[Ajánlom]
A mamánál és az unokánál
2012. január 16.
Kratochwill Georgina magyar irodalomban játszott eddigi szerepét legegyszerűbben Tőzsér Árpád verse alapján érthetik meg. Ám a versnek semmi köze sincs a Hol a pénz? című komédiához. Viszont ez így kellően érthetetlen. Tehát fussunk neki ismét a recenziónak.
A magyar irodalom második Kratochwill Georginájának nagymamája - az ismét istenien játszó Császár Gyöngyi alakítja a Szín-Mű-Helyben - egy nem túl kedves, és talán senki által sem szeretett házsártos öregasszony, aki 1938-ig már eltemetett két férjet. Egyetlen emberi kapcsolata a világot is felforgatni akaró cselédlány, Jusztina - a szemeivel is játszani, esetünkben ölni képes Jankovics Anna formálja -, aki egy dolgot szeretne igazán: a vénasszony feltételezett pénzét. Mivel a nem éppen bonyolult szellemi képességeket felvonultató Rudi pincérrel - a darabot rendező Molnár László kelti életre - próbálják a vagyont megszerezni, óhatatlan, hogy már az első felvonás elején félresiklik a tervük. Ezzel Rudi pincér bekerül abba a háromajtós szekrénybe, ami körül a Kiss József által írt Hol a pénz? című komédia lényegében zajlik.
Természetesen megjelenik maga Kratochwill Georgina is - a Szolnokon ritkán látható Trecskó Zsófia játssza -, aki ezúttal nem Vajda János és egy gazdag kereskedő, hanem egy gazdag kereskedő és egy szerencsétlen régész, Vencel - az első felvonásban csak felakasztva jeleníti meg Dósa Mátyás - között ingadozik. Ám neki is szüksége lenne a nagymama, bocsánat Kamilla úriasszony vélt vagyonára. Amit elég nehéz megszerezni, ha az ember torkához kést szorítanak, ha a nagymamája úgy általában mindenkit utál, és ha alaposan belekavar a történetbe egy spiritiszta nővér, a parádésan játszó Lugosi Claudia képében, akinek köszönhetően végül mindenki a régi szekrényben köt ki.
Kratochwill Georgina nagymamájának polgári lakásában játszódó első felvonás jó szövegeken, kiváló történeten alapuló, lendületes és szórakoztató játék.
Kratochwill Georgina unokájának átalakított pesti lakásában, 2000-ben - miért éppen akkor? - játszódó második felvonás már kevésbé lendületes, de a színészek játékának - például Dósa Mátyás Endréjének - köszönhetően kifejezetten élvezetes. És feltétlenül írjuk mind a szerző, mind a rendező javára, hogy az időutazást elegánsan, nem túljátszatva oldják meg. A háromajtós szekrényben tíz perc alatt megtett, 62 évnyi időutazás legszebb pillanatai, amikor Császár Gyöngyi azonnal a tükörben próbálja megállapítani, hogy 130 évesen is milyen jól tartja magát, vagy amikor képtelen normálisan leülni a modern kanapéra, illetve a Lugosi Claudiával előadott tévés jelenetük.
Kár, hogy a második felvonásban csak egyetlen jelenet jut a Rudi pincérből befektetővé vedlett Molnár Lászlónak és a handlét alakító Ónodi Gábornak, pedig a több szereplő, az újabb kavarodások, biztos felpörgették volna a végkifejletet is. Ami így is egész jó, sőt még némi erkölcsi mondanivalót is sugall azáltal, hogy a nagymama megszólítás ellen folyamatosan tiltakozó Kamilla úriasszony, közel a 130-hoz, mégis elfogadja ezt a nevet.
Azzal persze vitatkoznék, hogy rá kell-e aggatni erre a darabra a spirituális jelzőt, vagy szükséges-e belemagyarázni a kelleténél több mondanivalót, hiszen a Hol a pénz? akkor is jó, ha annyit mondunk, hogy egy komédia. Aminek van eleje-vége története, jól kitalált és megformált szereplői, és amit bűn a Szín-Mű-Hely falai közt elsorvadni hagyni. Ha végre lenne Szolnokon is nyári színház, hát ez lenne az a darab, amire a szabad ég alatt is ismét jegyet váltanék.
Album
Lába között a tanács
Ezt a felségsértéssel felérő, valamikor 1966 után készült képet már csak a poén kedvéért sem szabad kihagyni. Arról nem is beszélve, hogy a fotó úgy mutatja a Kossuth tér városháza felőli oldalát, ahogy már nem sokkal később sem lehetett látni.
AKB
Szolnokon is lehetne
Nemcsak Szerencsen, de Szolnokon is volt egyszer egy cukorgyár. És talán az itteni kerítéséhez is kikerülhetne egy ilyen nem reklám tábla. Mementóul a gyárnak, ami sokaknak adott munkát, emlékül a magyar élelmiszeripar fénykorának, és azoknak a környékbeli embereknek, akik évtizedeken keresztül cukorrépát termeltek.
SzoborPark
Schwajda emléktábla
A háromszoros szolnoki színházigazgatónak halála után bő egy évvel, 2011. szeptember elsején állítottak emléktáblát az általa felújított Szigligeti Színház előtti parkban. A tábla Kligl Sándor alkotása.


