[1xvolt]

Szolnoki utcák (extra): A fesztivál helye

2017. június 14.

Tudják, hány neve volt eddig a Maláta térnek? És melyik a legrégebbi épülete? Vagy, mit találtunk volna másfél évszázada a PálinKaLand területén? Esetleg, mióta figyeli a fesztivál helyét a Református templom kakasa? Észrevehető múlt.

Román, Szófia, Erzsébet királyné, 1975 óta pedig Tiszai hajósok. Ugyanarról a közterületről beszélünk, amit néhány napig Maláta térként emlegetünk, és ami a Tiszavirág-híd 2011-es átadását követően lett igazán a fesztivál helyszíne. A XIX. század végéig inkább a Molnár - ma Szapáry - utca folyó felé kiszélesedő, leginkább rakparti kinézetű vége lehetett, ahol azonban nemcsak a lisztet őrlők, de a Tiszáról vizet hordók is sokszor megfordultak. Mai arculatát 1899 után kezdte elnyerni, amikor elkészült a szolnoki toleranciát hirdető folyóparti templomsor harmadik darabja, a zsinagóga. Bár tegyük hozzá, legrégebbi épülete nem a mai Szolnoki Galéria, hanem a túloldalon álló étterem. Ugyanakkor a Sóház utca sarkán lévő, Barta-palota se sokkal fiatalabb, hiszen 1905-ben a város egyik tehetős polgára építtette, hogy aztán szűk fél évszázaddal később ÁVH iskola működjön benne.

A bejárata előtt futó Sóház utcáról - amit először Só, majd Sóház, a két háború között Kálvin néven említenek, majd 1950 és 1990 között Szabadságként szerepelt a térképeken -, ahol ezen a héten kirakodó vásár várja a fesztiválozókat, nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy Szolnok egyik régi útja. Ami a tiszai átkelőhöz, illetve az előterében elhelyezkedő különböző piacokhoz vezetett nemcsak a Nagytemplom és a város első vasútállomása felől, de Tószeg környékéről is. Így hát joggal feltételezhetjük, hogy az évszázadokon keresztül erre járó sószállítókon kívül szinte minden gazda és kereskedő megfordulhatott itt, aki Szolnokon akart eladni vagy venni. Sőt, a magam részéről azt se zárnám ki, hogy Damjanich vörössipkásai is errefelé közelítették meg 1849. március 5-én a szolnoki várat.

Mivel a Sóház utca egykor a mai Rózsakertig tartott, azonban jó negyedszázada a Magyar utcánál véget ér, folytassuk képzeletbeli sétánkat a Szegedi Kis István közön. Aminek a helyét nemcsak a fesztiválra érkező turisták, de a Szolnokon élők is nehezen tudják megmondani. Pedig a XVI. században élt, Szolnokon két évig raboskodó református lelkész és tudós nevét a Magyar utca folytatása viseli. Ami igazából 1894-ben, a református templom építésével jött létre, végleges formáját pedig 1934 körül, a lényegében a folyó város felőli gátjának tekinthető sétány és mellvéd kiépülésével nyerhette el. Addig ugyanis a köz másik oldalán lévő játszótér és park helyén is egy rendezetlen, folyóparti, olykor víz alá kerülő terület volt.

Tehát ott, ahol a Tiszavirág Fesztivál idején a PálinKaLand és a Park színpadok működnek, másfél évszázada még a sóházak maradványait, a tiszai kikötőhöz tartozó rakodóterületet, egy mai szemmel nézve gondozatlan, külvárosi részt találtunk volna. Aminek átalakulása a fiúgimnázium épületének 1888-as átadása után indult el. Ugyanis az iskola elkészülte után, a piacokra és vásárterekre vezető utat elterelték az épület elől, és egy kis parkot kezdtek kialakítani. A Gymnasium térkén emlegetett terület lassan növekedésnek és parkosodásnak indult, így 1915-ben már méltó volt arra, hogy a világháború első évében elhunyt, egykori megyei főispánról, az akkor még ismeretlen hajóskapitány öccséről, Horthy Szabolcsról nevezzék el. Így ezen a néven érte meg, hogy mellette felépült a Tisza szálló - aminek tervezett uszodája valahol a mai Zounuk ispános szökőkút helyén lett volna -, elkészült a Ferencz József rakpart és sétány, azaz kialakult a mai park. Ami 1945-től már Felszabadulás tér volt - miként a gimnázium rövid ideig nem Verseghy, hanem Beloiannisz -, aminek szökőkutas sarkába 1966-ba került a város rendszerváltásig álló Lenin-szobra.

A tér, ahol ezekben a napokban a borházak sorakoznak 1990-ben lett Tisza park, bár egyes hírek szerint 2007-ben egy részét Rotary ligetre keresztelték. Igaz, ennek azóta sincs nyoma. Ugyanakkor a pálinkákat kínáló faházak között található, fogaskerekes kőtömb valóban a szolnoki Rotary Club 1932-es alapítására emlékeztet.

Bár a Tiszavirág Fesztivál helyszíneit szocialista bérház - a Sóház utca elején -, rendszerváltás után épült lakóház - Magyar utca sarka - és szálloda is szegélyezi, talán nem túlzás azt mondani, hogy épületei és közterei leginkább Szolnok első aranykorára, a megyeszékhellyé válást követő fél évszázadra emlékeztetnek. Amikor a városban templomok, iskolák és az első közparkok is épültek, sőt a művészetek több ága is otthonra lelt. Azt hiszem, mindez vállalható örökség egy tizenkét éves, kulturális fesztivál számára is.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Viszik vagy hozzák?
A nem túl jó minőségű felvétel Szolnokon készült. De nem könnyű eldönteni, hogy mikor. És vajon mi történik a téren? Viszik vagy hozzák az autókat és a buszokat?

Az Album további képei
 
hirdetés A megmozdult világ - 27 szolnoki történet

AKB

Táblacsavarók
Az adott pillanatban jó poénnak tűnhet egy közlekedési táblát elcsavarni. Ezt abból gondolom, hogy bár állítólag a város több pontját is kamerák pásztázzák, ez a fajta erőpróba több helyen is dívik Szolnokon. Például a Batthyány utca Baross felőli végén. Ahol okozhat némi problémát, ha valaki nem ismerve a helyet, és nem látva a táblát, szembe megy a forgalommal. Igaz, ez a táblacsavaróknak nem lesz probléma. Hisz büntetlenül hódolhatnak szenvedélyüknek.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Hirdesse az a tábla!
Az egykori MÁV Járműjavító Művelődési Ház falán hatvan éve hirdeti egy tábla, hogy a magyar vasút- és ipartörténet szempontjából is fontos üzem 1856 óta működik. Szövege szerint hirdet mást is, amivel minimum vitatkozni lehet, ám ez ne legyen ok a márványtábla leverésére vagy letakarására.

A Szoborpark további képei