Szórakoztató álmok 1966-ból

(NYÁRI ISMÉTLÉS: Ez a cikk 2021. január 14-én jelent meg először.)

Két hónappal ezelőtt a Szálloda a Tabán helyén című írásban már bemutattam egy makettet, amely nagyjából a Boldog Sándor István körút, Várkonyi tér, Zagyva, Kossuth út és tér által határolt terület 1960-as fejlesztési terveit vázolta. Hatvan évvel ezelőtt nagyjából tényként kezelték, hogy az úgynevezett második "ötéves terv" idején elkészülhet az úgynevezett Zagyva-parti lakótelep, azaz kis túlzással a mai Móra út környéki városrész. A Jászkunság című helyi periodika 1966. decemberi számában publikált, sok tekintetben a hat évvel korábbi tervekre hasonlító elképzelések azonban azt mutatják, sok álom megvalósítását inkább már a harmadik "ötéves tervidőszakra" várták. Ma pedig tudjuk, ezek az 55 éves tervek sem teljesen valósultak meg, sőt a Zagyva-parti, vagy Kun Béla körúti lakótelep építése és befejezése is jó évtizedet csúszott.

A Barna Gábor és Paksy Gábor által jegyzett cikk két makettet, illetve az A jelű elképzelés rendezési tervének a rajzát közli. Ugyanakkor az írás az új városközpont, azaz a mai Hild tér környékének leírásával kezdődik. Ez már csak azért is roppant érdekes, mert van benne egy olyan momentum, amit soha sem láttam még terveken, de említés szintjén se bukkant fel eddig előttem. A szerzők 1966 végén tényként közlik, hogy a város új buszpályaudvara az Ady Endre úton lesz majd - ott, ahol ma is találjuk -, ám onnan nem zebrán lehet átkelni a modern városközpontba, hanem az út fölött átívelő "kecses gyaloghídon". Amiről aztán a területen körbefutó, egy emelet magasságban lévő passzázson juthatunk el az új szállodáig, az állami áruházig vagy a kisebb üzletekig. Ezek szerint nemcsak a Pelikán szálló első emeletén nyomokban megmaradt passzázsból lett csak állom, de az ehhez kapcsolódó, közút fölött átívelő gyaloghídból is. (Ne mosolyogjunk! Lehet, hogy ma is kicsit gyorsabb lenne az Ady forgalma, ha a Skála előtt nem lámpás zebrán kellene átkelni.)

Ettől függetlenül a dolgozat gerince a Zagyva-parti lakótelep tervei. A két közölt makett közül talán az A jelű hasonlít jobban a mai állapotokra, hiszen a Móra úti és a Szolnok ispán körúti, egymáshoz illesztett tízemeletesek, ha kicsit elcsúszva is, de a helyükön vannak. Az mind a két maketten - sőt a korábban ismertetett, 1960-as verzión is - jól látszik, hogy a Zagyva mentén futó körút, a folyóval szembeni oldalán tízemeletesekkel, a Szabadság térig tartott volna. Ezen a bizonyos A verzión az is látszik, hogy az Ady Endre út elejét nem a mai helyére tervezték, sőt talán egy íves kanyarral is kezdődött volna a Dózsa György, az Arany János és a Jókai utcán végeinek elbontása révén. A terv érdekessége, hogy két iskolával számolt, ami akár a tervezett lakosságszámmal, de akár a Varga Katalin Gimnázium végleges elhelyezésének gondolatával is összefügghetett. Bár nem kizárt, hogy ez utóbbi máshol szerepel a maketten: a jobb alsó sarokban, a bíróság épülete mögött ugyanis van egy érdekes tömb, ami akár egy harmadik iskola is lehetett. A terv legdurvább eleme azonban az 1-es számú irodaház mögé, a mai könyvtárral szembe, a Jókai utca páros oldalát is elfoglaló garázs terve. Méretei, elhelyezkedése alapján azt kell gondolnom, hogy a korabeli álmodozók a lakóházak közötti meg az utcák két oldalán lévő parkolók helyett már 1966-ban egy óriási parkolóházban gondolkoztak. Amennyiben ez így van, akkor nemcsak megelőzték korukat, de olyasmit fektettek le, ami 55 évvel később is még csak terv Szolnokon.

Hogy a nagy, közös garázs - parkolóház - gondolata izgathatta a korabeli tervezőket, azt a Jászkunságban közölt B jelű terv is bizonyítja. Ugyanis ezen is kiemelt számozást kapott egy ilyen építmény, amit a Várkonyi térre, a mai játszótér környékére kívántak elhelyezni. Abba most nem érdemes belemenni, hogy egy ilyen épület mennyire váltotta volna be a hozzáfűzött reményeket, főleg, hogy 55 évvel ezelőtt teljesen máshol tartott a mobilizáció és más elképzelések voltak a személygépkocsi használatról. Inkább vegyük észre ezen a maketten, hogy a Kun Béla körút házai nem szalagszerűen lettek volna elhelyezve, a Móra Ferenc úti tízemeletesek meg szinte teljesen hiányoznak, viszont az Ady Endre út elején egy hosszú tömb zárta volna le a Jókai, Arany és Dózsa utcákat. Miként az előzőn, úgy ezen az elképzelésen is jól látszik, hogy a vásárcsarnok elhelyezése 1966-ban már központi kérdés volt, és nagyjából a mai helyére tervezték. Azzal, hogy a B variáción tulajdonképpen a mai kormányhivatal, azaz a korábbi főiskola, születésekor vízügyi szakközépiskola helyén lett volna egy a mainál jóval nagyobb piac. És bár a fedett, szolnoki vásárcsarnokot csak 1973. augusztus 19-én nyitották meg, kialakítása már a hatvanas évek elejétől napirenden volt, hiszen a Csarnok utcai piac épületeit már akkor szanálásra jelölték ki az új városközpont építése miatt.