Az első világháború a város fejlődését megakasztotta." Ez nem egy fejezetcím vagy összefoglaló mondat, hanem kis túlzással mindaz, ami a Szolnok történetével foglalkozó munkákban, a szocializmus éveiben az 1914-18 közötti időszakról megjelent. A helyzet nehezen változik.

Nem mondom, hogy a Szolnokkal valaha is foglalkozott összes könyvet ismerem, vagy birtokomban lennének. Ugyanakkor azt hiszem, viszonylag komoly helytörténeti gyűjteményem van, amiről eddig azt gondoltam: gazdag anyagot tartalmazhat például az első világháborúról. Amivel, bevallom őszintén, túl mélyen én sem foglalkoztam korábban. Az első nagy háború kitörésének centenáriuma óta azonban jobban figyeltem a témára, aztán valamikor idén nyáron kitaláltam, hogy a befejezés századik évfordulója alkalmából kicsit többet írok róla a blogSzolnokon. Ebben pedig majd segítenek a könyveim. Tévedésem talán nemcsak számomra tanulságos.

A leadban idézett mondatot a "Hogyan készülhetünk Szolnok város 900 éves évfordulójára?" című, a Ságvári Endre Megyei Művelődési Központ módszertani kiadványaként, 800 példányban megjelent könyvecske 29. oldalán, a "Rövid áttekintés Szolnok város történetéről" fejezetben találtam. Amihez persze naivan, elsősorban a címe miatt nyúltam. De így utólag be kell látnom, hogy ebben sem lehet több mint a kortárs kiadványokban.

A "Jubiláló város - jubiláló gyár" című, a Szolnoki Papírgyár által kiadott könyvecskében például két mondat szerepel. "Az I. világháború után, a Tanácsköztársaság idején..." kezdetű pontosan jelzi, hogy mit gondoltak, vagy mit kellett gondolni az első nagy háborúról 1945 után: nem volt több mint a proletárdiktatúra kiváltó oka és előkészítője. Vagy, ha már bővebben kellett róla szólni, akkor következhetett egy ilyen megállapítás: "Az I. világháború pusztításai hosszú időre visszavetették a város, elsősorban az ipar fejlődését". Amire akár azt is mondhatnám, hogy legalább már egy kicsit több, mint az ötvenes években, amikor például a Szolnoki Járműjavító jubileumi kiadványában csak egy fejezetcímben kapott helyet az első világháború, de sok szó nem esik róla a munkásság öntudatra ébredése mellett.

Persze lehetne azt mondani, hogy nem ilyen marginális kiadványokban kellene keresgélnem. Ami akár igaz is lehetne, ha készült volna, például a 900 éves évfordulóra egy átfogó feldolgozás, monográfia Szolnok történelméről. Ám mindösszesen a Kaposvári Gyula által írt és szerkesztett Szolnok képekben (1984) című könyvre támaszkodhatunk. Ami szintén úgy kezeli a világot felforgató négy évet, mintha az egy másik bolygón történ volna, vagy Szolnoknak semmi köze ne lett volna az egészhez. E könyv narratívája szerint a Szolnokot egy új világba helyező háború csupán valami háttéresemény volt az 1876 és 1944 közötti időszakban, amit aztán követhetett a felemelkedés.

Értem én - de elfogadni azért nem tudom -, hogy ilyen volt az a negyven év, meg csak ilyen történelemszemlélet mellett lehetett érvényesülni. Ugyanakkor nem tudok könnyedén elmenni amellett, hogy mindennek máig ható következményei vannak. Aminek eklatáns példája a 2010-ben megjelent Szolnok könyve, ahol a "Világháború, forradalom, terror, Trianon" fejezetben olvashatunk - olvashatnánk - arról a négy évről. Ám a kilenc oldalból szűk egy oldal - kis jóindulattal, a tördelés miatt másfél - jut az 1914-1918 közötti időszaknak, hogy aztán a többi lényegében az 1919-es kommunista diktatúra 133 szolnoki napját elemezze. Azaz a szocialista történelemszemlélet alapjaira építve essen át a ló másik oldalára.

Megengedem, hogy nincs igazam, és többen úgy gondolják: nincs ezzel semmi gond, minek ezt feszegetni, vannak ennél fontosabb feladatai még a történészeknek is. Ugyanakkor tartom magam a blogSzolnok tematikus hetének első anyagaként megjelent cikkemben leírtakhoz, miszerint "az első világháború lezárta a hosszú XIX. századot - ami szerintem 1789-ben kezdődött és 1918-ban ért véget -, és megnyitotta a máig teljesen fel nem dolgozott, meg nem értett rövid XX. századot (1918-1989)". Illetve: "Erről a háborúról alig beszélünk. Holott szavak szintjén tudjuk, hogy csak akkor nem ismétli magát a történelem, ha az emberiség - azaz mi - képes belőle tanulni. Hozzátéve: és a következő generációkat tanítani, emlékeztetni."

Tehát ebben a furcsa könyvajánlóban nem írhatok mást, minthogy hihetetlenül nagy szükség van például a levéltár Zounuk évkönyvsorozatára, amiben folyamatosan - évente, kétévente - jelennek meg az első világháborúval is foglalkozó remek dolgozatok. Illetve a különböző centenáriumokhoz kapcsolódó, pénzben is tetten érhető, kiemelt figyelemre, ami lehetővé tette például Bojtos Gábor máig egyetlen, Szolnok első világháborús szerepvállalásával foglalkozó könyvének a megjelenését (amit korábban már recenzáltam). Amik nélkül lehetetlen lesz valaha is megírni Szolnok város valamennyire objektív, a valósághoz közelítő történetét. Merthogy a jövő történészei nagyban támaszkodnak elődeikre, azaz a múlt mai feldolgozóira.

(A fotók a szolnoki, Béle utcai református temető, első világháborús sírkertjében készültek.)

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

A Tiszaliget büszkeségei
A Tiszaliget fejlesztésének második nagyobb üteme a hetvenes évek közepére esett. Akkor készült el a Stadion, a Sportcsarnok és a Hotel Touring is. Ez utóbbi kettő több képeslapon is feltűnt, mintegy a Tiszaliget és Szolnok új büszkeségeiként. És ezzel talán utoljára kapta vissza szolnoki képeslap a városi reklám jellegét.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Szolnoki guanó
Még néhány év és megnyitható az első szolnoki guanó bánya, így a város már nemcsak a műtrágya, de a magas foszfor- és nitrogéntartalmú, állati eredetű talajjavítóról is híres lehet. Addig már csak azt kell megoldani, hogy a Szapáry és a Kreutzer köz - egykori Sütő köz - sarkán megnyíló bánya ne fertőzze meg és pusztítsa ki a város lakosságát. Ám ettől nem igazán kell tartani, mert mind a helyi közterületesek, mind a közegészségügyi szervek hasonló módon tesznek madárürülék felhalmozódására a megyeszékhely közepén, mint maguk a szárnyasok. Büszkén jelenthetjük: Szolnokon ma még "sz@rnak, bajnak nincs gazdája", zavartalanul épülhetnek a guanó-hegyek.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Móra Ferenc emléktábla
Véletlenül bukkantam a Móra Ferenc szolnoki tartózkodására emlékező táblára a Szent István király utcában. Akkor hirtelen el sem tudtam képzelni, hogy mi köze lehetett a tudós-írónak a megyei rendőrkapitányság épületéhez és a városhoz.

A Szoborpark további képei