[1xvolt]

Utcasoroló (86.): Kludik-Móricz

2018. július 09.

Mind az 1950 előtti, mind a mai névadója komolyabb közterületet érdemelne. Még szerencse, hogy buszmegálló van a torkolatánál, így viszonylag sokan tudhatják, hol van Szolnokon a Móricz Zsigmond utca. A Barossról nyílik, a néhai Sport cukrászda mellett és nagyjából az Adynál ér véget.

(NYÁRI ISMÉTLÉS: Ez az írás 2018. február 1-jén jelent meg először.)

Ennek a nem túl hosszú és elsőre talán nem is annyira jelentős utcának a kialakulása két dologgal függhetett össze. Egyrészt a második szolnoki vasútállomás 1857-es megnyitásával, ami életre hívta a mai Baross utcát, és minden bizonnyal ösztönözte mellékutcáinak a kiépülését is. Másrészt a jelenlegi Eötvös tér - a víztorony - környékén egykor működő állatvásárral, ami a gazdálkodók szemében emelhette az itten porták értékét. Az mindenesetre tény, hogy a XIX. század második felében már Vöröskereszt utca néven volt ismert a közterület, aminek semmi köze nem volt a karitatív szervezethez, inkább egy út menti feszületre utalhatott.

Első átkeresztelésére 1926-ban történt, ekkor kapta meg a néhány évvel korábban elhunyt Kludik Gyula nevét. Aki egyébként a mai napig Szolnok leghosszabb ideig hivatalban lévő polgármestere volt, hiszen 1890 és 1911 között - azaz huszonegy évig - állt a város élén. Amire legyinthetnénk, ha a hosszú évek mellett nem állnának olyan tények, mint a villanyvilágítás más nagyvárosokat megelőző megjelenése, a belváros csatornázásának megkezdése és útjainak burkolása, a mai bíróság, könyvtár, Nemzeti Szálló és számtalan korabeli palota valamint elemi iskola felépülése, vagy éppen az utolsó nagy kolerajárvány elleni védekezés megszervezése. Sőt, az első vasszerkezetes híd építésének megkezdése is Kludik Gyula mandátumához köthető. Az 1879-től a város szolgálatában álló hivatalnok közel a hatvanhoz szembetegsége miatt mondott le, majd kilenc év múlva Szolnokon hunyt el.

Hogy ez a nagyszerű, a várost a legdinamikusabb éveiben vezető polgármester miért csak egy ilyen rövid, jelentéktelen közterületet kapott 1926-ban, az épp olyan rejtélyes, minthogy 1950-ben miért kellett Szolnok térképéről eltüntetni. Miközben rövidebb ideig regnáló városvezetőknek - például Scheftsik Istvánnak - komolyabb helyen állítottak a háború előtt emléket, és olyan is akadt - lásd Hubay Ferencet -, akit elkerült a szocialista átkeresztelés. A Kludik Gyula utca esetében egyedül a legutóbbi rendszerváltás utáni átnevezés elmaradása érthető, hiszen egy Móricz Zsigmondot mégiscsak ciki lett volna lecserélni.

Éppen ezért a néhai Sport cukrászda mellett, a Kludik Gyula polgármestersége idején épített Konstantin iskolával szemben induló utca 1950 óta viseli a XX. század egyik legjelentősebb írójának, szerkesztőjének, klasszikus újságírójának, háborús tudósítójának a nevét. Nem hiszem, hogy van olyan írni-olvasni tudó ebben az országban, aki nyolc-kilencéves korában ne könnyezte volna meg a Hét krajcárt, ne ismerné a Légy jó mindhalálig című regényt, ne hallott volna legalább a film miatt az Árvácskáról, színházba járóként pedig ne látta volna minimum egyszer az Úri murit. Kevesen mutatták meg olyan pontosan a XX. század első évtizedeinek nyomorát és szélsőségeit, mint Móricz. Ha pedig a Rokonokat is megemlítem, akkor nyugodtan hozzátehetjük, ma is rettenetesen aktuális, talán jóval több figyelmet érdemlő íróról van szó.

Egyébként nincs kétségem afelől, hogy a világháborús frontokat is megjáró, majd a két világháború között az országot beutazó Móricz többször járhatott Szolnokon, akár a később róla elnevezett utca közelében is. Az pedig csak érdekesség, hogy Lili nevű lánya a szolnoki színházban is játszott, fogadott gyermeke, Csibe fia, Móricz Imre pedig a közeli Zagyvarékason élt.

A mai Móricz Zsigmond utca egyébként rövidsége ellenére is őriz valamit a város lakáskultúrájának elmúlt évszázadából. A Templom utcát jellegzetessé tevő, hosszú utcafrontos, oldalkapus, két világháború között épül polgárházak éppúgy megtalálhatóak itt, mint évtizedekkel későbbi utánzataik, vagy éppen az utcára merőleges, előkertes, hosszú parasztházak. Páratlan oldala viszonylag rövid, hiszen vége az Elek Dávid utca által is határolt térben, autóparkolóba torkollik, ami a nyolcvanas évekig a városi mentőállomás járműtárolója volt. Némi odafigyeléssel a város hangulatos utcájává válhatna, amit immár bő száz éve figyel, a Móricz Zsigmond utcából mindenhonnan látható Eötvös téri, öreg víztorony.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

A Városháza az előző századfordulón
Szigeti Henrik munkássága illetve az ezen a hosszúcímzéses képeslapon lévő postabélyegző alapján azt mondhatjuk, hogy az anzikszhoz használt, a Városházát és a Kossuth tér egy részét ábrázoló fotó valamikor 1893 és 1903 között készült. Amikor a Városháza földszintjén még üzletek voltak.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Ismételheti magát a történelem
Ezelőtt 74 évvel Szolnok már javában "készülődhetett" XX. századi történelmének legapokaliptikusabb időszakára, két birodalom hatalmas hadseregeinek összecsapására. Mindkét oldalon és a köztük rekedt városban is rengetegen elpusztultak, amire a Hősök terén álló Golgota című kompozíció emlékeztet. Már azt, akinek sikerül erről valamit elsajátítania. Akinek nem, az festékszórót ragad, és rajta hagyja a szellemi ürülékét az emlékművön. Ezúton szeretnék gratulálni a primitív lénynek, remek szüleinek, eredményes munkát végző pedagógusainak. Ezért ismételheti magát a történelem!

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A munka hőseinek emlékére
A Mátyás király út egyik négyemeletes házának sarkán található egy 46 éves emléktábla, aminek a betűi mára szinte teljesen kifakultak. Pedig egy igazi korrajz abból az időből, amikor nemcsak a történelem és a művészet nagyjai kaphattak emléktáblát, hanem a kétkezi melósok is.

A Szoborpark további képei