[1xvolt]

Utcasoroló (90.): Kikötőnk emlékezete

2018. december 19.

Azt hittem, a Fiumei útnál egyszerűbb történetű közterület nincs Szolnokon. Aztán szinte egy pillanat alatt kiderült, hogy legalább annyi kacskaringó van a múltjában, mint a vonalvezetésében. Mert az sem hétköznapi feladvány, ha valaki meg akarja mutatni a Fiumei út elejét és végét.

(ÉV VÉGI ISMÉTLÉS: Ez a cikk 2018. szeptember 18-án jelent meg először.)

Nem tudom azzal kezdeni ezt az írást, hogy meghatározom, hol kezdődik és hol ér véget jelenleg a mai Fiumei út. Az eleje minden bizonnyal az Ady Endre útnál van, csakhogy az első páratlan számozása a Sebestyén Éva köz, azaz a régi főiskola - ma Kormányhivatal - hátuljánál lévő kis gyalogútnál található. Legalacsonyabb, kiírt páros házszáma pedig a 16-os, és visszafelé is maximum 10-ig találhatók telkek, nagyjából a piac felőli út torkolatáig. Sokáig azt hittem, hogy a piac parkolójánál álló két négyemeletes a Fiumei elejét képezik, ám azok a Boldog Sándor István körúthoz tartoznak. Így postás legyen a talpán, aki megtalálja a Fiumei út 2. számot. Ha nem tévedek, azt lassan öt évtizeddel ezelőtt dózerolták el.

Ugyancsak komoly feladvány az utca végét megtalálni. Van ugyanis olyan jelölés, ami szerint az a Fiumei úti iskola előtt futó keresztutcánál ér véget, máshol még az is az úgy, hogy kivezet a Boldog Sándor Istvánra. De, ha ez nem lenne elég, akkor létezik olyan rajz, amin a garázssor és a megmaradt felvonulási épületek közötti szakaszt is Fiumei útként jelöli, sőt olyan is, amely a faházak mögötti járdát is ide sorolja, azaz a Szolnok Ispán körútnál van ennek a közterületnek a vége.

Mindez egyébként a környék elmúlt ötven-hatvan éves történetével függ össze.

Szolnoknak ez a része - amit a világháború előtt még Katonavárosként emlegettek - ugyanis gyökeresen átalakult az 1960-as évektől kezdődően. Mert mint Szolnok 1927-ben megjelent térképe és néhány megmaradt fotó mutatja, ezen a részen hosszú telkes, alföldi házak álltak, amelyeket itt-ott polgárházak, majd néhány kockaház váltott fel. Mígnem döntés született arról, hogy lényegében a frissen épülő Ságvári körút és Ady Endre utcák, valamit a Zagyva által határolt terület falusias jellegét felszámolják, és lakótelep kerül a helyére. Ez pedig részben a korábbi utcák - pl. Kun, Sipos Orbán, Kárász - eltűnésével, illetve "mozgásával" járt. Mint történt ez a Fiumei út esetében is, aminek tájolása néhány fokot mind a két végén elmozdult.

Maga az utcanév története egyébként éppen száz évvel ezelőtt kezdődik. Az első világháború utolsó hónapjaiban ugyanis az Osztrák-Magyar Monarchia feladni kényszerült a magyar koronához tartozó kikötővárost és környékét. Az utolsó magyar katonák és hivatalnokok 1918 októberében hagyták el a települést, amelyet ma már Rijekaként, Horvátország legjelentősebb kikötővárosaként ismerünk. A kivonulás visszavonhatatlanságára a Trianoni béke tette rá a pecsétet, amire olyan gyógyíreket keresett a megcsonkított ország, mint például az elveszett városokról való közterületek elnevezése. Ezekre Szolnokon 1926-ban került sor, amikor a képviselők úgy döntöttek, hogy az addigi Külső Deák Ferenc utcát - ez az elnevezés 1894 óta létezhetett - Fiumeire keresztelik.

Meglepő, hogy a név túlélte a következő rendszerváltáshoz kapcsolódó nagy közterület átkereszteléseket, így 1950 után is viselhette egy már nem az országhoz tartozó, ilyen néven nem is illetett város emlékét. Igaz, a környék átépítése miatt hosszú ideig nem volt teljesen világos, hogy hol is van a Fiumei út, egyáltalán meg van-e még. Ezt a bizonytalanságot jól mutatja, hogy az 1968-ban átadott, ma Fiumei úti iskolaként ismert intézményt az első tanévtől 1992-ig Ságvári Körúti Általános Iskolaként tartották nyilván. A város 1985-ben kiadott térképén pedig a mai Fiumei út, mint Móra Ferenc út van jelölve. Igaz, a Fiumei átnevezéséről 1972-ben döntött Szolnok Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, átadva a helyet Vágó Bélának, a Tanácsköztársaság egykori belügyi népbiztosának, akit a harmincas években Sztálin végeztetett ki.

Az mindenesetre tény, hogy a Fiumei út elnevezést csak 1992-ben kapta vissza a közterület, vagy legalábbis néhány utcaszakasz. A Fiumei út legismertebb épületei a páratlan oldalon álló oktatási intézmények, leghíresebb szobra pedig az iskola udvarán 1979-ben elhelyezett Kis herceg alkotás (Szöllősi Enikő munkája). Kevésbé szép részei a Móra Ferenc úti lakótelep építéséhez használt felvonulási faházak, a velük szemben lévő garázssor, illetve a piachoz közelebb lévő "telkek". Az utca korábbi arculatára csak a 14 szám alatt, ma már üresen álló ház emlékeztet.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Holdvilág a Szapáryn
Roth Dezső - akinek nagyon sok szolnoki képeslapot köszönhetünk az előző századfordulóról - romantikus alkat lehetett. Legalábbis, ha ezt az 1905 előtt készült és festett képeslapját vesszük alapul, amin Holdvilágnál gyerekek ácsorognak Szolnok későbbi korzóján, ráadásul a házak ablakaiból lámpafény világlik.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Szolnok közepén járok
Volt egyszer egy álom Szolnok új városközpontjáról. Volt ennek az álomnak egy képe, egy modern szállodáról. Aztán szétfoszlott az álom. Szolnok közepén viszont ott maradt ennek az álomnak nagyon sok nyoma és következménye. A tönkrement fényreklámmal, a pusztuló épülettel, a funkcióváltásból következő, száradó ruhákkal. Szolnok közepén járok, egyszer majd rád találok.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Konstantin püspök a magasban
Szolnok legrégebbi, valós személyről mintázott szobra Schuster Konstantin püspök portréja, amely a róla elnevezett és a Baross utca sarkán álló iskolaépület emeleti fülkéjében látható. A XX. századi magyar történelem ismeretében talán meg se lepődünk azon, hogy körülbelül negyven éven keresztül nem volt a helyén a szobor. Szerencsére Kaposvári Gyula megmentette.

A Szoborpark további képei